Története során több fejlődési szakasz különül el. A múlt század közepétől jelentek meg a szabad elvirágzású fajták, amelyeket a krasznodari fajtákból fejlesztettek ki a nemesítők, ilyen volt a Record fajta Romániában vagy a GK70 fajta Magyarországon. Fontos lépést jelentett a növény sikertörténetében az első, Romsun napraforgóhibridek megjelenése, a Vranceanu professzor vezette funduleai nemesítők sikeres munkájaként.
Az integrált termesztés eszközeinek hatása a napraforgó kórokozókkal szembeni védelmére
Az EU-ban bejegyzett mezőgazdasági farmok számának megoszlása a tagországok között (FAOSTAT-adatok)
Ilyen körülmények között nagyobb hangsúlyt nyerhet a fejlett technológia feltétel nélküli, széleskörű alkalmazása, erős gazdaságok, farmok kialakítása, amelyek képesek átvenni az általában nem kevés ráfordítással járó modern technológiát. Erre példaként álljon itt a romániai napraforgó-termesztés helyzete.
A hektáronkénti hozam növelésének lehetséges módja a fenntartható termesztés elemeinek alkalmazása, mivel ez hozzájárul a termés mennyiségi és minőségi szintjének stabilitásához, aminek nem elhanyagolandó tényezője a döntően megelőzó jellegű növényvédelem.
A hektáronkénti termésátlag a gazdaságok átlagterületének emelésével, a kisméretű területek összevonásával is növelhető. Szintén megfontolandó, hogy a termelők a gyenge termőképességű vagy szélsőséges meteorológiai hatások veszélyének kitett területeket napraforgó helyett más növények számára tartsák fent. Az így kialakult 50 vagy 100 hektár feletti gazdaságokban nagyobb lehetőséget kap a modern géppark gazdaságos kihasználása, a fejlett technológiai rendszerek alkalmazása, aminek szerves részét képezhetik a precíziós növényvédelem elemei is. Ezáltal az össztermelésben, a termés minőségében és biztonsága terén is kedvező változás lesz érzékelhető.
A közös FAO Network keretében monitorizált technológiai elemek között szerepelt a vetési idő, a növénysűrűség, az elővetemény, a tápanyagpótlás, az állománykezelések száma és időzítése ipari és hibridvetőmag előállítása során, a szármaradványok felaprítása és beszántása a Diaporthe helianthi által fertőzött területeken (mivel a talaj felszínén áttelelő patogén gomba nem veszíti el fertőzőképességét). A fertőzött szármaradványok zúzása, felaprítása és talajba forgatása jelentősen csökkentette a következő évek veszélyes fertőzési forrásai szintjét a Sclerotinia sclerotiorum és Sclerotium bataticola esetében. A szántóföldi növénytermesztésben ez nem csupán egy kényszerű, kötelező munkaművelet; jelentős növényegészségügyi hatásán túl ennek elvégzése elismerten a talajművelési munkák jobb minőségű végrehajtását, a kalászos gabonák és a kukorica esetében pedig a direktvetés feltételeit biztosíthatja.
A legtöbb intenzív hibrid rezisztens bizonyos Plasmopara-rasszokkal szemben. Amennyiben ezek között a hazai elterjedt rasszok is fellelhetőek, úgy az elsődleges fertőzések megelőzhetőek. Mivel azonban a Plasmopara halstedii ivaros szaporodású gombafaj, az új rasszok megjelenését, mint a gomba természetes adaptációs mechanizmusát, nem lehet kizárni. Ezért a maggal való terjedés lehetőségének csökkentése érdekében a hatékony fungiciddel történő magcsávázás plusz biztonságot nyújt.
A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem növényvédősei egy EU-finanszírozású projekt keretében kialakítottak és sikeresen gyakorlatba ültettek egy növényvédelmi informatikai rendszert a közös határ mentén levő egységek számára, szerény hozzájárulásként a precíziós növényvédelem témaköréhez. A rendszer elemei: 3 talajmélységbeli és léghőmérsékletet, levegő- és levélnedvességet, nyári és téli csapadékmennyiséget mérő és továbbító automata meteorológiai állomás; terepszemlére és adatregisztrációra alkalmas eszközök; a gazdaságilag fontos kórokozók, kártevők, gyomnövények adatai; a két országban engedélyezett növényvédő szerek adatbázisa; egy központi szerver számítógép az adatok tárolására, valamint a kétnyelvű weboldal a felhasználókkal való interaktív kapcsolattartás céljából. A rendszer adatai alapján a projekt aktív időszakában főleg a Diaporthe helianthi gomba fejlődési ciklusát követve – a biológiai és időjárási adatokat felhasználva – azállománykezelés időzítését sikerült pontosítani. A három mélységben mért talajhőmérséklet, a téli csapadék mérésére is alkalmas pluviometer segítséget nyújt a tavaszi vetések időzítése terén. A mesterséges levél naprakész információt szolgáltat a folyékony csapadék jelenlétének időtartamát illetően, amely a peronoszpóra-típusú kórokozók előrejelzését segíti más szántóföldi kultúrákban vagy a szőlőültetvényekben. Mindezekhez szükséges a kórokozók biológiájának ismerete, valamint hasznos a megbízható rövid és közepes távú meteorológiai előrejelzés. Így a növényvédelmi előrejelzések kisebb területekre, akár táblaszintre pontosíthatóak. A rendszer előnyei:
- rendelkezésre állt a megfelelő informatikai háttér az adatok gyűjtésében, továbbításában, tárolásában, kezelésében, elemzésében, a döntések továbbításában;
- elsődleges adatforrás volt a távérzékelés által nyert információ, amely alapját képezte a kórokozók, kártevők, veszélyes gyomnövények és az engedélyezett növényvédő szerek adatbázisának előállításához, valós friss adatok nyeréséhez, térben és időben lezajló folyamatok követéséhez, a meglévő adatbázis folyamatos felújításához;
- lehetőség nyílt az adatbázis kiegészítéséhez szükséges terepi mintagyűjtésre, ezek a központi számítógépegység felé való továbbítására, szakszerű elemzésére és a nyert adatokkal történő frissítésre, ami a hatékony növényvédelmi előrejelzés fontos elemét képezi,
- fontos szempont volt a szakmai ismeretek folyamatos felfrissítése, valamint az interaktív konzultációs lehetőség biztosítása a termelők számára.
A napraforgó gazdaságos termesztése, a termesztés hatásfokának növelése mindezek tükrében reális célnak tartható a következő időszak mezőgazdaságában tevékenykedők számára. A fenntartható mezőgazdaság követelményeinek eleget téve, a modern technológiai elemek alkalmazásával a napraforgó a legjelentősebb étolaj- és ipari alapanyagot biztosító fontos szántóföldi növényünk marad.
SZERZŐ: DR. CSÉP MIKLÓS • NAGYVÁRADI EGYETEM, KÖRNYEZETVÉDELMI KAR
