Exkluzív rovatunk áprilisi része az eddigiekhez képest kicsit formabontó: a szokásoktól eltérően nem egy, hanem két interjúalanyunk is volt Baján, a 40 éves Fitohorm Kft. székhelyén. A cégalapító Szabó Márton és Forrai Dusán, a fiatalabb generációt képviselő cégvezető ismertette lapunkkal a vállalkozás múltját, a fontosabb mérföldköveket és jövőképet.
– Honnan ered önökben a mezőgazdasághoz való kötődés?
Sz. M.: – Rémen születtem, ott is jártam általános iskolába. Nagyszüleim gazdálkodtak, igaz, nem túl nagy területen, édesapám pedig a borotai gépállomáson mezőgazdasági gépszerelőként dolgozott. Így nem volt annyira meglepő, hogy a középiskolába jelentkezéskor a kalocsai mezőgazdasági technikumot jelöltem meg. Szakmailag nagyon erős volt ez az intézmény, sokat köszönhetek az ott eltöltött éveknek. Ezt követően Kiskunhalason lett belőlem üzemmérnök, Keszthelyen pedig már az Agráregyetem volt ennek a szakmai tanulási folyamatnak a vége. Majd a bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet volt az első munkahelyem, ahol hét évig dolgoztam növénytermesztési agronómusként. Akárhogy nézzük, igazából soha nem fordult meg a fejemben, hogy más pályát válasszak…
F. D.: – Az egyetemi tanulmányaim Gödöllőn végeztem, a Szent István egyetemen, majd az államvizsga után lehetőséget kaptam a Febagro Zrt.-nél. Felsőszentivánon, az ott töltött kilenc év alatt ismertem és szerettem meg igazán a szakmát. Segédagronómusként kezdtem, és a teljes „szamárlétrát” végigjárva jutottam el a főagronómusi posztig – akkoriban már 3600 hektáron folytatott termelésért feleltem. 2015 őszén kerestek meg a Fitohormtól, hogy Szabó Marci bácsi szeretne nyugdíjba menni, és fiai mellé keresi az utódját. Így nagy váltás jött az életemben, mert a termelési gyakorlatról a kereskedelemre váltottam. Úgy gondoltam, hogy majdnem tíz év termelési tapasztalat után tudni fogom, mire van szükségük a gazdáknak.
Rendszerváltás előtt és után
– 40 év a hazai piacon feltétlenül tekintélyt parancsoló távlat. Honnan indult a Fitohorm?
SZ. M.: – Szakmai pályám egy érsekcsanádi „kitérő” után Baján folytatódott, ahová Magoss Sándor, az akkori vezető csábított át. A vaskúti Bácska Tsz az ország egyik legjobb gazdálkodó szervezeteként működött, a tsz elnöke, Vámos Ferenc igazán kreatív szakember volt. 1977-ben megkeresték az akkori bábolnai gazdaságot, hogy egy amerikai cég szeretne mikroelem-készítményeket behozni az országba – az IKR nem igazán akart ezzel foglalkozni, a vaskúti vezető azonban hallott a dologról, és látott benne fantáziát. Akkoriban még nem voltak a hazai piacon ilyen jellegű készítmények. Így került ez a termék Vaskútra, konkrétan abba az épületbe, ahol most a Fitohorm-készítményeket is gyártjuk. AgroMax néven került forgalomba ez a termék, és érdekes, hogy már egy szaktanácsadói rendszer is kezdett kiépülni köré, amelynek tagjai az akkori szövetkezeteket járták körbe a termék népszerűsítésének szándékával. Az AgroMax forgalma kezdett felfutni, de egy idő után probléma támadt az egyik fontos osztrák partnerrel, aki túl nagyot akart lépni vele nemzetközi szinten is, nem igazán korrekt módon. A minisztérium a termék forgalmazását betiltotta. Sokat tudtak már az akkori agronómusok a termesztett növények hiánybetegségeiről, de nagyon kevés megoldás volt ezekre – ez volt az igazi lehetőség számunkra. A korábban említett Magoss Sándor vállalta fel, hogy egy csapatot összeállít arra, hogy egy új termékpalettát fejlesszenek ki a mikroelem-utánpótlásban. Agrár- és kertészmérnökök mellett vegyészek jöttek a céghez, egész jó team alakult a munkára. Egy egyedi kelátképző előállítása volt a cél, amely segít a növényeknek, hogy számukra a különböző fémek (cink, réz stb.) könnyen felvehetővé váljanak. Emellett fontos lépés volt, hogy nemcsak a tüneti észlelésre tudtunk támaszkodni, hanem a növényben, illetve a talajban már akkoriban is képesek voltunk mérni a hiányokat. A termékfejlesztésnél megfeleltünk az évekig tartó komoly ellenőrzéseknek, így 1984-ben kapott végleges engedélyt a növényspecifikus és monoelemes termékcsalád. Ekkor tudtunk igazán erőteljesen a piacra lépni, országosan négy szaktanácsadóval, ami akkor még egyáltalán nem volt bevett gyakorlat. Nagyon eredményesen dolgoztunk, az évtized folyamán megötszöröztük a forgalmunkat.
