Bíznak a jó szüretben a magyar gazdák, írja a Magyar Nemzet, hiszen csak kevesen éltek a zöldszüret lehetőségével. Az agrártárca szerint az 5,1 milliárd forintos támogatási keret ötödét nem használták fel. A támogatási lehetőséget idén a második alkalommal engedélyezte az Európai Bizottság.
Míg tavaly a túlkínálat, idén a koronavírus-járvány miatti piaci helyzet indokolta az intézkedést. A zöldszüret mellett a készletek lepárlására is kérhető támogatás, a gazdaságvédelmi intézkedések részeként pedig 1,8 milliárd forintos nemzeti forrásra pályázhatnak a borászatok.
Üresek a pincék
A Mezőhír éppen a napokban végzett egy átfogó riportsorozatot, amiből kiderült, hogy már júniusban sejthető volt: idén valójában üresek a pincék, és a borászatoknak szükségük lesz a szőlőre. A koronavírus ugyanis kifejezetten jót tett a tömegborok otthoni fogyasztásának, továbbá az export sem állt le. Nyáron pedig belendült a minőségi borok forgalma is a turisztikai régiókban. A gazdáknak tett vételi ajánlatok ezért most jóval magasabb szintről indulnak, mint tavaly ilyenkor. A termés is kifejezetten szépnek ígérkezik, mégis morgolódnak a szőlősgazdák. Ennek okát a Mezőhír szeptemberi számában olvashatják, majd a cikket itt is közreadjuk.
Hektáronként csaknem egymilliót kaptak
A zöldszüret jó döntés egy olyan helyzetben, amikor nincs meg a 100-120 mázsa szőlő hektáronként. Az Agrárminisztérium adatai szerint idén végül 2894,7 hektáron semmisítették meg a fürtöket a gazdálkodók, ami az ország borszőlő-termőterületének 4,6 százalékát jelenti. (Tokajban ennél jóval nagyobb volt a zöldszüretelt terület aránya.) Mivel a rendelkezésre álló 5,1 milliárd forintból csak megközelítőleg négymilliárd forintra tartanak igényt a kérelmezők, nem lesz szükség a támogatások arányos csökkentésére. A zöldszüretelt terület átlagos hozamának függvényében mintegy 940 ezer forint dotációt kaphatnak a termelők hektáronként. (Ez nagyjából egy „nullás” eredménynek felel meg a szőlészetek életében. A legtöbb gazda idén jóval többet tud ennél.)
