fbpx

Termőföldtől az asztalig…

Írta: Szerkesztőség - 2014 november 27.

Nagyalásony központtal működik egy Veszprém megyei részvénytársaság, amelyik következetes munkával, a külvilág, a másképpen gondolkodók kizárásával hosszú évtizedek során megvalósította azt a termelő-feldolgozó gazdasági modellt, amelyre nagyon sokan vágynak ma az országban.

Képesek voltak megtartani a korábbi földjeiket, azokon módszeresen, a helyi adottságokhoz igazodva a lehető legjobban gazdálkodnak, mellette megtartották és fejlesztették az állattenyésztésüket. Jó genetikájú, nagy tehenészettel és jelentős sertésállománnyal rendelkeznek. Már régen – a hetvenes évek közepén – úgy döntöttek, hogy az előállított hízóikat nem viszik a bizonytalan szabadpiacra, ezért saját vágóhidat vásároltak, és húsüzemet üzemeltetnek. Azt a kristálytiszta logikával kigondolt elméletet követik, ami a szlogenben is áll, hogy valóban a „termőföldtől az asztalig” maguk viszik végig a folyamatot, amihez megteremtették a termelési-feldolgozási vertikumot.

 

Házi Csaba elnök-igazgató

 

Bármennyire hihetetlenül hangzik is első hallásra, de húsból készítik a húsüzemi termékeiket. Nem használnak húshelyettesítő anyagokat töltelékáruik készítésénél, így termékeiket azok is fogyaszthatják, akik ezek valamelyikére érzékenyek.

A zrt. ma is 190 embernek ad munkát, amely igen figyelemre méltó nagyságrend egy olyan térségben, ahol egyébként nagyon kevés munkalehetőség kínálkozik.

A „Táncsics” Mezőgazdasági Zrt. tevékenységéről beszélgetünk Házi Csaba elnök-igazgatóval, aki szerényen nyilatkozik egy nagyszerű kezdeményezésről, sőt, immár gyakorlatról – egy húsfeldolgozói hagyomány folytatásáról –, valamint céltudatos gazdálkodásuk részleteiről…

– Elnök Úr! Az önök részvénytársasága mondhatni, hogy párját ritkítja az országban. Hiszen szinte hiánytalanul megtartották a korábbi földterületeket, az állattenyésztő ágazatokat, mintha mi sem változott volna az elmúlt fél évszázadnál is hosszabb regnálásuk során, miközben másutt forradalmi átváltozások zajlottak. Kérem, mutassa be az ön által vezetett, nagyon racionálisan működő gazdaságot!

– A jogelőd termelőszövetkezet az 1948-ban alakult Táncsics Tsz. volt, amelyhez a környező tsz-ek csatlakoztak az idők során. Valamivel volt nagyobb is a művelt terület, de nem számottevően, talán 2-300 ha-ral.

 

 

Ma is 3 500 ha földterületen gazdálkodik az időközben zrt.-vé átalakult gazdaság, amelynek fő feladata az állattenyésztés folyamatos kiszolgálása takarmánynövényekkel. A földek minősége nem túl jó, átlagosan 17,6 Ak, ami azt jelenti, hogy a kötöttebb réti talajokba sok helyen homok és kavics keveredik, ami nehezíti a művelést, és ezeken a sülevényes táblákon persze szerényebb terméseredmények születnek. Hat falu – Iszkáz, Dabrony, Nagyalásony, Vid, Somlóvecse, Kisszőlős – területén gazdálkodunk, jól megválasztva a növénykultúrákat a heterogén termőhelyekre. Őszi búza, tritikálé, kukorica, repce, napraforgó alkotja a vetésterületet, és szolgálja ki az 1 000 db holstein fríz fejőstehén és szaporulata, azaz mintegy 2 500 szarvasmarha takarmányigényét.

Az egész évben azonos minőségű saját tömegtakarmánnyal és megfelelő kiegészítőkkel érhető el a 9 000 kg körüli éves laktációs tejtermelés tehenenként, ami a HF tejtermelési versenyében előkelő helyezést jelent számunkra. Emellett, ugyancsak hatalmas takarmánymennyiséget igényel az az 550 koca és szaporulata, az évente kibocsátott 10 000 körüli darabszámú hízó.

