A szója ésszerű tápanyagellátása – Kényszer vagy hóbort?

A szója ésszerű tápanyagellátása – Kényszer vagy hóbort?

2018. évi szójaműtrágyázási kísérleteink tapasztalatairól

1. ábra. A jövedelempótló agrártámogatások aránya az adózás előtti eredményből a növénytermesztésben 2011-2016 (%) – forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer

2. ábra. Magyarország agrár-külkereskedelemének alakulása 2004-2017 között (mrd EUR) – forrás: KSH

3. ábra. Mezőgazdasági eredetű export és import, főbb árufajták szerint, 2017. Forrás: KSH

A fenti számokból egyértelműen kiderül, a nyereségnövelő célzattal történő technológiai megoldások keresése nem hóbort, hanem kényszer. Foglakoztunk már nagyon sok, a szójatermesztés nyereségességét befolyásoló agrotechnikai vizsgálattal: vetésidő, tőszám, fajta, oltás, felhasználás, stb. Ezek eredményeit közreadtuk, így a termelők számára hasznos információkkal szolgáltak. Tapasztalatunk szerint a szója tápanyagellátásának tudnivalóiról azonban a termelők viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek, ezért döntöttünk úgy, hogy a témával kapcsolatban nagyüzemi kísérletekbe kezdünk.

A negyedik kísérleti helyen egy fajtánk (Bahia) szerepelt dupla gabonasortávon, itt nem volt talajmintavétel és nem volt eltérő (alap) műtrágyázás. Ennél a kísérletnél a tenyészidőszakban vett levélminta analízise után határozták meg a lombtrágyázási technológiát, természetesen a kontroll rész nem kapta meg ezt a kezelést. Kíváncsiak voltunk arra, hogy pusztán egy jól irányzott lombtrágyázással tudunk-e elérni olyan hozamnövekedést, amely rentábilis, plusz nyereséget eredményez.

1. táblázat

A talajvizsgálati eredményeket mutatja a 2. táblázat:


2. táblázat

A talajminták vizsgálati adatainak felhasználásával a szakemberek összeállították a tápanyagellátási terveket, amelyek alapján kijuttatásra kerültek a feltüntetett mennyiségű inputanyagok. Az anyagok mellett számba vettük és beáraztuk a vonatkozó műveleti költségeket is, ezeket az adatokat részletezi a 3. táblázat (a Szepetnek 1 kísérleti helyszínen, 2017. év végén 4 t/ha, a Keszthelyi-hegységből származó dolomit finomőrlemény is kijuttatásra került az egész területen, ezt nem szerepeltettük a táblázatban):



3. táblázat

4. táblázat

A betakarításkor mért termésátlagokról ad felvilágosítást a 4-5-6. ábra:

4. ábra

A fajták versenyében az 550000 és a 300000 szemmel vetett Aires volt a nyertes, a harmadik a 300000 szemmel vetett Bahia, negyedik a szintén 300000 szemmel vetett Pannónia kincse – minden esetben a Yara-technológiás változat. A korai éréscsoportba tartozó Aires győzelme Baranyában a középérésű társakkal szemben számunkra is meglepő. Az ok valószínűleg az időjárásban keresendő: a késő nyári, kora őszi nagy melegek már nem akadályozták a szemek kitelítődését a korai fajtáknál (ezek a fajták normálisan be tudták fejezni életciklusukat), a középérésűeknél viszont – a helyszíni körülmények függvényében – előfordulhatott, hogy a szemkitelítődés folyamata nem optimálisan alakult.