– Hogy alakult a cég sorsa a rendszerváltáskor?
Sz. M.: – A téeszek felbomlása alapvetően változtatta meg az addigi gyakorlatot. A szétaprózódó területek miatt nagyságrendekkel több, sokszor hiányosabb szakmai ismeretekkel rendelkező termelőt kellett meggyőzni a tápanyaghiányok hatásairól és a lehetséges megoldásról. 1990-ben alapítottuk meg a Fitohorm Kft.-t a szaktanácsadó kollégákkal együtt, mert a korábbi részvénytársaságot nem igazán érdekelte ez a termékkör, inkább a termelés és állattenyésztés volt a fő tevékenységük. Pár év után, a különböző tulajdonostársak üzletrészeinek megvásárlásával lett családi vállalkozás a kft., ami azóta is ebben a formában működik. Fontos mérföldkő volt még, amikor 2004-ben magát a termék gyártási rendszerét és jogait, valamint a vegyi üzemet és a gyártási jogot is meg tudtuk vásárolni, ekkor lett teljes a cég. Ma már a valódi oldatot tartalmazó folyékony termékcsaláddal piacvezetők vagyunk ebben a szegmensben.
Közel 50 termék a palettán
– Ez a történelem. Hogyan épül fel a cég most?
F. D.: – A termékfejlesztésért két vegyész kolléga felel, míg „területen” jelenleg hét, agrárvégzettségű szaktanácsadónk dolgozik, velük az egész országot le tudjuk fedni. Fiatal, 35-40 éves átlagéletkorú csapat viszi ezt a munkát. Stratégiánknak megfelelően az értékesítést nem mi végezzük, hanem nagykereskedő partnereink, közel nyolcvan cég. Szaktanácsadóink ennek a szakmai hátterét teremtik meg, a termelőkkel való szakmai munka során ismertetik az esetleges hiánytünetekkel kapcsolatban a mi megoldásainkat. Több mint 90%-ban szántóföldi termékeink vannak, de néhány hobbiterméket is kínálunk, muskátlira, leanderre stb.
– Mit érdemes tudni a termékkörről?
F. D.: – Közel 50 termékünk van, négy csoportban. Az első a már említett monotermékek köre, amelyek már a 80-as évektől kezdve piacon vannak. Emellett a komplex, a turbo (magas dózisú) és a starter (kezdeti fejlődést segítő) termékek alkotják portfóliónkat.
Szabó Márton cégalapító-tulajdonos és Forrai Dusán cégvezető, Fitohorm Kft.
A termékeinket évről évre vizsgálatokra alapozva, vagy tüneti felismerés alapján ajánljuk, mert a termelők is egyre precízebben tervezik meg a tápanyag-kijuttatást. Ennek eklatáns példája pl. a Fitohorm Gabona nevű termék, amelyből a 2000-es évek elején évente ötszázezer litert is eladtunk. Ez teljes mikroelemsort tartalmaz. Korábban egyszer juttatták ki ezt a készítményt, és ezen a szinten mikroelemkérdéssel már nem is foglalkoztak tovább – ma már a korszerűbben gondolkodó termelők inkább több részletben, több összetevőből állítják össze a tervet, megfelelő analízis után. A komplex termékek vitalitást biztosítanak a növénynek, de a precízebb munkához a turbo termékek adnak további eszközt a termelőknek. A tenyészidő alatt ugyanis a tápanyagok nem egy adott pillanatban, egyszerre kellenek a növénynek, hanem minden egyes elemnek megvan a fenológiai stádiumhoz kapcsolódóan az optimális felvételi görbéje. A bór például a virágzásnál kell nagyon, a réz a bokrosodást segíti, és még sorolhatnánk a többit is. Ezekre alkottuk meg a Turbo termékeket, ilyen a Turbo Kén, Turbo Réz, Polibór stb., amelyek sokkal magasabb beltartalmi értéket képviselnek, mint ami egy-egy elemből a komplex termékekben megtalálható. Ezeket a növény fenológiájának megfelelően, célzottan lehet kijuttatni.
– Milyen a keverhetősége ezeknek a termékeknek?
