Ismét csökkent a termeléshez kötött támogatásokra fordítható keret. Szerencse, hogy ezt euróban mérik és nem forintban. A minden év október közepén megérkező támogatási előlegek elszámolási alapját a szeptember 30-i forint/euró árfolyam adja. Míg 2018-ban 324 forintot ért egy euró, addig 2019-ben már csaknem 335-öt. Pillanatnyilag 345 forintot kell leszurkolni egy euróért. Még nem ismerjük az idei elszámolási árfolyamot, de ha így maradna, akkor elmondhatnánk, hogy a forint éves gyengülése mintegy 3 százalékos. Jóval gyorsabb ütemű, mint a termeléshez kötött támogatások évi egyszázalékos forráscsökkenése.
Ez az oka annak, hogy a termelők sem tavaly, sem idén nem vehetik észre, hogy a támogatások lassan, de biztosan zsugorodnak. A vidékfejlesztési pénzekre is igaz, hogy az eddig fel nem használt források jó árfolyamon hívhatóak le új pályázatok meghirdetésére. Amikor a következő hétéves pénzügyi ciklus forráselvonásairól olvasunk, akkor is gyakran halljuk azt a „biztató” érvet, hogy 5 százalékos forráscsökkenésig semmit nem fog érezni a magyar termelő a támogatáskurtításból. Mit mondjunk erre? Van előnye, ha nem vagyunk az eurózóna tagja.
