Nagyon népszerű a mezőgazdák körében.
Nagyon jól megy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új NHP Hajrá programja – összegzi az első számokat a napi.hu írása. Az 2020 áprilisában elindított hitelprogram célja a hazai kkv-k forráshoz jutásának elősegítése. A részt vevő hitelintézetek az általuk 2020. július 3-ig beküldött adatszolgáltatás alapján 1772 vállalattal kötöttek hitel- vagy lízingszerződést, 123 milliárd forint összegben. A program keretösszege 1500 milliárd forint, a bankok becslései alapján az év végéig ebből 1000 milliárdra tudnak leszerződni.
Működési költségekre vették fel a legtöbb hitelt
A megkötött szerződések volumenének 25 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 53 százaléka forgóeszközhitel, 22 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A jegybank friss adataiból az is kiderül, hogy a korábbi NHP Fix programmal ellentétben most a források legnagyobb része – 54 milliárd forint – a középvállalatokhoz került. A kisvállalatok 36 milliárd, a mikrovállalatok 34 milliárd forintnyi szerződés kötöttek. Az NHP Fixben a források több mint fele mikrocégekhez került. Bár a kedvezményes hitel beruházási hitelek kiváltására is használható, a legkisebb cégek inkább új beruházásokra kérték, míg a középvállatoknál a vezető hitelcél a forgóeszköz-finanszírozás volt.
Az agrárium igényli leginkább
Az ágazatok közül vezet a mezőgazdaság, az új NHP-s szerződésekből 30 milliárdot agrárcégekkel kötöttek meg. A második legaktívabb szektor a kereskedelem, majd a feldolgozóipar következik. Az átlagos hitelméret sajnos beruházási hiteleknél a legalacsonyabb, csupán 22,7 millió forint, az átlagos forgóeszközhitelek mérete megközelítette a 90 millió forintot (!), a hitelkiváltásoknál pedig az átlagos ügyletméret 160 millió forint fölött volt, vagyis jellemzően a nagyobb cégek vették igénybe ezt a lehetőséget.
A beruházási hitelek átlagos futamideje 7,5 év volt, forgóeszközhitelt 2,4 évre kért egy átlagos kkv, míg a hitelkiváltásoknál 6,4 éves átlagos futamidőt mértek. A legtöbb NHP-s hitel a közép-magyarországi régióba került ki, emellett az észak-alföldi régióban működő cégek részesültek még viszonylag sok forrásból. Ez a két régió vitte el a több mint 120 milliárdos szerződéses összeg 53 százalékát.