F. D.: – Valóban, minden ilyen terméknél fontos, hogy a technológiához is jól lehessen illeszteni. A kijuttatások számát optimalizálni kell, hisz költségoldalon nem mindegy, hányszor kell kezelni a területet. Nálunk kb. a termékek 90%-a keverhető, de mindenféleképpen célszerű keverhetőségi próbát tartani a kijuttatás előtt. Gombaölő, rovarölő szeres kezeléssel gond nélkül összevonható.
– Hogyan célszerű a gyakorlatban megoldani a tervezést?
F. D.: – Akkor járunk el a leghelyesebben, ha szaktanácsadónk a termelővel kimegy a táblára, majd egy akkreditált laborban a megszedett mintákból elvégzik a levélanalízist, aminek kb. 7 nap az átfutási ideje. Az AKG-hoz szükséges levélanalízisben 8 elemet vizsgálnak, ezt mi még további hárommal kiegészítjük. Amint megvannak az adatok, azokat betápláljuk egy speciális programba, és ez alapján készítjük el a tervet, figyelembe véve a szinergizmusokat, antagonizmusokat is.
Sz. M.: – Ehhez egy érdekességet hozzáfűznék – hogy mennyire érdemes komplexen gondolkodni. Még, amikor a Fitohormhoz kerültem, a csanádi határban nagyon komoly cinkhiányos tünetek voltak. Egy jelentős tojótyúkállomány trágyáját juttatták ki a területre, és az így felhasználható foszfor egyfelől hasznos volt, másfelől viszont visszafogta a cink felvételét a növényben. Ezért ezt külön kellett kijuttatnunk a területre.
A Fitohorm több mint 50 termékének 90%-a szántóföldi termesztésben használható, de néhány hobbiterméket is kínálnak, muskátlira, leanderre stb.
Érezhető fejlődés
– Mik a tapasztalataik, felkészültebbek-e ma a tápanyag-, mikroelem-utánpótlás területén a termelők, mint 20-40 évvel ezelőtt?
Sz. M.: – A kezdeteknél egyértelműen egyszerűbb volt a feladat, mert általában képzett szakemberekkel kellett dolgoznunk, és országos szinten 10001200 növényvédelmi szakember látta el a tsz-ekben, állami gazdaságokban ezt a feladatot. A rendszerváltás után „hirtelen” nagyságrendekkel több gazdálkodó vitt ugyanannyi termelőterületet, és sokan akkor kezdték el a szakmát tanulni.
F. D.: – A rendszerváltás óta nagyon sok minden változott. Egyrészt az állattenyésztés szinte eltűnt, így az onnan felhasználható istállótrágya mennyisége sajnos messze nem elegendő. Másrészt sok olyan beidegződést kellett helyre tenni a termelők fejében, ami elég sablonosan kezelte a tápanyagok kérdését. 2000-2010 között láttunk egy olyan folyamatot, amikor már sok mindent újratanultak a gazdálkodók. Az elmúlt években, részint a generációváltásnak köszönhetően további fejlődést érzékelünk, és a felhasználható szakirodalom is egyre átfogóbb. Érdemes odafigyelniük a termelőknek arra, hogy a mikro- és mezoelemek hiánytünetei sokszor látensek, és amikor már szemmel látható tüneteket mutatnak a növények, akkor már nagy a baj. Érdemes ezeket a tápanyagokat preventív módon, megelőzésként adni. Aki pedig igazán profin akarja csinálni, kérje a levélanalízist!
Sz. M.: – A kétségtelen szakmai és volumenfejlődés mellett egyébként a termelőknek még mindig csak az egyötöde alkalmaz mikro- és mezoelem-utánpótlást, tehát még napjainkban is van hová fejlődni.
Kortörténeti ritkaságok a cégközpontban: az első prospektusok, igényesen, színesben, akár angol nyelven is – mindez a 80-as évek elejéről…
– Az elmúlt években ezen a piacon folyamatos volt a fúzió, érezhető volt a felvásárlási láz. Ez a folyamat miért kerülte el a Fitohormot?
Sz. M.: – A cégcsoportunk, ami egy autószervizt és egy szállodát is magában foglal, családi tulajdonú, tehát nemcsak a mezőgazdaságban vagyunk jelen, hanem több lábon állunk. Fiaim vezetik a cégeket, házastársaik is ezeknél dolgoznak, szinte mindenki megtalálta itt a helyét. Szeretjük ezt a munkát, én az aktív életem legnagyobb részét itt töltöttem – nem volt soha kérdés, hogy folytatni kell. Ma már nyugdíjasként dolgozom – nem minden nap veszek részt a napi döntésekben, de akkor lehet igazán nyugodt az ember, ha működik a cég. A fiatalok jól vették át a munkát, és én nagyon örülök ennek.