A cél, már a fajta megválasztásánál és a takarmányozásnál is, a minél magasabb színhús kihozatal, hiszen mint ahogy arról szó került, saját magunknak termelünk, saját vágónk és húsüzemünk dolgozza fel a sertéseket. Nem csaphatjuk be az alapanyaggal magunkat és főleg nem a magas minőséghez szoktatott fogyasztóinkat. A takarmánykeverő és a magtárak a kiszolgáló üzem, ahol a terményt tárolni kell és előkészíteni az állatok számára.

A növénytermesztés produktumainak egy kisebb része a kereskedelmi forgalomba megy, hiszen a repce, a napraforgó árbevételére nagy szükség van. 190 embert foglalkoztatunk ma is a gazdaságunkban, és mindenkitől elvárjuk a tisztességes becsületes munkát, hogy a több évtizede működő termelő-feldolgozó vertikumunkat továbbra is eredményesen tudjuk működtetni.

– Sokan szeretnék, mégis kevesek valósítják meg az állattenyésztő ágazatokkal rendelkező gazdaságok közül – különböző okok miatt – azt, hogy saját vágóhidat és feldolgozó üzemet létesítsenek. Önöknél mikor született meg a gondolat, és mikor valósult meg ez a fajta, biztosan nagyobb termelési-értékesítési biztonságot adó önállóság?

– A vágó és feldolgozó létesítésének gondolata már a hetvenes évek elején megfogant, és 1975-ben meg is valósult. Mégpedig oly módon, hogy öt tsz tulajdonában volt akkor Devecserben egy vadfeldolgozó üzem, amelyet a Táncsics Tsz – mint jogelőd – megvásárolt. Majd pedig a birtokbavétel után folyamatosan fejlesztett, és 2006-ban jött el az idő, amikor egy komoly rekonstrukció következett. Ez természetesen már EU-kompatibilis fejlesztés volt, ami az uniós elvárásoknak a derogáció szabályrendszerén belül is megfelelt. Teljes épületfelújítás és egy panel szerkezetű épület melléépítésével jelentős bővítés is történt egyidejűleg.

A feldolgozó technikai háttere is megújult, de a használható régi gépek közül is megmaradt néhány. Természetesen a lehetőségekhez mérten mindig kerül új gép is a látókörünkbe, legutóbb pl. egy füstölő-klíma berendezést állítottunk üzembe. Ez a berendezés lehetővé teszi – évszakoktól, időjárási anomáliáktól, páratartalomtól függetlenül – a füstölt termékek állandó minőségét.

A húsüzem tradicionális tevékenységet folytat, és így évtizedek óta jelentős szerepet tölt be a környék ellátásában. Persze az áruházláncok megjelenése sajnálatosan megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, sokan az olcsóbb – ugyanakkor silányabb minőségű – áruk miatt elpártoltak a termékeinktől. Mi azonban ennek ellenére sem csökkentettük a kibocsátásunkat, inkább új piacok, új fogyasztók után néztünk, nézünk, akik elfogadják ár-érték arányos és nagyon egészséges, „tiszta” termékkínálatunkat…

 

A húsüzem tradicionális tevékenységet folytat, és így évtizedek
óta jelentős szerepet tölt be a környék ellátásában

 

– A vágóhíd és feldolgozóüzem milyen termékekkel jelentkezik a piacon, és milyen praktikákkal próbál a fogyasztók kedvében járni? Vannak-e olyan húsipari specialitások a termékkínálatukban, amelyekért szívesen járnak vissza a partnereik?

– Talán a leginkább meggyőző a tevékenységünkben az, hogy csak saját előállítású sertést és időnként szarvasmarhát vágunk, hiszen erre van jogosítványunk is. Magyar terméket gyártunk – a szó legszorosabb köznyelvi és szakmai értelmében is –, magyar alapanyagból, testidegen anyagok és import adalékok nélkül. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy tejet, tojást, szóját és glutént (növényi fehérjét) sem tartalmaznak a termékeink, ami szavatolja, hogy garantáltan egészséges alapanyagokból egészséges áru készüljön. Hetente 200 db hízósertést vágunk és dolgozunk fel a „fülétől a farkáig” és mellette néhány selejt kocát.

Szarvasmarha vágásunk – selejt tehén és borjú – jóval kevesebb, évente 270 db átlagosan. Devecserben, a feldolgozóüzemünkben több mint 70-féle húsipari töltelékárut – frisset és füstöltet – gyártunk naponta, és természetesen hasított félsertést és darabolt tőkehúst is forgalmazunk.

