Repce árvakelés – Megfelelő odafigyeléssel kezelhető kihívás

Árvakelésű repce: mikor okoz tényleges problémát?

A legtöbb üzem számára az árvakelésű repce, mint gyomkonkurencia általában kezelhető problémának számít. Egy 103 gazdaság körülményeit vizsgáló németországi felmérés eredménye szerint átlagosan 3,6 db repce árvakelés található négyzetméterenként az új vetésekben. Persze a szűk repce vetésforgójú üzemekben ez az érték négyzetméterenként akár 10 db árvakelésű repcenövény fölé is emelkedhet, ami már jelentősen veszélyeztetheti a hozamot, a termésbiztonságot és még költségnövekedést is okozhat. Ilyen esetek elkerülése érdekében a szükséges technológiai lépések megfelelő összhangjára és következetes betartására van szükség.

Betakarításkor…

a körülmények kedvezőtlen együttállása esetén akár igen nagymértékű, 100-400 kg/hektár betakarítási veszteség is előfordulhat. Ennek a veszteségnek a csökkentése azonnal 1-2 mázsa hozamnövekedéssel járna és az árvakelés problémáját is „lefelezné”. Ezért is nagyon fontos a repce betakarítási időpontjának helyes meghatározása illetve a kombájnbeállítások pontos elvégzése.

A betakarítást követően…

minél több idő áll rendelkezésre a következő növénykultúra elvetéséig, annál több lehetőség van az árvakelések leküzdésére. Döntő fontosságú a betakarítást követően elvégzett első sekély, adott esetben még a 3 cm mélységet sem elérő tarlóhántás. Jellemzően van annyi nedvesség a talajban, hogy az elhullott repcemagok nagy része magától ki fog kelni. Ezt várjuk meg! Ha kifejezetten száraz, aszályos körülmények uralkodnak, úgy a betakarítást követően haladéktalanul, időveszteség nélkül végezzük el a tarlóhántást. A kapillaritás lezárásával a magok legalább egy részének jut elegendő nedvesség a kicsírázáshoz. Az első kelési hullámot követően elvégezhető egy újabb sekély tarlóápolás. Minden további mechanikai beavatkozással növeljük a talajban még elfekvő magok csírázásának és kelésének esélyét.

Repcevetés előtt…

az elővetemény betakarítását követő korai talajművelés és pihentetés az egyik legjobb módja a korábbi évekről hátramaradt repcemagok legnagyobb arányú előcsalogatásának. Természetesen előfeltétel, hogy a csírázás és kelés folyamatához szükséges minimális talajnedvesség és idő rendelkezésre álljon.

Egy későn lekerülő előveteményt követően kevés idő maradhat a megfelelő talaj előkészítésére. Ilyenkor célszerű viszonylag kis talajmozgatással elvetni a repcét, amennyiben ezt a talajállapot egyébként lehetővé teszi. Az egyre terjedő striptill technológia itt elfogadható kompromisszumot jelenthet. Amennyiben jelentősebb árvakeléssel számolunk az új vetésben, úgy javasolt a dupla gabona sortávú vetés alkalmazása, mert igazán csak 25 centiméteres sortáv felett lehet majd reálisan megítélni az adott táblában jelentkező árvakelés mértékét, illetve területi elhelyezkedését.

A vetési norma jelentősége

A vetésnorma emelésével növelhetjük az állomány gyomelnyomó-képességét a gyengébb fejlődési erélyű árvakelésekkel szemben. Ezzel párhuzamosan a magasabb vetési norma az árvakelés részarányának csökkenésével jár. Így a vetett hibrid tulajdonságai fogják döntő mértékben meghatározni az állomány jellemzőit. A vetési norma növelésekor természetesen figyelembe kell venni a télállóság és az állóképesség aspektusait is.

Mit tehetünk, ha 50% árvakelés van az állományban?

Arra az esetre is van megoldás, ha az árvakelés aránya az állományon belül elfogadhatatlanul magas. Ha kellően korán felismerhető a probléma, úgy egy totális gyomirtást követően még újravethető a terület, vagy pl. egy gyomirtószer-rezisztens hibrid újravetését követő gyomirtással tűntethető el a régi állomány a tábláról.

Végső megoldásként – a kellő sortávolság megléte esetén, – egy mechanikai gyomirtás is elfogadható szintre redukálhatja az árvakelésű növényeket. A mechanikai gyomirtás legnagyobb hatékonysággal a növények 4-5 leveles fejlettségi állapotában, száraz körülmények között végezhető el.

Blum Zoltán
RAPOOL Hungária Kft.
www.rapool.hu