Prémium Hungaricum védjegy négy keszthelyi burgonyafajtának

Rossz hír a hazai burgonyatermesztés háza tájáról, hogy 20 000 ha-ra csökkent az étkezésiburgonya- és 200 ha-ra a burgonyaszaporító terület nagysága. Ez azt valószínűsíti, hogy az alacsony termésátlagok mellett most már állandósul az étkezési burgonya importja, és folytatódik a nyugat-európai burgonya vetőgumó behozatala.

A magyar burgonyatermesztés kiszolgáltatottsága mellett mégis fényt jelent az alagút végén a keszthelyi burgonyafajták évek óta tartó jelenléte a belföldi versenyben, jóllehet egyelőre csak a kis és közepes termelők élvezik a termesztésükből eredő előnyöket. Kimondatlanul is létezik és dolgozik a burgonyalobbi, amelynek elemi érdeke a hazai fajták termesztésének kiszorítása a piacról, a külföldiek előnyére.

Dr. Polgár Zsolt igazgató

Ebben a versenyhelyzetben csak fogyasztói oldal megnyerésével, a fajták és fajtanevek megismertetésével, a kereskedelemre való nyomásgyakorlással lehet előbbre lépni – avat be a stratégiai álláspontjába Dr. Polgár Zsolt, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója, a keszthelyi fajták nemesítője. Hozzáteszi mindjárt, hogy nehéz körülmények között, csekély támogatással – szinte önerősen –, de nagyon jó munkacsapattal veszik fel a versenyt a hazai piacon.

Örvendetes, hogy a magyar termékeket előnyben részesítő fogyasztók egyre jobban megismerik és keresik a keszthelyi burgonyafajtákat, amelyeket eddig még nem sikerült a nagy élelmiszerláncok polcaira bejuttatni. Ennek magyarázata, hogy egyelőre nem a nagy hazai burgonyatermesztő gazdaságok termelik meg – különböző okok miatt – a keszthelyi étkezési burgonyafajtákat, így mennyiségi korlátok adódnak. Ugyanakkor a termelői piacokon egyre ismertebbek, keresik és meg is találják a fogyasztók, hiszen ma már a hazai burgonyatermő terület közel 20%-án keszthelyi fajtákat termelnek a gazdák.

Prémium Hungaricum védjegy négy fajtának

A 2004-ben alakult Prémium Hungaricum Egyesület célja, hogy összefogja és segítse a Kárpát-medence mindazon kis- és középméretű élelmiszer-ipari és kapcsolódó vállalkozásait, amelyek a magyar gasztronómiai-kulturális hagyományban gyökerezve egyedülálló minőséget állítanak elő.

Az egyesület olyan alulról szerveződő, a gyártók által koordinált közösségi marketinget valósít meg, amely a résztvevő cégek mindennapi tapasztalatainak figyelembe vételével tudja tagjai piaci versenyképességét erősíteni. A burgonya esetében további cél, hogy a hazai kiváló fajtákat jobb versenyhelyzetbe hozza a külföldiekkel szemben.

Az összetett rezisztenciával rendelkező, kórokozókkal szemben ellenálló, magas termőképességű és jó minőségű keszthelyi fajták eddig elsősorban a termelőket érdekelték azért, mert jövedelmezően termelték. Ma viszont már fogyasztói visszajelzések igazolják, hogy az immár közel húsz éve köztermesztésben lévő Százszorszép, Hópehely vagy például a Somogyi kifli mennyire egyedi, felismerhető ízkarakterű és kedvelt burgonya a sok fajta között is. A keszthelyi fajták – jelenleg 13 elismert fajtáról van szó – között pedig megtalálhatók ma már a főzni, sütni és salátaburgonyának valók is.

Az egyesület bírálata kiterjedt az egyes fajták nyers, főtt és sült minőségének, valamint a hámozott burgonya levegőn tartásának – szürkülésének – a vizsgálatára is, és megállapította, hogy négy keszthelyi fajta jogosult a Prémium Hungaricum védjegy használatára.