5. ábra

6. ábra

A technológiák ökonómiai értékelését is elvégeztük. Megvizsgáltuk a technológiák termésátlag-eltéréseit a Yara-, ill. Próba- és a saját technológiák esetében. Az így kapott különbségeket 100 Ft/kg-os szójababáron beáraztuk, majd ebből az értékből levontuk a Yara, ill. Próba-technológiák saját technológiához mért többletköltségeit, így kaptuk a 7. ábrát:

7. ábra

A lippói eredmények különösen figyelemre méltók, ezért ott továbbszámoltunk. A Yara-technológia 26000 Ft/ha költséggel volt drágább, mint a saját. A többlettermést 100 Ft/kg-os egységáron számoltuk. A többlettermés értékéből levontuk a 26000 Ft/ha értéket, és a különbözetet elosztottuk 26000-rel. Vagyis kiszámoltuk, hogy a pluszráfordításba fektetett 1 forintunk, azon kívül, hogy teljes egészében visszakaptuk, még hány forintot eredményezett (ld. 8. ábra). Két esettől eltekintve az eredmény kiugró; a banki vagy a befektetési szférában, szója tenyészidőszaknyi időtávon ilyen rátákról csak álmodoznak:

8. ábra. Lippó – 1 Ft többletbefektetésre jutó nettó nyereségtöbblet (Ft)

5. táblázat

9. ábra

10. ábra

6. táblázat

A nyerszsírértékek a lippói (11. ábra) és a szepetneki (12. ábra) kísérleteknél:

11. ábra

12. ábra

7. táblázat

A szójatermesztésnél több hozamalkotó tényezőt is ismerünk. Ilyen a növényenkénti hüvelyszám, a hüvelyenkénti mag száma és az ezermagtömeg. A kísérletben a termény ezermagtömegét mértük 13. ábra – Lippó, 14. ábra Szepetnek 1, 2, Sormás (a sormási kísérletről bővebben később):

14. ábra

15. ábra

16. ábra

8. táblázat

17. ábra. A levél kéntartalma és a termésátlag alakulása összesített adatok alapján

A levélanalízis, azon kívül, hogy a további lombtrágyázáshoz iránymutatást adhat, nagyon fontos finomhangolási lehetőséget is magában rejt: ellenőrizni tudjuk vele, hogy tápanyagellátásunkban mi az, ami sikerült és mi az, ami kívánnivalót hagy maga után. Fontos információk ezek akkor is, ha a későbbiekben tudjuk csak őket felhasználni. Ebben az esetben táblázatos formában közöljük ezeket, a megfelelő értékeléssel ellátva (9. táblázat). A táblázatban nem szerepeltettük a réz (Cu)-értékeket (technológiai hiba miatt). A molibdén (Mo) esetében csak a lippói kísérletnél történt mérés. A vas (Fe) mérésével kapcsolatos adatokat szintén nem helyeztük el a táblázatban, mert nem találtunk a szakirodalomban a vastartalomra vonatkozó optimális intervallumhatárt (a szakirodalom a vashiányos klorózissal (IDC) kapcsolatban 5 mg/kg értéket említ, mint kritikus értéket, ezt azonban az összes levélmintában mért érték jócskán meghaladta).

Nagyon komoly problémát jelez a lippói minták mindegyikénél a rendkívül alacsony molibdén- (Mo-) koncentráció (ez a tápelem felel például a gümők normális működéséért, így jelentős befolyása lehet a hozamra és minőségre egyaránt).

9. táblázat

Az előbbiekben láttatni kívántuk, hogy a szójánál érdemes a szakma által is javasolt tápanyagellátási protokollt betartani: talajmintavétel→talajvizsgálat→tápanyagterv→kijuttatás→lombvizsgálat→további beavatkozás/utólagos ellenőrzés. Ennek a sorrendnek a szójatermesztésben napi rutinná kell válnia ahhoz, hogy ne a 2,5 t/ha-os termésátlagok közelében termeljünk, hanem a 3 t/ha-os termésátlagot meghaladó szinten. A Gabonakutató szójafajtáival nagyszerű hozamok érhetőek el. Rengeteg vizsgálatot végeztünk már velük, ismerjük őket, ezért is állítjuk: céltudatos technológiával szójafajtáink biztos hasznot hoznak. Győződjenek meg róla!

Szerző: Schmidtné Ambrus Ágnes, Garamszegi Tibor
Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged