A világban eddig napvilágot látott gazdaságélénkítő csomagok keretein belül összesen mintegy 200 milliárd dollárnyi tisztaenergia-beruházást jelentettek be.
A gazdasági válság lehetséges megoldásaival kapcsolatban egyre inkább teret nyer a zöldenergia szerepe, amely diverzifikálja az energiafogyasztást, és munkahelyeket is teremthet. Nemrégiben a Clean Edge adott közre összefoglaló elemzést a 2008. évről, amely szerint a tavalyi esztendőben a vezető napenergia, szélenergia és a bioüzemanyag szektor összesen 115,9 milliárd dolláros bevételre tett szert. Egy évvel korábban mindez “csupán” 75,8 milliárd dollárra rúgott, amelyből a szélenergia könyvelhetett el 50 milliárd dolláros bevételt.
A válság azonban a zöld szektorban is érezteti hatását. A részvénypiaci lejtmenet az elsődleges részvénykibocsátásokat visszaveti, a kockázati tőketársaságok így nehezebben tudnak kiszállni a cégekből, és ezzel az új vállalatokba történő beruházások esélye romlik. A tavalyi évben 43 vállalatot vezettek be a tőzsdére az Egyesült Államokban, amelynek során legalább 50 millió dollárnyi tőkére tettek szert a kibocsátók, ami 1979 óta a legrosszabb évnek számít. A beszűkülő hitelpiacok szintén nehézséget jelentenek, így több vállalat projekteket kényszerült elhalasztani, és alkalmazottakat bocsátottak el.
Az idei év viszont a Clean Edge előrejelzése szerint a konszolidáció éve lehet, mert a kormányzati beruházások és a szabályozási környezet változása a zöld iparágnak a gazdaság többi szektorához képest kisebb sérülésekkel segíthet átvészelni a válságot. A prognózis szerint a három jelenleg is vezető technológia — nap, szél, bioüzemanyag — kapacitásai egy évtizeden belül 53 százalékkal gyarapodhatnak. A bioüzemanyagok termelése globálisan elérheti 2018-re a 105,4 milliárd dollárt, amely közel háromszorosa a tavalyi évinek. A szélenergia az újonnan telepített erőművekre fordított költségek tekintetében 2018-ra elérheti a 139,1 milliárd dollárt, és az Egyesült Államok helyett egyre inkább Németország veszi át a vezető szerepet. A napenergia-hasznosító kapacitások a négyszeresére növekedhetnek. A szektor egyre fokozottabb figyelmet kap a kormányzattól, ugyanis a felelős politikusok a zöldenergiában látják a fellendülés lehetőségét. A kormányzatok eddig 200 milliárd dollárt terveznek elkölteni a zöldenergia terjedésének támogatása és a klímaváltozás elleni védelem érdekében.
Csak az Egyesült Államok több mint 70 milliárd dollárt szán közvetlenül és adókedvezmények formájában e célokra, aminek keretében 11 milliárd dollárt fognak hálózatfejlesztésre költeni, 6 milliárdot megújulóenergia-projektekre nyújtott hitelekre fordítanak, 6,3 milliárd dollárt pedig energiahatékonysági programokba fektetnek. További 4,5 milliárd dollárt költenek a tervek szerint arra, hogy az állami épületek energiahatékonyabbak legyenek, 5 milliárd dollárt pedig arra, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok lakásait az időjárással szemben védettebbé alakítsák. Mindezeken felül 2 milliárd dolláros támogatást kapnak az elektromos járművek, 8,4 milliárd dollárt fordítanak szemétszállításra. Nagysebességű vasútvonalak építésére 9,3 milliárd dollár jut. A legnagyobb összeget, mintegy 20 milliárd dollárt a tervek szerint az adókedvezményekre és hitelekre, valamint az energiahatékonyság javítására fordítják. Ez eddig a legnagyobb program az Egyesült Államokban a megújuló energia terén. A tiszta energia számos új munkahelyet is teremthet. Jelenleg 190 ezer direkt és 413 ezer indirekt alkalmazottja van a szektornak, amely 2018-ra összesen közel 2,7 millió főt foglalkoztathat.
És hogy melyek ma a legfőbb trendek az iparágban? Mindenekelőtt a technológiai szektorral történő összefonódás. Az IT és az energiaszektor együttműködésének lehetősége már régen megfogalmazódott, azért, hogy az energiarendszerek hatékonysága javulhasson. így mindenféle eszköz, például a hűtők, mosógépek, stb. egyedi azonosítóval rendelkeznek majd, amellyel megvalósulhat például az épületek, a járművek, a telefonok, stb. integrációja. Jelenleg számos vezető technológiai cég keresi a lehetőségeket a fejlettebb hálózatok területén. Az amerikai kormány 11 milliárd dolláros programja, amelyet hálózatfejlesztésre fordítana, szintén segítheti az újgenerációs technológiát. A hatalmas terminálok után egyre kisebb, hatékonyabb és fejlettebb gépek kerültek ki a piacra, amelyek egymással is tudnak kommunikálni, akár vezeték nélkül is. A kis, lokális hálózatok egyre erősebbek lehetnek, ugyanis a nagy, központi állomások költségesebbek és kevésbé megbízhatóak, mint a helyi hálózatok, emellett előbbiek segítenek diverzifikálni a rendszert, és növelik a rugalmasságot. Az ötlet nem új, az adatközpontok már évek óta így működnek.
Nagy kihívás a szél- és napenergia tárolása, mert ezek termelésének csúcspontja nem esik egybe a fogyasztás csúcspontjával. Az elektromosság szállítását és elosztását biztosító infrastruktúrába történő beruházások és a megújuló energia hosszú távú tárolási lehetőségének a hiánya az egyik korlátja annak, hogy a megújuló energia az eddigieknél komolyabb szerepet játsszon az energiatermelésben. Mindenesetre biztató, hogy a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések olyan országokban is elkezdődtek, amelyek korábban nem csatlakoztak a megújuló energia forradalmához. A Nemzetközi Megújuló Energia Szövetség (IRENA) 75 tagállammal indult, amely nem is tömörít olyan országokat, mint például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Kína vagy Ausztrália. A motivációk különbözőek, de a gazdasági fejlődéssel, a munkahelyteremtéssel és az energiaforrások diverzifikációjával kapcsolatos célok mindenhol azonosak.
A szélenergia termelése számos országban mutatott dinamikus növekedést a tavalyi évben, Törökországban például közel háromszorosára növekedett a kapacitás, Tunéziában 170 százalékkal, Lengyelországban pedig 70 százalékkal gyarapodott, és Kelet-Európában is fejlesztések kezdődtek. Komoly kihívás azonban jelenleg a földrajzi távolság, ugyanis a szél- és napenergiát hasznosító berendezések általában a kevésbé lakott területekre telepíthetőek, amelyek meglehetősen messze vannak a városoktól, ahol a termelt energiát felhasználják. A messzire elérő transzmissziós hálózatok — ha egyáltalán kiépültek — ráadásul nem rendelkeznek olyan kapacitással, hogy az összes megtermelt energiát továbbítsák. A tárolási nehézségekkel együtt mindez talán a legkomolyabb középtávú korlátja a szél- és a napenergia terjedésének.
Összeállította: dr. Pongrácz László