A négy fajta érdekes módon az újabbak közül került ki – ami nem mellékesen jelzi azt, hogy jó irányban halad a nemesítés –, jelesül a Balatoni rózsa, a Katica, a Démon és a Somogyi kifli viselheti a címet. Természetesen a Burgonyakutatási Központ nem titkolt célja, hogy a védjegyet marketingcélokra kívánja – remélhetőleg jó eséllyel – felhasználni.

Balatoni rózsa fajta

Továbbá két saját jogon megindított védjegy kezdeményezés is folyamatban van a szabadalmi hivatalban, mégpedig a „kiváló keszthelyi burgonya vetőgumó” és a „minőségi keszthelyi étkezési burgonya” megnevezéssel. Utóbbihoz tartozik egy minősítési rendszer, amelynek aláveti magát az áruburgonya-termelő, s amelyet egy kritériumrendszer alapján az intézet – mint fajtatulajdonos – bírál el. Ha a termesztés és a termék minden kritériumnak megfelel, akkor használhatja a termelő a Burgonyakutatási Központ védjegyének logóját a piacra vitt étkezési burgonyán.

A keszthelyi burgonyanemesítés tehát esélyt ad arra, hogy magyar terméket is választhatnak a fogyasztók a fajtaszortiment kialakulása óta, mégpedig olyat, amelyet ismernek és kedvelnek. Ezt hivatott biztosítani az a Keszthelyen végzett szakmai munka, amelynek eredményeképpen növekszik – és az összes szaporítóterület mintegy negyed részét foglalja már el – a vetőgumó ellátás területe és biztonsága. Ezzel összefüggésben kell megjegyezni, hogy a külföldi eredetű vetőgumó nem, vagy csak sokkal kevésbé bírja a változásban lévő magyar klímát, illetve kórtani szempontból nem lehet megvédeni, valamint gazdaságosan – különösen nem több évig – szaporítani…

A francia termelők figyelmét azok a keszthelyi fajták keltették fel, amelyek magas
fokú vírusrezisztenciájuknak köszönhetően több éven keresztül visszaültethetők

Törekvések a piaci részesedés növelésére

A Keszthelyi Burgonyakutatási Központ az elért nemesítési eredmények birtokában egyre nagyobb hangsúlyt fektet fajtáinak megismertetésére, a fajták szaporítási arányának növelésére. Polgár Zsolt igazgató vezetésével ennek érdekében dolgoztak ki egy olyan termeltetési konstrukciót, amely ezt a törekvést segíti.

Magas szaporulati fokú keszthelyi fajták vetőanyagát ellenérték megfizetése nélkül helyezik ki kis és közepes burgonyatermelő gazdaságokba, ahol a termelési költségek viselése mellett azt elültetik és ápolják, majd a szaporulatot gondosan betakarítják. A felszaporított, magas genetikai értékű vetőgumót a Kutató Központ nyomott áron – hiszen a vetőgumó térítésmentes volt – visszavásárolja, és saját hatáskörben aktuális piaci áron értékesíti. Mindenki jól jár így, e gyakorlat szerint, de ez jelenleg még kevés az áttöréshez. Ahhoz, hogy a keszthelyi fajták még nagyobb részesedést élvezzenek a piacon, ezt a tevékenységet fokozni kell, és marketing tekintetében még jobban be kell erősíteni…

Franciák jártak Zirc-Szarvaskúton

Zirc térsége a magyar burgonyavetőgumó-termesztés szempontjából a legideálisabb termőhely. Hoffer Ervin Zircen élő gazdálkodó ezt felismerve foglalkozik hosszú évek óta eredményesen elsősorban keszthelyi burgonyafajták szaporításával. Ahogy mondja, a 400 méter tengerszint feletti magasság és az évi 700 milliméterhez közeli csapadék ideális feltételt jelent a hűvösebb klímát igénylő burgonya számára, annál is inkább, mert a vetőgumó-előállítás nem igényli az öntözést. Éppen az a cél, hogy a genetikai értékek megőrzése, továbbvitele mellett a vetőgumó kis mérete, minél jobb kihozatala hozza meg a várt eredményt. Az optimális termőhelyet a gyengén savanyú erdő- és anyagos vályogtalajok teszik teljessé, nem beszélve a levéltetű – mint vírusvektor – kevesebb generációjáról éves szinten. A minőséget a szigorú növényvédelmi ellenőrzések és minősítési eljárások garantálják.

