A hosszú ideje tartó csapadéknélküliség olyannyira felértékelte a szeptember közepén lehullott esőt, hogy a képzeletbeli toplista élén nem lehetett versenytársa.
Azért ennek árnyékában is akadtak más, megörökítésre méltó fejlemények. Az agrárvilág életében az említésre több apropó akadt: kiállítások, rendezvények is szép számmal kínáltak pódiumot a nyilvánosság felé.
Számadás
Ha az ember összegzést készít, több dolog motiválhatja. Egyrészt vannak olyan nagy horderejű ügyek, amelyek kihagyhatatlanok. Másrészt jólesik a sikerekről beszélni. Az önkritikus alkatúak kisebb kudarcaikat is felemlítik, láttatva az élet kikerülhetetlen nehézségeit. Aztán a hallgatóság összetétele sem mindegy; ezt legalábbis a hangszerelésben célszerű figyelembe venni. A vidékfejlesztési minisztert az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága hallgatta meg szakterületének egyéves történéseiről.
“Fazekas Sándor az ágazat legjelentősebb gondjaként az aszályt említette, kiemelve, hogy a klímaváltozás belföldi hatásainak enyhítésére a kormány gyors és hathatós intézkedéseket hozott. Ezek között említette a földalapú agrártámogatások kifizetésének előrehozását, ami 157 milliárd forintot tesz ki, az állatjóléti kifizetések forrásainak 10 milliárd forinttal történt megnövelését és az így rendelkezésre álló 28 milliárd forint kifizetésének előrehozatalát. Emlékeztetett arra, hogy a kormány megtárgyalta az ország aszálystratégiáját, amelynek társadalmi vitája a jövő év tavaszára befejeződhet, és ezt követően indulhat a megvalósítása.
Az elmúlt év fontos feladatai közé sorolta Fazekas Sándor a földtörvény elkészítését, a széleskörű társadalmi konzultációt követően. A jogszabály alapján földet Magyarországon csak helyben lakó földműves – mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó ember – vásárolhat, illetve bérelhet. Hozzátette: a készülő földtörvény a spekulációt is kizárja ezen a területen, akár bel-, akár külföldi spekulánsról legyen szó.
Jelentős és pozitív lépésként értékelte az agrárkamarai törvény elfogadását, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal működésének átalakítását és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal létrehozását, s azt, hogy Magyarország az Unió Közös Agrárpolitikájának reformja során következetesen képviseli a nemzeti érdekeket. Eredményként szólt a földbérleti pályázatok mintegy ezer nyerteséről, az elkészült sertésstratégiáról, az osztatlan közös tulajdonú földek nagyarányú rendbetételéről, a keleti nyitásban megmutatkozó sikeres agárdiplomáciai tevékenységről és az ágazat költségvetésének jövő évi 17 százalékos növekményéről.
A képviselők nem vitatták a tárca erőfeszítéseit, de az ellenzéki képviselők közül Gőgös Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke ezeket kevésnek tartotta. Varga Géza (Jobbik) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) működési anomáliára hívta fel a figyelmet. Szabó Rebeka (LMP) pedig arról érdeklődött, hogy az aszálystratégia miért csak jövőre készül el. A kormánypárti képviselők viszont dicsérték a miniszteri összegzést.”
Nézőpontok
A szaktárca korábbi államtitkárának a földhaszonbérlet anomáliáiról szóló részletes tanulmánya nagy port vert fel. Ennek lényeges megállapítása, hogy darabra sokat nyertek a kis gazdaságok, de a területek csupán 20 százaléka lett az övék, míg a pályázók ötöde nyerte el a földek 80 százalékát.
A Vidékfejlesztési Minisztérium válaszként felfogható közleménye szerint minden rendben van a kritizált földbérleti rendszerrel. A területarányok helyett a darabszámokra hivatkozva mondja ki, hogy a családi gazdaságok és őstermelők vitték el eddig a pályázatok 70 százalékát. Az 1 008 eddig megkötött haszonbérleti szerződésből 429 esetben családi gazdaság nyert területet, 249 esetben pedig őstermelő jutott földhöz.
Erre hivatkozva állítja közleményében a VM, hogy a földhaszonbérleti rendszer sikeres és átlátható, s kizárja a spekuláció lehetőségét. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) első körben 30 ezer hektár földterület haszonbérletét hirdette meg, és ebből már 18 600 hektárra kötött szerződést. Az NFA folyamatosan hirdeti meg a pályázatokat, az év végéig még további mintegy 35 ezer hektárra. Az NFA honlapján már olvashatók a legújabb pályázati kiírások.
Az állami föld hasznosítása során az NFA, a törvényi kötelezettségének eleget téve a birtokok gazdaságos hasznosítását tartja szem előtt. Az NFA nem nyomozó hatóság, így a haszonbérleti pályázatok bírálatánál nem vizsgálja és nem is vizsgálhatja a pályázó pártállását, rokoni és ismeretségi kapcsolatait, az elbírálás pedig kizárólag szakmai szabályok szerint történik.
