Szálastakarmány-betakarítás Vicon változókamrás bálázókkal

Címke: , , ,
Kategória: Technika

A Kverneland Group a világ egyik vezető gépgyártója és szállítója. A Kverneland-csoport gépei egyediségükkel és kiemelkedő minőségükkel széles termékválasztékot kínálnak a gazdálkodók, bérvállalkozók és kereskedők számára a talajművelés, vetés, növényápolás és szálastakarmány-termesztés területén.

A világpiacon, ennél közelebb is az európai piacokon már korábban is érezhető volt a hangsúlyeltolódás a változókamrás bálázók irányába, és immáron Magyarországon is egyre jobban érezhető ez a folyamat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2008-as magyarországi körbálázó-értékesítési adatok, amelyekből kitűnik, hogy a fix és változókamrás bálázók megközelítőleg fele-fele arányban kerültek eladásra. E tendencia hátterében a változókamrás bálázók sokrétű felhasználhatósága, megbízhatósága, halk üzemeltetése, alacsony teljesítményigénye és — ezzel összefüggésben — alacsony üzemanyag-felhasználása áll. A 2007-es év végén bemutatott Vicon RV 2160/2190 bálázócsalád első “munkával töltött” éve a 2008-as volt. A gépek meggyőző teljesítményről adtak tanúbizonyságot, igen szélsőséges körülmények között is.

Az RV 2160/2190 modellek szerkezeti felépítése alig néhány dologban tér el a nagy előd RV 1601/1901 modellekétől. Hogyan lehetséges ez? A lényeg az egyszerűségben rejlik. A Vicon által gyártott változókamrás bálázók felépítésüket tekintve a piac legegyszerűbb, legáttekinthetőbb bálázóihoz tartoznak, amelyek nélkülözik a komplikált megoldásokat. A több mint két évtizedes múltra visszatekintő körbálázó-gyártási tapasztalat, a folyamatos kommunikáció a vevőkkel eredményezi ezt a páratlanul letisztult szerkezeti kialakítást. Ennek eredményeként minimálisra csökkent a technikai kialakítás módosításának szükségessége.

Az RV 2160 bálázóval 0,8 m-től 1,6 m-ig, míg az RV 2190 bálázóval 0,8 intői 1,85 m-ig lehetséges bálákat készíteni. A bálázók adagoló rotor nélkül is rendelhetők, ekkor a termény továbbítását a rendfelszedő után egy adagolófülekkel és terelőcsigákkal ellátott fekvő henger látja el. A rotor nélkül szerelt bálázók átömlési keresztmetszete a legnagyobb, hiszen a rendfelszedő és a fekvő henger felett áthaladó anyag útjába semmilyen limitáló tényező nem kerül, ezáltal biztosított a szabad terményáram. Ez a kialakítás verhetetlen teljesítményt tesz lehetővé száraz anyag bálázásában, miközben a teljesítményigényének egy 80 LE-s traktor is tökéletesen megfelel.

Nagyszerű, mert egyszerű

Az adagolórotoros kivitelnél a Vicon védjegyévé vált “Integral” rotortechnológia került alkalmazásra, amelynek lényege, hogy a rendfelszedő utáni térben elhelyezkedő nagyméretű terelőcsigák és bedobófülek egy tengelyre kerültek. Így nagymértékben leegyszerűsödik a hajtáslánc, lerövidül a termény útja a bálakamráig, valamint kevesebb lánc és lánckerék szükséges a rendszerhez. A rotorral szerelt bálázók a nehéz, összetapadt rendekkel is könnyedén megbirkóznak. A szenázsbálák készítéséhez nélkülözhetetlen aprítást a Vicon hevederes bálázói 14, illetve 23 késes szeletelőegységgel látják el, így igazodva a különböző igényekhez.

