A szakosodás és az egy témára fókuszált figyelem sok felfedezést, technológiai újítást tett lehetővé. De a világot nem az egyoldalúság teszi termékennyé és eredményessé, hanem a sokszínű és egymást támogató hatások egyesítése, mint például a növénynemesítésben a keresztezés, a fémiparban az ötvözés.
1. ábra. Az eljárást a gyökerek és a lombozat többszintű felépítettsége teszi hatékonnyá. A fák felső talajszintben lévő gyökerei oldalirányban vissza vannak szorítva a köztesnövény javára (Stephen Briggs)
Egyesítve több eredményt
Hasonló módon a mezőgazdaságnak az agrárerdészet lehet a segítőtársa. Az agrárerdészet olyan egyesített gazdálkodást jelent, amelynek során egy adott területen a mezőgazdasági termelés és fatermesztés egymás közelségében, egymással kölcsönhatásban valósul meg. A megfelelő tervezés és rendszeres ápolások, metszések révén nagyobb összterméseredményt (faanyag+élelmiszer) lehet elérni, mint elkülönített gazdálkodásban.
1. kép. Eróziós károk a Bakony lejtőin
A természet rengeteg találmány ötletét adta az embernek: a madarak repülőgép, a rovarok robot építésére ihlettek bennünket. Ha a termőföld szempontjából figyeljük meg a természetet, akkor azt látjuk, hogy a talaj védelmét és termőképességét a stabil, nagy gyökérzetű és hosszú életű fákkal, vagyis erdővel biztosítja. Hogy lehet ezt a természeti mintát a modern mezőgazdaságba hatékonyan integrálni? Az agrárerdészet erre ad megoldást.
Miért jó a talajnak a fával borítottság?
A Nébih felmérése szerint Magyarországon a mezőgazdasági területek több mint 1/3-át érinti erózió. Az erős és viharos szél által okozott talajelhordás is számos területet veszélyeztet. Így a talaj veszít a termőképességéből, ami a terméseredményre is rossz hatással van, pedig fasorokkal jelentősen csökkenteni lehetne ezeket a károkat.
2. kép. Durumbúzát termesztenek megmetszett törzsű nemesnyár és fekete dió alkotta fasorok között Dél-Franciaországban (fotó: Agforward)
Lejtős területen, növényi gyökerek nélkül a talaj felső, termékeny rétegét egy heves eső könnyedén elmossa. Fák hiányában a gazdálkodás gyakran a környezet további károsításával történik.
A csapadék bemossa a mélyebb talajrétegekbe a mezőgazdaságban használt vegyszert és nitrogénműtrágyát, ami eljutva a talaj- és élővizekbe, komoly károkat okoz. A fák ezt a kedvezőtlen folyamatot csökkentik, mert a mélyebbre hatoló gyökereikkel azokat a kimosódó anyagokat (pl. nitrát) is fel tudják venni, amit az egyéves növények már nem érnek el.
Mitől hatékony a természet?
Az agrárerdészet hatékonysága abban rejlik, hogy az eltérő fajok különböző módon és más szintjeit hasznosítják a területnek, ezért ezzel a módszerrel eredményesebben használhatjuk a földet. A fák gyökerei természetes módon a tápanyagért és vízért mélyebb szintre nőnek, mint az egyéves növények. A rendszeres talajművelés a fák évelő gyökereit még mélyebb szintekre kényszeríti. A talajművelésnek ezért a fasorok közelében gyökérmetsző szerepe is van. Így a tápanyag-konkurencia kisebb mértékű, mint ahogy elsőre képzelnénk.
Az agrárerdészet tökéletesen kihasználja a terület adottságait. Olyan a felépítettsége, mint a nagyvárosnak, melyben többemeletes épületek és mélygarázs építésével használnak fel maximálisan minden négyzetmétert. A fák törzsének metszésével lehet biztosítani a köztesnövény számára szükséges fényt.
2. ábra. Fás szántó; mezővédő erdősáv; vízparti erdősáv; többcélú erdőgazdálkodás; fás legelő
Agrárerdészeti táj
Az agrárerdészeti gyakorlatban a fák nemcsak az erdő alkotójaként vannak jelen, hanem a mezőgazdasági termelés támogatói és a mezőgazdasági termőföld egy részének hasznosítói és védelmezői.
