Mivel teszünk jobbat magunknak: ha forgatjuk a szántó termőföldjét, vagy ha csak a felszínen avatkozunk be aratás után és vetés előtt? Szakszerűbben: a szántásos vagy a szántás nélküli (minimális forgatással járó) talajművelés jelent bővebb termést és/vagy jövedelmezőbb gazdálkodást? Milyen pro és kontra hatással van az eltérő technológia a kártevő- és kórokozónyomásra, a talajállapotra, a tábla mikroökológiájára vagy akár még a vadkárviszonyokra is?
És még mindig van kérdés: a jövedelmezőség-e az egyetlen kérdés, vagy szempont-e a talaj fenntartható, biológiailag egészséges állapota? Sorozatunkban ezeket a kérdéseket járjuk körbe minden alkalommal egy-egy eltérő véleményt valló és gyakorlatot követő szakember megkérdezésével.
Régió: Dél-Somogy, Babócsa; Határőr Zrt.; termelési igazgató: Deák Richárd agronómus, talajtani szakmérnök; 15 éve középvezető. Területméret: (szántott) cca. 1000 ha. Létszám: 50 fő.
– Mi a jellemző módja a talajművelésnek; milyen eszközök szükségesek a betakarítástól a következő növény vetéséig?
– A gazdaságban a forgatásos és forgatás nélküli talaj-előkészítés aránya évente változó, de 2-3 évente forgatjuk talajainkat. Általában ekét, szántóföldi kultivátort, lazítót, kompaktort és tárcsát használunk talajmunkákhoz a vetésforgótól függően; hogy milyen elővetemény után milyen főnövény következik.
– Ha például szóját, napraforgót gabona követ, akkor nem szántunk, csak tárcsás vagy kultivátoros alapművelést alkalmazunk. A kukorica-szármaradványt túlnyomórészt ekével aláforgatjuk.
– Mitől várja, mi oldja meg a talajtömörödés problémáját; milyen technológiai elemektől óvakodjunk, vagy milyen gyakorlatra fektessünk ilyen téren több figyelmet?
– A tavaszi növények alá a forgatásos technológiát használjuk. Tömörödés megszüntetésére a lazítást alkalmazzuk 40-45 centiméteres mélységben. Hogy ne veszítsen nedvességet a megmozgatott termőföld, egyrészt nagyon fontos a megfelelő visszazárás, másrészt az időzítés: optimális időpontban és talajnedvességnél kell elvégezni. Ezzel a talajtömörödés kezelhető.
– A megfelelő talajnedvességi állapotnál végzett munkákat mindennél fontosabbnak tartom, ami a lerövidülő optimális időintervallumok következtében egyre nehezebben kivitelezhető.
„A szántásos és a kultivátoros alapkezelések fej-fej melletti használata együtt jelenti a megoldást”
– Többnyire a barna talajhoz vagyunk szokva. Átok vagy áldás a szármaradvány a felszínen? Csak a felszín felett telelnek át kórokozók és kártevők, és ezért fontos a leforgatás?
– Amikor kezdtem a pályám, valóban a szántásos alapművelés volt a jellemző, hogy a teljesen csupasz szántó(tarló) a téli csapadékot megfelelően befogadja, és kifagyjon, vagyis a kötött talaj felszíne morzsalékossá váljon a tavaszi magágykészítést megkönnyítendő. Azóta új technológiák jelentek-jelennek meg, amiket én is figyelemmel kísérek.
– Én sem azt vallom, hogy feltétlenül barna legyen a tarló: a mulcshagyásos eljárással semmi problémám, hiszen a párolgáscsökkentés révén nedvességmegtartó és az erózióval szemben is védő hatást jelent.
– Ugyanakkor a szántásos és a kultivátoros alapkezelések fej-fej melletti használata együtt jelenti a megoldást, mert a kártevőszám és kórokozó-áttelelőképletek csökkentésének még ma is ez az egyik legbiztosabb, leghatékonyabb módja, és a gyomszabályozást is támogatja.