Az előző generációs hevederes bálázóhoz képest a legnagyobb fejlesztésen a hálókötöző egység esett át. Kötözéskor a hálóadagoló egység sebessége 90%-a a bála forgási sebességének, így a rendszer állandó feszességet biztosít a hálónak a kötözés teljes időtartama alatt. Az előfeszítési áttétel variálhatóság legrövidebb és legközvetlenebb hálóadagolási út, valamint a háló szétterülését elősegítő spirál alkalmazása együttesen eredményezi a tökéletes hálókötözést. A Vicon által alkalmazott hálókötöző rendszer lehetővé teszi, hogy a normál szélességű hálót a bála szélein túlra ráfeszítve még alakhelyesebb bálákat kapjunk. Az RV bálázók a 2008-s évben két kezelőegységgel, a monochrom kijelzős Focus és a színes kijelzős, ISO 11783 kompatibilis Tellus monitorokkal voltak rendelhetőek. Az RV bálázók ISO kompatibilitása révén lehetővé válik, hogy egy ISO kompatibilis traktor termináljáról legyen vezérelhető a bálázó. A Focus kezelőegység megegyezik a Kverneland csoport egyéb munkagépein alkalmazott Focus terminálokkal, ezért ezek a kezelőegységek kompatibilisek egymással. Tehát ha egy Kverneland műtrágyaszóróhoz már vásároltunk egy Focus kezelőegységet, akkor az a kezelőegység a bálázóhoz is alkalmazható. A 2009-s évtől az RV bálázókhoz rendelhető kezelőegységek köre tovább bővült az AutoPlus kezelőegységgel, ami formavilágban emlékeztet a Vicon fixkamrás bálázóin alkalmazott vezérlőpanelre, ám tudását tekintve messze túlmutat azon. A Focus és Tellus kezelőegységek tudásszintjével rendelkező AutoPlusszal az összes fontos beállítás, mint például a kívánt bálaméret és bálanyomás beállítása, a kötözés típusának és kötözési paramétereknek a megválasztása elvégezhető a traktorkabinból. A kezelő a bálázás minden folyamatáról tájékoztatást nyer a kezelőpultról; így a kamra töltöttségi állapotáról, a követendő haladási irányról, a kötözés kezdetéről, befejezéséről, a felhasznált és még felhasználható háló mennyiségéről és természetesen az elkészített bálák számáról területenkénti, illetve összesített leosztásban.

Kép

A Vicon gyár 2008 év végén elnyerte a Holland GIO díjat, amelyet újratervezett bálázói műszaki tartalmának és küllemük rangos elismeréseként kapott. A Holland Designlink által odaítélt Good Industrial Design Award (Kitűnő formatervezés díja) megszerzéséhez az alábbi kategóriákban kellett maximális pontszámot elérni: technikai funkcionalitás, ergonómia az ember és a környezet figyelembevételével, tervezés, eredetiség. Mindezen tényeket figyelembe véve elmondható, hogy aki a Vicon hevederes bálázóit választja, a magas minőségi színvonal és a megbízhatóság mellett teszi le a voksát.

Mészáros Rajmund

Ez a cikk a MezőHír 2009/05 - májusi számában jelent meg.

SAATEN-UNION ŐSZI KALÁSZOSOK – 2015-BEN IS TÖBB TERMÉS, NAGYOBB TERMÉSBIZTONSÁG

Az éghajlat és a piaci környezet változásának következményei a hazai növénytermesztőket is új kihívások elé állítják. A hőmérséklet emelkedése, valamint a szélsőséges meteorológiai események gyakoriságának növekedése mellett az évjáratok közötti különbségek is rendkívül széles határok között változhatnak. A hosszabbodó aszályos periódusok mellett az enyhe telek által kiváltott, erőteljesebben jelentkező betegségnyomás veszélyezteti leginkább a hozamok további növelését, illetve a termésbiztonság és a jövedelmezőség fenntarthatóságát.

A növénynemesítők vándorgyűlése

Cegléden, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében tartotta idei vándorgyűlését a Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE). Amint Dr. Bóna Lajos, az MNE elnöke elmondta, az idei szakmai rendezvény fő témája a Nagojai Jegyzőkönyv néven ismert nemzetközi jogi szabályozásról szóló ismertetés, illetve az ehhez kapcsolódó teendők, feladatok megvitatása. Ezután, mint más években is, a résztvevők a vendéglátó intézet szakmai munkájába kaptak bepillantást, az ott dolgozó kutatók előadásai révén.