 

 

Mindig az év második felében lehet a nagyobb árbevételre számítani, hiszen az év első hónapjaiban jobbára a készletek feltöltésével foglalkozunk. Ez abból következik, hogy jó magyar szokás szerint az ünnepek körüli időszak a nagy bevásárlások ideje, és akkor fogy a legtöbb termékünk. Az üzleti „pangás” az ünnepek utáni, illetve az iskolai üzemi konyhák leállásának időszakára tehető, amelyet persze megfelelő praktikákkal vészelünk át, valamint természetesen igazodunk a felvevőpiacainkhoz. Fontos számunkra is a fizetési határidők betartása, hiszen folyamatosan termelő üzem vagyunk, és a költségeinket fedezni kell az árbevételeinkkel. Éppen ezért nem tudtuk elfogadni például a kórházak, állami intézmények kiszámíthatatlan fizetési gyakorlatát, és a továbbiakban sem tudunk irreálisan hosszú kintlévőségeket tolerálni…

A kérdés második felére válaszolva, természetesen van specialitása az üzemünknek, ilyen a devecseri kolbász „házias”, „pikáns” és „pokol” változata, illetve a devecseri „vastagkolbász” és a „prémium vastag” is ide sorolható.

Ugyancsak népszerű a szalonnánk és a virslink is, amelyek a természetes alapanyagokra visszavezethetően kiváló minőségűek. Mindehhez nagyon jó, húsiparban járatos, nagy tapasztalatú szakemberek is kellenek, mint pl. az üzemvezetőnk, vagy az üzemben dolgozó 35 alkalmazottunk jelentős része. Így lehet az általunk készített áru minősége minden terméknél állandó…

– A húsipari termékek értékesítésének gyakorlata hogyan működik? Nyilván hosszú évek kereskedelmi-partneri és marketingmunkájával kellett kiépíteni és lehetett elérni azt, hogy az értékesítés mára zökkenőmentes legyen.

– Természetesen nagyon komoly marketingmunka van abban, hogy a termékeink folyamatosan a fogyasztókhoz jussanak. Részben viszonteladók részére átadott, részben hálózati kapcsolatokon keresztül értékesített módon, és nem utolsósorban pedig a saját húsboltunk eredményességének köszönhetően fogynak a termékeink.

Az értékesítés sikerét abban látom, hogy a már említett négy húshelyettesítő anyagot – tejet, tojást, szóját és glutént – egyáltalán nem tesszük a töltelékáruinkba, amiket így a tej- és lisztérzékeny emberek is kockázatmentesen fogyaszthatnak. Ennek ellenére az a tapasztalatom, hogy ma a magyar átlagfogyasztó a nagy áruházláncok lényegesen szerényebb minőséget képviselő – és nyilván olcsóbb – termékei iránt fogékonyabb. Kevésbé érdekli az embereket az egy-egy terméken feltüntetett minőségi összetétel, amiből pedig kiderülne, hogy milyen húshelyettesítő anyagokat használt a gyártó.

 

 

Elsősorban az ár a meghatározó a vásárlásnál a tapasztalatom szerint, és csak egy kisebb vásárlói réteg hajlandó ár-érték arányosan a minőségi termékekhez nyúlni. Annak ellenére követi a többség ezt a gyakorlatot, hogy szinte hetente hallani nagy tételű minőségi hibás hústételek lefoglalásáról, amelyek bizony – kellő vegyi manipulálás után – a töltelék termékekbe kerültek volna valamelyik gyártónál. A mi üzemünkben ilyen nem fordulhat elő, hiszen friss vágásból származó húsokkal dolgozunk. Olyan terméket nem forgalmazunk, és nem tennénk mások asztalára sem, amelyet mi magunk ne ennénk meg jóízűen! – és ezzel mindent elmondtam.

Mi azért dolgozunk a saját magunk által megteremtett húsvertikumban, hogy valóban „tiszta” és magyar termékekkel lássuk el a fogyasztóinkat. Ugyanakkor vegyes érzelmekkel veszem tudomásul, hogy mások alacsonyabb árral ugyan, de jóval gyengébb minőségben vannak a piacon, és velük kell versenyezni a fogyasztók kegyeiért és a realizálható ágazati nyereségért…