– Mennyire érzi meghatározónak a gyomkezelési technológiában a szántás jelentőségét?
– Nem véletlen, hogy még mindig sokan ragaszkodnak a szántásos talajműveléshez, mert a gyomszabályozás szempontjából fontos és kipróbált eszköz. Tapasztalom, hogy a gyomnyomás nagyobb a nemforgatásos művelésű táblákon a szántotthoz képest, ezért sokan pár évente átforgatják a talajaikat.
– Ez termőhelyfüggő, például a talaj- és klímaadottságokon is múlik. Emellett a gyomnyomás függ a vetésforgótól és az évjárattól is, vagyis nincs örök recept, de úgy látom, a szántás ma még elengedhetetlen. Az új technológiák bevezetését illetően a fokozatos átállás híve vagyok.
– Jellemzően mekkora részt tesz ki a költségeikben a talajművelés? Hogyan változtatna ezeken a költségeken?
– Körülbelül a kiadásaink harmadát talajművelésre fordítjuk. Új gépeket, megoldásokat állítunk be, hogy a menetszámok csökkenjenek – például a tavaszi vetés előtti magágy készítéskor kompaktort alkalmazunk, amivel egy menetben vetőágyat készítünk, de szükséges előtte a szántás, hogy a szármaradványokat ne húzza össze.
– Elfogadom, hogy a takarónövényes, minimumforgatásos eljárások – a kevesebb talajművelés révén – kisebb üzemanyag-felhasználást is eredményezhetnek, de a szántásnélküliség olyan összetett technológia, aminél a költségek alakulását sem lehet egy-egy elemet kiragadva vizsgálni, azt a technológiák egymás mellé helyezésével, adott évjáratban és azonos talajon kellene vizsgálni.
A vadkár kérdése is eleme a műveléstechnológia dilemmáinak
– A profitot vagy a hozamot veszi figyelembe a termelésnél? Hogyan mérlegeli egy-egy folyamat megtérülését?
– Egyáltalán nem a terméshozam a döntő az eredményesség szempontjából, hanem a profit, a jövedelmezőség. Meggyőződésem: önmagában sem a technológia, sem például a precíziós eszközök alkalmazása, sem a fajta- vagy gépválasztás nem válasz.
– Ezeket egymás mellé téve kell tervezni és a jövedelmezőséget megteremteni. Mindemellett a jövedelmezőség még mindig döntően évjáratfüggő: csak egy adott szezont érdemes önmagában vizsgálni.
– Milyen félelmei vannak a szántás elhagyásával kapcsolatban? Mi tartja vissza az átállástól?
– Többéves gyakorlattal a hátam mögött úgy látom, hogy a mezőgazdaságban semmi sem fekete vagy fehér, ami az egyik évjáratban jól működik, az a másikban kudarcot vallhat, hisz évjáratok között óriási a változatosság. Mint említettem, a gazdaságunkban alkalmazzuk a minimumműveléses technológiák egy részét, tehát nem félelemről van szó, hanem körültekintésről: nem szabad hirtelen átállni egy bejáratott gyakorlatról.
– A gazdaságunk 50 embernek ad munkát, állattartásra is termelünk takarmányt, vagyis felelősségem van abban, hogy eredményesen zárjuk a szezont. Sokszor nem beszélünk arról, milyen fontos az egészséges vetésforgó kialakítása, nitrogénkötő pillangós növények termesztése, az egyoldalú mono- vagy bikultúra megszüntetése. Esetünkben, köszönhetően a húsmarhatartásnak, van helye például a lucernának is a vetésforgóban, és szerves trágya is képződik, ami a talajélet és talajtermékenység fenntartásának fontos eszköze. Nyitott vagyok a forgatásnélküli technológiákra, de csak ha megbízható válaszokat ad.
