fbpx

Három évtizede nem áll meg az árnövekedés

Írta: Csomor Zsolt - 2020 március 04.

A termőföld hektáronkénti átlagára elérte az 1,6 millió forintot tavaly, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint. A tavalyi értékesítések között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony vagy túlzóan magas áron megkötött ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői.

 

Az Agrotax ötödik éve adja ki éves országos termőföldpiaci körképet. A cég szakemberei kiemelték, hogy tavaly sem tört meg a csaknem 30 éve tartó áremelkedési trend, ugyanakkor az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágább területeken.

A tavaly értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony, illetve túlzóan magas áron megkötött ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői.

A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálataikból kiderült, hogy olyan földértékesítésnél alakulhat ki extrém ár, ahol a jövőben nem mezőgazdasági művelést terveznek vagy az ár nemcsak a termőföldre, hanem a rajta lévő építményre is vonatkozik.

Az adatbázist a szélsőséges árazásoktól megtisztították, és így az elemzés több mint 56 ezernyi szántó, gyep, erdő, gyümölcsös és szőlőművelésű földterület tavaly kifüggesztett adás-vételi szerződésén alapult, olvasható az MTI közleményében.

 

 

Tavaly 1 millió forint alatt az ország egyetlen részén sem cserélt gazdát termőföld. A legtöbbet, hektáronként 1,91 millió forintot a Dél-Alföldön, míg a legkevesebbet, hektáronként 1,24 millió forintot Észak-Magyarországon kértek a földért.

Megyei rangsorban a legdrágábbak a Budapesthez tartozó földek, ahol az ár hektáronként 3,13 millió forint volt. Zalában a legolcsóbb a föld, hektáronként 1,17 millió forint.

Az Agrotax a kereslet miatt a drágulás megállására a következő időszakban sem számít. Az igényeket az osztatlan közös területek idén várható szabályozása révén a piacon megjelenő területek sem elégítik majd ki, mert Magyarországon még tart a fenntartható birtokrendszer kialakulása, fejtette ki a közlemény szerint Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.