Júliusi számunk „Technika” rovatában részletesen áttekintettük a száraprító hengerek konstrukciós kínálatát és alkalmazásuk előnyeit. Mostani cikkünkben viszont a hajtott szártépőkkel foglalkozunk részletesebben.
Bár a száraprító hengerek az alacsony üzemeltetési költségüknek, egyszerűségüknek és nagy területteljesítményüknek köszönhetően egyre népszerűbbek, de azért a hajtott szárzúzókat sem kell még temetni. A konstrukciós kínálat rövid áttekintését követően rátérünk arra is, milyen esetekben előnyösebb alkalmazásuk, mint a késes hengereké.
Munkavégző elemek tekintetében alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk a hajtott szártépőket: a vízszintes tengelyű, kalapácsos rendszerű aprítóelemekkel szerelt, illetve a vertikális rotoros, lengőkéses konstrukciókra.
Vízszintes tengelyű, zúzókalapácsos vagy lengőkéses gépek
A vízszintes tengelyű gépek legnagyobb részben függesztett kivitelűek, és a traktor mellső vagy hátsó hárompontfüggesztésére csatlakoztathatók, sőt, vannak mindkét irányú erőgépfüggesztési módra alkalmas, kombinált modellek is. A konstrukciók általában mechanikus hajtásúak, a traktor teljesítményleadó tengelyéről meghajtva. Munkaszélesség szempontjából 1 métertől egészen a 8-9 méteres verziókig áll rendelkezésre számtalanféle méretű modell. A 3 méter feletti munkaszélességű változatok már általában segédkeréken, a szárzúzó végére csatlakoztatható vonórúddal vontathatók, de az 5-6 méter feletti modelleknél gyakran előfordul a hidraulikusan összecsukható, kettéosztott vázú vagy butterfly rendszerű kombináció. Vannak olyan speciális kialakítású típusok is, amelyek a hátsó függesztésű tárcsás kaszákhoz hasonlóan oldalra kinyúló vázszerkezetűek.
A hajtott szárzúzók munkáját nem befolyásolja a szárak nedvességtartalma
A kalapácsos rendszerű vízszintes tengelyű mulcsozók bozótok és egyéb vastag, fás szárú bokrok hatékony irtására is jól alkalmazhatók
Aprító-vágóelemek kialakítása szempontjából több gyártónál is nagy választék áll rendelkezésre, így a legkülönböző zúzókalapács-méretek mellett – munkakörülménytől függően –itt is lehetőség van szóló vagy páros lengőkések alkalmazására is.
Függőleges tengelyű, vertikális rotoros, lengőkéses zúzók
A függőleges tengelyű, vertikális rotoros, lengőkéses modellekből a kínálatban az alacsony munkaszélességű, egyrotoros verziók függesztett, míg a 2-3 vagy több rotorral dolgozó változatok féligfüggesztett, illetve vontatott változatban érhetők el. Meghajtásukat tekintve szinte kivétel nélkül az üzemeltető erőgép TLT-jéről kapnak meghajtást a rotorok, a hajtástovábbítás a traktortól a rotortengelyekig csuklóstengelyek és szöghajtóművek segítségével történik. A korszerű, vontatott, nagy munkaszélességű, függőleges tengelyű konstrukciók rotorjai alulról tányéros védelemmel vannak ellátva, a kések vonalában a vázszerkezet több esetben páncélozott elemmel védett. Az egyenletes terítéshez terítőlemezek állnak rendelkezésre, a folyamatos egyenletes talajkövetésről a hátsó támkerekek mellett mellső vezetőlemezek gondoskodnak. Több modell soregyengető lemezzel is felszerelhető, vonószerkezetük pedig számos vontatási módhoz variálható csatlakozású és magasságú. Az eltérő munkakörülményekhez és a különböző zúzandó növényféleségekhez többféle vágókés közül lehet választani.
Melyik szárzúzót válasszuk?