Ha összetetten, körültekintően gondolkodunk és gazdálkodunk egy tájban, akkor a monokultúránál egészségesebb környezetet és a természet szélsőségeivel (erózió, defláció, szárazság) szemben védettebb gazdálkodást teremthetünk meg. A globális klímára csak minimális mértékben vagyunk hatással, de a mezo- és mikroklímát jelentős mértékben és kedvezően befolyásolhatjuk fák segítségével.
Összefüggések a tájban
A vízparti erdősáv védi a folyóvizet a szántóföld irányából érkező káros mezőgazdasági hatásoktól (vegyszerek, műtrágyák), miközben a szántóföldi területet is védi a víz pusztító hatásaitól, mint pl. a partoldal bemosódásától, belvizek, pangóvizek terméscsökkentő hatásától. A fenti ábrán is láthatjuk, hogy mindeközben szélvédelmi szerepet is betölt. Amennyiben a vízparti erdősávunk szélső sorában mogyorót vagy bodzát telepítünk, akkor többcélú erdőgazdálkodásként is hasznosíthatjuk a területet.
3. kép. A fák védelmet és tápanyagot is szolgáltatnak a talajnak és az állatoknak
4. kép. Korai vetemény esetén minimálisra csökkenthető a konkurencia (fotó: Alexander Möndel)
A fás legelőn a fák nemcsak a gyepnek teremtenek jobb mikroklímát, hanem az állatoknak is jobb körülményeket biztosítanak egy fátlanlegelőhöz képest. A 2. ábrán mellette található többcélú erdőgazdálkodási terület például legelőként is használható, ami a forró nyári időszakban megfelelő környezetet nyújt az árnyékot kereső állatoknak. Itt az állatok is nyugodtabb körülmények között gyarapodhatnak, és a pihentetett legelőnek is van lehetősége megújulni. Tehát az agárerdészeti rendszereknek sokszor több funkciójuk van, és kombinálhatók egymással.
Az agrárerdészet általános előnyei:
- talajvédelem,
- természetes humuszosodás (lombhullás),
- nagyobb összesített terméseredmény, ‑ szélcsökkentés,
- tisztább talajvíz és folyóvíz,
- CO2-megkötés,
- fajgazdagság (növény- és állatvilág).
Az agrárerdészeti rendszereket nemcsak extenzív, hagyományos művelésű farmok és biogazdaságok tudják alkalmazni, hanem nagyüzemi, intenzív művelésben is kedvező feltételeket teremt. Ahogy a mezőgazdaságban és az erdészetben technikai fejlődés történt, ugyanúgy az agrárerdészetben is új technológiák jelentek meg. Ne a mezőgazdasági művelést akadályozó, gondozatlan fasorokra és szétterjedő bozótosokra gondoljunk agrárerdészeti gazdálkodás címszó alatt! A különböző agrárerdészeti rendszerekben megtalálható a precízió és teljesítményorientáltság, valamint a tradíció és környezettudatosság is.
5. kép. Rövid vágásfordulójú ültetvénysávok a búzaföldön (fotó: Dirk Freese)
Németországban már van néhány úttörő gazdálkodó, akik rövid vágásfordulójú ültetvénnyel kombinált agrárerdészeti rendszerben gazdálkodnak. Ebben a rendszerben az élelmiszer mellett megújuló energiaforrást is előállítanak. A fás sávok csökkentik a szélsebességet, így a mezőgazdasági növényt kisebb párologtató hatás éri. Az 5. képen látható területen (Brandenburg tartomány) a fák gyökerei elérik a talajvizet, így a száraz időszakban a talajvízből nyert nedvességet párologtatják, ezáltal a környező terület légnedvességét növelik.
Az agrárerdészet olyan gazdálkodási módszer, amely a természet mintáját használja a termeléshez. Ez nem visszalépés a fejlődésben, hanem a természet örök érvényű törvényeinek az alkalmazása.
A teljes cikket megtekintheti a mezohir.hu/hir/agrarerdeszeti-ismeretek oldalon.
SZERZŐ: ZAMOZNY GÁBOR