Nem gondolom, hogy ezzel vége a történetnek, hiszen itt komoly érdekek ütköznek. A puding még nem fogyott el, a próba folytatódik…
Kertelés nélkül
A kertészeti ágazat fontosságát és az agráriumban betöltött szerepét hangsúlyozta Fazekas Sándor a Hortus Hungaricus szakkiállítást megnyitó beszédében, Szigetszentmiklóson: “A teljes mezőgazdasági kibocsátásból a kertészet közel húsz százalékkal, évi 350 milliárd forintos termelési értékkel részesedik, amely hozzávetőleg 50-60 ezer családnak jelent megélhetést. A kertészeten belül a zöldségtermesztés aránya 49, a gyümölcsé 20, a szőlő és boré 15 százalék, a faiskola és dísznövény pedig 14 százalék.
A dísznövény termesztés intenzivitását jelzi, hogy üvegházi-fóliasátoros termesztésben hektáronként és évenként 8-10 embernek ad munkát, szabadföldi termesztésben 2-3-nak. Jelenleg 2 700 hektáron folyik szabadföldi dísznövény termesztés és mintegy 315 hektáron üvegházas és fóliasátras gazdálkodás. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy noha a dísznövény ágazat rendkívül tőkeigényes, ugyanakkor a beruházások a leggyorsabban megtérülő fejlesztésekhez tartoznak az agráriumon belül. Emlékeztetett rá: a hosszú távú tervezést és az ágazatot segíti, hogy a kormány illetékmentessé tette a családon belüli gazdaságátadást, és azt, hogy a termelőknek 2015 közepéig nem kell visszasajtolniuk a fűtéshez felhasznált termálvizet. A tárca vezetője hangsúlyozta: az unió új költségvetési időszakában minden lehetséges forrást megnyitunk a kertészettel foglalkozó gazdák előtt”.
A Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke viszont azt adta tudtára országnak-világnak, hogy a tönk szélére került a magyar zöldség-gyümölcságazat, az utóbbi évek extrém időjárási és gazdasági viszonyai miatt. Mártonffy Béla erről azt követően beszélt, hogy a FruitVeB csatlakozott a Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért elnevezésű szerveződéshez, amelynek célja az alapvető élelmiszerek áfájának 10 százalék alá csökkentése. A szerveződés több mint 20 szakmai szervezetet és vállalatot tömörít, és olyan megoldásban érdekelt, hogy az áfa-csökkentés semleges hatású legyen az állami költségvetésre nézve.
“Egy tanulmány szerint az alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos nagyszabású áfa-csalás bénítja meg a területet, amelyből mintegy 50 milliárd forint a zöldség-gyümölcs szektorra esik. A feketegazdaság aránya az ágazatban becslések szerint átlagosan 40-50 százalék, és az utóbbi években egyre erősödik Emiatt a legálisan működő őstermelők, családi gazdaságok és termelői szerveződések (tész) működése került veszélybe, ugyanis a termékek egyre magasabb áfa-tartalma miatt versenyképtelenné váltak a piacon. Mártonffy Béla a szakértői véleményekre hivatkozva elmondta: a magyar zöldség-gyümölcságazat a lehetséges teljesítményének csak mintegy 30-40 százalékát produkálja. A magyar termelők gyakran már a reális igényeket sem tudják kielégíteni. Pedig a feltételek javításával belátható időn belül 800 ezer-1 millió tonnával lehetne több zöldséget, gyümölcsöt termelni Magyarországon.”
Állatorvoslás
A hivatkozott nyitóbeszédek egyik fontos helyszíne a Kaposvári Egyetemen megtartott Állattenyésztési napok volt. “Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára helyzetértékelésében kitért arra is, hogy az állattenyésztési ágazatot különösen érzékenyen érintik az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi folyamatai, az idei csapadékszegény és rendkívül forró időjárás okozta aszálykárok, az abból adódóan jelentős takarmányár-növekedés, valamint az állattenyésztési és növénytermesztési ágazat megbomlott aránya. Míg ugyanis az állattenyésztés a mezőgazdasági termelési értékből 44 százalékos részarányt képviselt az Európai Unió 27 országának átlagában, addig Magyarországon ez az arány csak 35 százalék.
A kedvezőtlen hatások mérsékléseként, a jelenlegi rendkívüli helyzetre való tekintettel 10 milliárd forinttal megnövelik az idén kifizethető nemzeti támogatások összegét, a takarmányvásárlás megkönnyítésére kamattámogatott forgóeszközhitellel segítik a gazdálkodókat. Előrehozták a területalapú és a különleges tejtámogatás kifizetését, amelynek köszönhetően 157 milliárd forinthoz jut az ágazat még az ősszel.
A közép- és hosszú távú tervekről szólva az államtitkár elmondta: 40 milliárd forintnyi összértékben írtak ki pályázatot állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint 13 milliárd forinttal elindították a kérődző szerkezetátalakítási programot is, továbbá elkészült a sertéságazat helyzetét javító intézkedési terv, amely a legrosszabb helyzetben lévő ágazat problémáira kíván megoldásokat adni.”