Sokan feltehetik a kérdést, hogy ha valaki már a hajtott szárzúzó mellett dönt, akkor a vízszintes és függőleges tengelyű változat közül melyiket válassza szántóföldi munkára. Alapvetően mindegyik verziónak megvan a maga előnye, ha tisztában vagyunk vele, mire szeretnénk használni. A vízszintes tengelyű, kalapácsos rendszerű gépek a szántóföldi ipari növények, repce, kukorica, napraforgó szármaradványának zúzása esetén rövidebb vágáshosszúságú aprítékot készítenek, mint a vertikális rotoros társaik. Ezenkívül a robusztusabb kalapácsokkal szerelt változatok alkalmazhatók a bozótok, vadhajtású cserjék és egyéb vastag, fás szárú bokrok hatékony irtására is. A kisebb, 1,5–2,5 m munkaszélességű típusok az ültetvényes gazdálkodásban, az ültetvények gyomtalanításában, venyigezúzásban is előnyösen alkalmazhatók.
Három vertikális rotoros, lengőkéses, vontatott szárzúzó
Osztott vázszerkezetű, hidraulikusan összecsukható, 6 méteres, vízszintes tengelyű zúzó
A vízszintes tengelyű konstrukciók között számos gyártó kínál frontfüggesztésre csatlakoztatható modelleket, amelyek alkalmazásával akár művelet-összevonás is megvalósítható. Viszont a nagy, 5–6 méter vagy afeletti munkaszélességű, merev vázú változatok választása esetén azzal számolni kell, hogy a talajkövetésük már nem ideális. Főleg őszi betakarítás után többször előfordulnak a területen mély keréknyomok és más, erősebb talajegyenetlenségek. Ilyenkor vagy olyan nagy munkaszélességű konstrukciót választunk, amelynek tagolt váza van, és valamivel jobb a talajkövetése, vagy a függőleges tengelyű lengőkéses, vertikális rotoros rendszerű zúzógépek piaci kínálatának irányába fordulunk. A rotoros modellek vágáshosszúsága ugyan nagyobb valamivel, mint a vízszintes tengelyű versenytársaiknak, de megfelelő késválasztással (fű/kukorica kések) a szártépés hatékonysága ebben az esetben is kielégítő. A nagy munkaszélességű (4–6 méter vagy fölötte), három tagra osztott, „V” elrendezésű vázszerkezetnek, a talajkövetésért felelős vezető lemezeknek, illetve a hátsó támkerekeknek, továbbá a rotorok csuklós tengelyes meghajtásának köszönhetően ezek sokkal jobban követik a talajegyenetlenségeket, mint a vízszintes tengelyű, kalapácsos konkurenseik. Ezek a modellek magasabb munkasebességgel üzemeltethetők, és nagyobb a területteljesítményük is. Viszont a vertikális gépek a fás szárú bokrok, bozótok, cserjék irtására kevésbé alkalmasak.
Függesztett, egyrotoros, lengőkéses szárzúzó
Fronfüggesztésre applikálható zúzókalapácsos mulcsozó
Hajtott szárzúzó vagy száraprítókéses henger?
Térjünk rá a hajtott szárzúzók kontra aprítókéses hengerek kérdésre! Júliusi cikkünkben részletesen elemeztük a száraprító hengerek alkalmazásának előnyeit. Az ilyen hengerekkel csak 3–4 nappal a repce-, napraforgó- vagy kukoricabetakarítás után végezhetjük az aprítást, mivel csapadékmentes, száraz időjárás esetén ekkorra veszít annyit a nedvességtartalmából a visszamaradt álló szármaradvány, hogy a kések aprító-vágó hatékonysága ideális mértékű legyen, és könnyen roppanjon meg a kések terhe alatt a vastagabb szár is. Viszont főleg az őszi időszakban ennek nem mindig adottak a feltételei, sokszor csapadékos, párás az időjárás, így a nedvesség a szármaradványokban jelentős marad, a hengerek nem tudják hatékonyan végezni feladatukat. Viszont a kalapácsos rendszerű vagy a lengőkéses rotoros szárzúzóknak ez nem jelent gondot, és nagy nedvességtartalom mellett is kiváló aprító-, terítőmunkát tudnak végezni. Természetesen üzemeltetési költségük magasabb, és beszerzési árban is meghaladják a hengerekért kért összeget, viszont munkájukat kevesebb külső tényező befolyásolja, mint a késes hengereknél. Az aprítás minősége és a vágáshosszúság is a hajtott gépek mellett szól, ami főleg a későbbi talajbadolgozás, szárlebomlás esetén lehet egy fontos tényező.
Amint összeállításunkból is látszik, a hajtott szárzúzó-mulcsozó gépek, konstrukciós sajátosságaik és az ebből adódó üzemeltetési előnyeik miatt nem teljesen válthatók ki az aprítóhengerekkel.
Farkas Imre
