Mertek költeni: tavaly sem hiányzott a vállalkozókedv

Bő 5 százalékkal többet költött tavaly a hazai élelmiszeripar különféle fejlesztési beruházásokra, mint 2018-ben. Íme, a főbb részletek!

 

Inkább zsebből, mint kölcsönből

Az élelmiszeripari beruházások értéke folyó áron a 19 főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében 5 százalékkal magasabb volt 2019-ben, mint 2018-ban. Sőt, ahhoz mérten a saját forrás több mint negyedével, az egyéb kölcsönök értéke közel háromnegyedével nőtt. Tavaly 2018-hoz képest a finanszírozási formák közül leginkább az egyéb (társvállalati, önkormányzati stb.) hozzájárulás csökkent (–47%), ezt követte a banki hitel (–32), a lízingelt berendezések (–26), majd a támogatás (–14) értéke. A beruházásokat tehát 2019-ben is nagyrészt – több mint 70%-ban – saját erőből finanszírozták a vállalkozások. Egy évvel korábban ez az arány 66 százalék volt (lásd az Agrárgazdasági Kutatóintézet összesítő ábráját!).

 

 

Túl a 200 milliárdon

Beruházások összeértéke így hajszál híján 201 milliárd forintra rúgott tavaly, míg 2018-ban 191 milliárdnyi volt. Nőtt mind az építményprofilú, mind az egyéb besorolású beruházások értéke, de – igaz, minimálisan – csökkent a gépbeszerzésekre és a járművekre költött pénz. Épület- és építménycélú beruházásra 53 milliárdot költöttek a cégek – ebből saját forrás 32,7, banki hitel 16, támogatás 2,5 milliárd volt. Gépre és berendezésekre 130 milliárdot fordítottak – 95,5 milliárdot saját forrásból, 16 milliárdnyit bankhitel, 14 milliárd támogatás fedezett. Járművekre 5,8, egyéb fejlesztésekre 12 milliárdot költöttek a vállalkozások, túlnyomó többségében saját forrásból.

 

 

Gépekre ment a zöme

A banki hitel aránya 3 százalékponttal 16-ra csökkent 2019-ben. A beruházásokban egy százalékponttal csökkent a támogatás (8 százalék), az egyéb (társvállalati, önkormányzati stb.) finanszírozás (1 százalék), és a lízingelt berendezések (2 százalék) aránya. Egyéb kölcsönt az összes beruházások 2 százalékában vettek fel a jelentést tett vállalkozások. A beruházások összetétele pedig így alakult: az élelmiszeripari beruházásokra fordított teljes összeg 65 százalékát gépekre és berendezésekre, 27 százalékát épületekre és építményekre, 3 százalékát járművekre fordították 2019-ben. A fel nem sorolt egyéb beruházások 6 százalékot tettek ki. A beruházások közül egyedül a járművekre fordított érték csökkent (–32 százalék). A legnagyobb mértékben az egyéb beruházások értéke nőtt (+53 százalék), ezt követték az épületek és egyéb építményekre fordított beruházások (+21 százalék).

 

 

Három szegmens viszi a prímet

A legnagyobb beruházók a keményítő(termék)- és az üdítőital-, illetve a tejtermékgyártók voltak összesen mintegy 60 milliárdos nagyságrendű fejlesztési kiadással. Így Ez a három szakágaz adta az élelmiszeripari beruházások csaknem harmadát, az első tíz szakágazatnak pedig a 74 százalékát 149 milliárd forint értékben. A vezető triászt követték a dohánytermékgyártók (15,4 ) és a baromfihús-feldolgozók (17), majd az egyéb húsokat feldolgozó cégek (10,2), a zöldség-gyümölcsfeldolgozók (12), a borházak (12,7) és a máshová nem sorolt élelmiszeripari vállalatok (13 milliárd).

forrás: AKI; fotók: Horizont Média/archív

banképület beruházás dohány fejlesztés gép hitel jármű keményítő saját erő tej üdítő zöldség-gyümölcs