Mezei pocok irtása: segítőtársunk a természet

Nappali és éjjeli ragadozó madarak

A leggyakoribb hazai ragadozó az egerészölyv (Buteo buteo), állománya több mint tízezer pár. Gallyfészkét szívesen építi mezővédő erdősávok, fasorok nagyobb fáira, így folyamatosan jelen van a mezőgazdasági területeken. Képes széllel szembefordulva egy helyben lebegni („szitálni”), és onnan lecsapni, jellemzőbb azonban, hogy valamilyen vártáról figyeli a pockok mozgását. A lucernatáblákon néha egészen sok példány gyűlik össze, főleg télen; az alkalmas kiülőhelyekért komoly verekedések is kialakulnak.

A rágcsálóbőség az egerészölyv közeli rokonait, a nálunk csak télen látható gatyás ölyvet (B. lagopus) és a ritka fészkelő pusztai ölyvet (B. rufinus) is a szántókra csalja, különösen az Alföldön.


Egerészölyv


Vörös vércsék költőládában

A vércseládatelepek harmadik jellegzetes lakásfoglalója leggyakoribb baglyunk, az erdei fülesbagoly (Asio otus). Ő sem épít fészket, így költési szokásai megegyeznek a vörös vércsénél leírtakkal. Zsákmányolási stílusa azonban igen eltérő. Kizárólag éjjel vadászik, sikeréről a T-fák alatt hagyott szürke köpetek árulkodnak. Az erdei fülesbagoly telente a nappalt településeinken, főleg tujákon, fenyőkön csoportosan tölti. Szürkületkor aztán sietve repül a szántókra, a hosszú éjszakák során jó néhány mezei pocok tűnhet el a gyomrában. A köpetelemzések tanúsága szerint más rágcsálót csak elvétve fogyaszt.

Nádasainkban fészkel a barna rétihéja (Circus aeruginosus), mocsárréteken vagy ritkán gabonaföldeken a hamvas rétihéja (C. pygargus), téli vendégünk a kékes rétihéja (C. cyaneus). Mindhárman a pockok ádáz ellenségei. Még olyat is leírtak, hogy egy ‑atal kékes rétihéja öt perc alatt nyolc pockot ölt meg, de csak egyből evett, a többit érintetlenül otthagyta. Lassan repülik végig a pockos táblákat, és hirtelen lecsapva zsákmányolnak, aztán a talajon tépik szét áldozatukat.

Pocokevő énekesek…

…és vízimadarak

Ragadozó emlősök

Vércseláda elkészítése és kihelyezése

SZERZŐ: KOVÁCS GERGELY KÁROLY • „VÖLGY-HÍD” TERMÉSZETVÉDELMI ALAPÍTVÁNY

mezőgazdaság