Immáron tizenegyedik alkalommal ismerhetjük meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) által szervezett kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményét.
A rendszer működtetésének célja továbbra is ugyanaz: az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A kísérletben résztvevő szervezetek továbbra is kiemelten fontosnak tartják, hogy a Magyarországon termesztett fajták értékét objektív kísérletekkel lehessen bemutatni, ezért döntöttek a folytatás mellett.
A kísérletek szakmai felügyeletét a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosítja. A testület kilenc tagból áll, a tagokat az alapító társadalmi szervezetek delegálják három évre. A Gabonakereskedők és Feldolgozók Szövetsége egy tagot, a VSZT három tagot, a GOSZ öt tagot delegál a Tanácsba. A Tanács feladata a posztregisztrációs kísérletek finanszírozási hátterének és szakmai felügyeletének biztosítása, valamint a kísérleti metodika kialakítása.
A hibrideket a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódoltuk. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban. A visszakódolásra csak azután kerülhetett sor, miután a fajtatulajdonosokkal is egyeztetve minden vitás kérdést sikerült lezárni. A fentiek alapján világosan látható, hogy a kísérleti rendszer kivitelezésének szakmaisága és pártatlansága vitán felül áll.
Szervezők:
– Gabonakereskedők és Feldolgozók Szövetsége – Pótsa Zsófia
– Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – Cs. Nagy István
– vetőmag-kereskedők képviselője – Dr. Árendás Tamás
– nemesítők képviselője – Dr. Veress Zoltán – izometrikus (metodikus)
– Gabonatermesztők Országos Szövetsége – Boczka János – termelő
– Domján Gergely – termelő
– Dr. Tajthy József – termelő – Varga András – termelő
– Vancsura József – elnök, termelő
A fajták kiválasztásának rendszere
2017-ben a FAO 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó 20 hibridet vizsgáltunk. A termesztésben kis hányadot képviselő silókukorica hibridek nem kerültek be a kísérletbe. A fajtakiválasztás egyik alappillére volt, hogy a 2017-ben újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtettük az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemeltük őket a kísérletbe. A fennmaradó fajtaszámot az előző évek GOSZ-VSZT Posztregisztrációs kísérleteiben legjobban szereplő hibridekkel töltöttük fel.
Mindezek után lehetőséget biztosítottunk a nemesítőházaknak, hogy az adott fajtaszám keretükön belül lecserélhessék azokat a fajtáikat, amelyekről úgy ítélték meg, hogy ennél jobb genetikai potenciállal rendelkezőt tudnak versenyeztetni.
2010 óta a nemesítőházak olyan hibrideket is indíthatnak, amelyek hazai elismerésben nem részesültek, de az EU listán szerepelnek. A FAO szám pontos meghatározása érdekében ezek a hibridek elővizsgálatban szerepeltek. Egy kompenzációs listát is létrehoztunk, amelyről a fenti kritériumok alapján szerepelni nem tudó, kisebb nemesítőházak is bejuthattak a kísérletbe. A fent leírtak alapján minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a hazai kukoricatermesztést nagymértékben segítő, erős és jó terméseredményt produkáló fajtasort sikerült összeállítanunk a 2017-es esztendőre.
A szignifikáns differencia
Szignifikáns differenciának nevezzük valamely kísérletben a megfigyelt különbség kritikus értékét. Ha a megfigyelt különbség a szignifikáns differenciát meghaladja, akkor a vizsgálati eredmények azonosságát elutasítjuk, és a különbséget szignifikánsnak tekintjük. A mezőgazdasági kutatásban nemzetközi szokás szerint a statisztikai döntés valószínűségi szintje P=5%. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 100 olyan eset közül, amikor hipotézisünk igaz, 5 esetben fogjuk azt tévesen elvetni.
A szignifikáns differencia értékek használatával az adott éréscsoporton belül eldönthető bármely hibridpáresetén, hogy a szemtermés vagy a betakarításkori szemnedvesség-tartalom tekintetében valóban van-e szignifikáns különbség. Ha ez a különbség kisebb, mint az SzD5% érték, akkor nem állíthatjuk a két fajtáról, hogy azok eredményei különböznek. Amennyiben nagyobb, akkor állíthatjuk, hogy a két érték különböző.
A kísérleti helyszínek
A meghatározott 9 kísérleti helyhez a lehetőségeink szerinti legjobb területi elosztást dolgoztuk ki. Így volt kísérlet a nagy kukoricatermő vidékeken (Debrecen, Mezőhegyes, Iregszemcse, Kaposvár, Tordas, stb.), valamint reprezentálva volt a Dél-Alföld is (Székkutas).
A Kísérleti Metodika
A Metodika alapja az érvényes Fajtavizsgálati Módszertan, amelyet 2006. március 14-én az Országos Fajtaminősítő Bizottság fogadott el. Az interneten közzétett verzió – kiegészítve a 40/2004. FVM-rendelet utolsó módosításával – elérhető a NÉBIH honlapján, a Fajtakísérleti Metodika címszó alatt.
Fő eltérési pontok értelemszerűen az előzőekben említett fajtakiválasztásban, valamint a vizsgálati helyek számában, azok területi elhelyezkedésében mutatkoznak meg. Mindkét szempontnál vezérelv volt a termelői érdekek maximális figyelembevétele. A minősített sor vizsgálati metodikájában mindenképpen említésre méltó, hogy hasonlóan az előző évhez idén is a 9 helyből 3 helyen (Szombathely, Székkutas, Debrecen) volt vízleadás mérési sorozat, amellyel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidő is ellenőrizhetővé, valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban megismerhetővé válik a termelők számára.
A 300-as és a 400-as éréscsoport szemtermés eredményeinek megjelenítésekor a kísérleti helyeket is osztályoztuk az átlagtermés alakulása szerint. A teljes kísérleti átlag feletti és alatti termőhelyek eredményeit külön-külön is összesítettük, ami alapján a hibridek teljesítménye abból a szempontból is értékelhetővé válik, hogy milyen módon viselkednek kedvező és kedvezőtlenebb körülmények között.
SZERZŐ: GOSZ