Nem véletlen, hogy a Keszthelyi Burgonyakutatási Központ és Hoffer Ervin egymásra talált, hiszen így a legkiválóbb keszthelyi fajták szaporítása jó kezekben van, amellett, hogy a köztermesztésben lévő külföldi fajtákat is szinte kivétel nélkül kipróbálta már ezen a termőhelyen.

Hoffer Ervin elismeri a sok tulajdonság tekintetében kiváló holland fajtákat is, mégis különös vonzalmat érez a magyar nemesítésű – pontosabban keszthelyi – fajták iránt. A közelmúltban éppen ennek köszönhetően az ő gazdaságába látogatott Zircre – a Pannon Egyetem Keszthelyi Burgonyakutatási Központ igazgatója, dr. Polgár Zsolt kalauzolásával – Franciaországból a Sana Terra termelői csoport, illetve a szövetkezet vezetősége és közel harmincfős delegációja. Látogatásuk egyik célja volt, hogy betekintsenek – egyéb kultúrák mellett – a magyar burgonyatermesztés gyakorlatába is, és megbeszéljék a magyar fajták vetőgumó-szaporítási praktikáit.

A delegáció fogadása és a szakmai kitárulkozás természetesen mindig járhat kockázatokkal, ugyanakkor előnyökkel is. Az egyébként több növény – nem csak burgonya – integrációjával foglalkozó szakmai közösség tagjai nagy érdeklődéssel tanulmányozták Hoffer Ervin gazdaságát, megismerkedtek a növénytermesztési munka részleteivel, a vetésszerkezeti struktúrával, a burgonyatermesztési módszereivel és az étkezési burgonya, valamint a burgonya vetőgumó értékesítési gyakorlatával.

A figyelmüket elsősorban azok a keszthelyi burgonyafajták keltették fel, amelyek magas fokú vírusrezisztenciájuknak köszönhetően több éven keresztül visszaültethetők, jelentősebb terméscsökkenés nélkül. Ez a tulajdonságuk méltán került az érdeklődésük középpontjába, hiszen ilyen irányú burgonyanemesítés – amilyet a Keszthelyi Burgonyakutatási Központ végez – a világban is párját ritkítja. Ezek termesztése környezetvédelmi okok miatt egyre fontosabb, és a burgonyatermesztés ökonómiai mutatóit is lényegesen javítja.

A franciák figyelmét – ugyan még a gumókötés időszakában szemlézték a burgonyatáblákat – két keszthelyi nemesítésű változat, a Balatoni rózsa és a Hópehely keltette fel leginkább az állományban látott fajták közül. Természetesen a szakmai kérdéseikre dr. Polgár Zsolt – mint fajtatulajdonos – azonnal reagált, és kiselőadást rögtönzött a keszthelyi egyetem burgonyakutatási tevékenységéről és távlati célkitűzéseiről. Bemutatta a már elfogadott fajtáikat, és ezek közül is kiemelte a Balatoni rózsa genetikájában rejlő lehetőségeket.

Ennek termése nagyon szép, ovális alakú, viszonylag korán érik, de jól tárolható, ízletes, elsősorban főzésre ajánlják. Végül közösen tekintették meg a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleteket is, amelyekben az említett keszthelyiek mellett holland és francia fajták is szerepeltek.

Persze egy ilyen szakmai eszmecsere, egy határjárás mindig magában rejti egy későbbi korrekt szakmai-üzleti kapcsolat esetleges létrejöttének lehetőségét – mint ahogyan szakmai titkok kiszivárgását is. Az előbbivel kapcsolatban például elképzelhető, hogy éppen egy rózsahéjú burgonyafajta létrehozásán dolgozó cég – amely a kelet-európai piacra szállít – a Balatoni rózsában látta/látja kiteljesedni az elképzeléseit. Az is lehet, hogy a jó hangulatú látogatás kis idő elteltével akár egy gyümölcsöző együttműködésben teljesedik ki, és az sem kizárt, hogy az egyik kiváló keszthelyi fajta akár az európai hírnév felé is elindulhat… Úgy legyen!

burgonya nagy zoltán