– Egy sor kérdést kell megválaszolni, a növényvédelmi kérdésektől a munkacsúcsok kezelésén át a szója és borsó megfelelő, asztallap simaságú talaj-előkészítéséig egy takarónövényes technológia során, és sorolhatnám. Az időjárás miatt lerövidülő munkafázisok a meglévő gépparkunkkal még mindig gyorsabban elvégezhetők szántással.
– Emellett a tápanyagdús takarónövény a tarlón nagyobb mértékben megtartja és vonzza a vadállományt, növeli az amúgy sem elhanyagolható vadkár mértékét. Talajtani mérnökként tudom, hogy a termőföld biológiai egészsége milyen fontos, de meggyőződésem: csak akkor szabad váltani, ha a gazdaság minden tekintetben (technológia alapos ismerete, szükséges munkagépek) felkészült, és pontos választ ad a megváltozott technológia megváltozott kihívásaira úgy, hogy eközben a gazdaságosság se szenvedjen csorbát.
Régió: Észak-Somogy, Pusztakovácsi; Berend Kft.; tulajdonos-ügyvezető: Berend Ferenc agrármérnök; 2013 óta vezető. Területméret: 600 ha, 100%-ban min-till, no-till (szántásnélküli). Létszám: 7 fő.
– Mi a jellemző módja a talajművelésnek gazdaságukban; milyen eszközök szükségesek a betakarításról a következő növény vetéséig?
– A vetési és talajművelési mód miatt direktvetőgépet, küllős kapát, sekély talajművelésre alkalmas rövidtárcsát használunk. Aratáskor a kombájn már szecskáz, mulcsot képez a tarlón, amibe csak 3-5 centi mélyen forgatjuk be a trágyát.
– Kalászos után glifozátos tarlókezelést végzünk, és abba minél hamarabb nagy mennyiségű – akár hektáronként 50 kilónyi maggal – 4-5 összetevős takarónövényt vetünk. (Csak megjegyzem: elhibázottnak érzem a „zöldtrágya” kifejezés használatát és leforgatásának alkalmazását, amit a zöldítésben javasolnak: ez kiszívja a maradék nedvességet a talajból, és korántsem olyan hatékony, mint a pillangósok, a jól megválasztott keverékek.)
– Ez aztán tavaszig a táblán marad. Akkor, ha szükséges, a megfelelő tárcsával vagy küllős kapával elkészítjük a vetőágyat, de lehetőség szerint talajművelés nélkül, direktvetőgéppel a takarónövénybe vetünk.
„A takarónövényes, minimálműveléses technológia az időjárási szélsőségektől jobban védi a talajt”
– Mitől várja, mi oldja meg a talajtömörödés problémáját; milyen technológiai elemektől óvakodjunk, vagy milyen gyakorlatra fektessünk ilyen téren több figyelmet?
– Azt tapasztalom, hogy a takarónövények mélyre hatoló gyökerei, illetve a háborítatlan talaj biológiai életének eredménye, hogy átlazultak a talajaink. Egyrészt a kevesebb menetszámot kell elérni, ami kevesebb tömörödést is eredményez.
– Másrészt a tápanyag-utánpótlásnak a növényt kell táplálnia és a talajélet épségét kell megőriznie, nem a talajt, ebből ered, hogy a talaj szerkezete is javul, ezzel jobb a víz- és levegőháztartása, jobb a tápanyagfelvevő és -szolgáltató képessége. Szerintem idővel a mechanikai, gépi lazítás is elhagyható, ha a gyökerek és a biológiai aktivitás révén sikerült helyreállítani a jó szerkezetű talajt.
– Többnyire a barna talajfelszínhez vagyunk szokva. Átok vagy áldás a szármaradvány a felszínen? Csak a felszín felett telelnek át kórokozók és kártevők, és ezért fontos a leforgatás?
– A takarónövényes, forgatás nélküli vagy minimálműveléses technológia az időjárási szélsőségektől jobban védi a talajt. A kártevők, például a rágcsálók szempontjából másfajta védekezés kell. Ahogy például helyreáll a megfelelő biológiai élet a talajban, annak analógiájára visszatérnek a ragadozó madarak is a nem szántott földek fölé, és ezek több rágcsálót ejtenek, vagyis rendszerszinten helyreállhat az egyensúly.
– Egyre kisebb kártevőnyomást látok. Fontos lenne az is, hogy a vegyszer- és vetőmaggyártók megfelelő felkészültséggel és választékkal segítsék a no-till technológiájú gazdaságokat, mert ez a módszer több körültekintést igényel például a szerek alkalmazásakor: függ a talajtól, az előveteménytől.
– Mennyire okoz nehézséget gyomkezelésben a talajmunkák elhagyása, minimalizálása, mire kell odafigyelni?
– Fontos, hogy milyenek a talajadottságok: agyagos vidéken könnyebb a helyzet, mint például homokos talajokon, ahol az egyszikű-fertőzöttség komoly gond. Tény, hogy a gyommentesítést nagyon ki kell tapasztalni, mert sajnos könnyű olyan hibát ejteni, ami évekre fertőzötté teheti a táblát – eleinte én is követtem el ilyet.
– De meg lehet ezt tanulni! Nálunk például markánsan visszaszorultak a gombafertőzések, kevesebb a kártevő is, – hiszen a „termőföldtorta” ugyanakkora marad, de mivel aktívabb a talajélet, több a hasznos szervezet, kevesebb jut a kártékony jelenlévőknek.
– Jellemzően mekkora részt tesz ki a költségeikben a talajművelés? Hogyan változtatna ezeken a költségeken?
– Az átállás elején, ha leromlott talajról van szó, kell némi plusz ráfordítás a szerves- és tápanyaganyag-utánpótlásra, N-pótlásra. De pár év után már ennek az ellenkezője jelentkezik: kevesebb vegyszer vagy műtrágya is elég, mert jobb a talaj tápanyag-hasznosító és -szolgáltató képessége.
– Emellett a jobb talajszerkezet és kevesebb menetszám révén kisebb az üzemanyagköltség. Ugyanakkor egy kicsivel többet kell költeni a jó minőségű és kellő mennyiségű takarónövény-keverékek vetőmagjára.
„Körültekintően kell tanulni a technológiát, de kétségem sincs, hogy ez szolgálja a talajéletet és a növénytermesztés céljait”
– A profitot vagy a hozamot veszi figyelembe a termelésnél? Hogyan mérlegeli egy-egy folyamat megtérülését?
– Alapvetően a jövedelmezőség az irányadó. A talajközpontú gazdálkodás persze hosszú távon kifizetődőbb, de kérdés, hogy aki például nem saját, hanem bérelt földön gazdálkodik, mennyire lehet elkötelezett vagy biztos abban, hogy a talaj minőségére, biológiájára költött befektetései – gépek, talajtáplálás – anyagilag megtérülnek…
Talajelemzés. A kép hátterében látható az eltérő művelésű táblák határa, aminek hatásait a talajvizsgálat szemmel láthatóan mutatja
– Mi volt a legnagyobb félelme a szántás elhagyásakor? Mennyire volt ez megalapozott?
– Az USA-ban láttam, hogy működik ez a rendszer, másrészt nekem sosem tetszett a költséges, nem hatékony szántásos eljárás. Nem félelmeim voltak, hanem inkább izgalom az ismeretlen miatt. Emellett fontos tanulságok jöttek, például a növényvédelemben, a vetés-előkészítésben. Egyetértek azzal, hogy körültekintően kell tanulni ezt a technológiát, de kétségem sincs afelől, hogy ez az, ami szolgálja a talajéletet és ezzel a növénytermesztés céljait