Selyemkóró elleni védekezés 2014–2015-ben

Az özönnövény elleni küzdelemben a legnagyobb problémát a megfelelő védekezési lehetőségek hiánya okozza. A selyemkóró évelő növény, könnyen szaporodik magról és a gyökérsarjak segítségével egyaránt. Megfelelő védelmet csak a gyökéren keresztül is ható készítmények biztosíthatnak ellene. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a selyemkóró terjedését nem lehet egyszerű totális gyomirtó szerrel megállítani, azt szükséges valamiféle felszívódó és mélyen ható, pl. hormonhatású gyomirtó szerrel kiegészíteni.

Fajtákról, minőségről, intenzitásról – Kalászosbemutató Szegeden

Június 2-án, több mint háromszáz érdeklődő részvételével kezdődött a hagyományos búzatanácskozás és bemutató Szegeden, a Gabonakutató Nonprofit Kft. nagyelőadó teremmé átalakított magtárcsarnokában.

Augusztus a földeken

Minden évben így kezdődik a szezon a kereskedők, felvásárlók és a termelők között, de az idei esztendő megelőző elemzései sem kecsegtettek jó árakkal. A mezőgazdasági termények/termékek rég nem látott hosszúságú és mértékű árcsökkenési tendenciája a világméretű túltermeléssel függ össze leginkább. A készletek több terméknél is történelmi csúcson vannak. A mezőgazdaság képes ellátni a növekvő létszámú emberiséget élelemmel, az állandósult elosztási problémákról pedig nem igazán tehet. Szerencsére az éhezők száma is csökken, hiszen – az ENSZ adatai szerint – a tíz évvel ezelőtti szintnél 167 millióval vannak kevesebben: 795 millióan.

RAPOOL: Gazdaságosság a repcetermesztésben

A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre változékonyabbá válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.

SAATEN-UNION KALÁSZOSOK – ÉRTÉK ÉS INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN

A termelői igényekhez illeszkedő, körültekintő nemesítői munka és az egyedülállóan széles genetikai bázison alapuló, regionálisan elhelyezett adaptációs kísérletek, valamint a termelőkkel közösen folytatott tapasztalatgyűjtés együttes eredménye a SAATEN-UNION kalászosainak hazai térhódítása.

Gabonatartósítási módszerek: szárítás vagy szerves sav

Az állattartó gazdálkodók keresik a számukra biztonságos és gazdaságos tartósítási lehetőségeket. Köztudott, hogy a betakarított terményekben a természetes biológiai folyamatok nem állnak le, csak nagymértékben lelassulnak. A biológiai folyamatok hatására a takarmányokban lévő fontos tápanyagok egy része bomlásnak indulhat, így a termény táplálóanyag-tartalma romlik. A megfelelő tartósítás segítségével nemcsak a biológiai folyamatokat tudjuk megállítani, minimalizálni, hanem a penészgombák gátlásával a raktározás során keletkező mikotoxin-terheltsége is némileg csökkenthető a takarmányunknak.

A gabona hibridizáció története

A kalászosok termesztése i. e. 10 000 körül kezdődött; a növény nemesítése végigkísérte az emberiség történelmét, egészen napjainkig. Az 1850-es évektől jelentek meg a tudatos ivaros úton keresztezők; módszerük a kiválogatás volt, majd a 19. század második felében alakult ki a széleskörű, tudatos növénynemesítés szerte Európában és az USA-ban. A 20. század második felére kialakult az a fajtaválaszték, amelyik lehetővé tette az áttérést az extenzív termesztésről az intenzívre. Az 1910-es években pedig felfedezték a heterózishatást az idegentermékenyülő növényeknél, és ezzel elkezdődik az USA-ban a kukorica hibridnemesítése.

Ott folytattam, ahol abbahagytam

A lázadás korszaka, a saját egzisztencia megteremtése iránti vágy, a saját lábon állás igénye minden fiatal életében eljön egyszer. Lehet ebben itthon következő próbálkozás, de a külföldi munkavállalástól is sokan remélnek nagy lehetőségeket. S a kérdés, hogy ezt ki hogyan éli meg, tanul-e belőle, a szerzett tapasztalatokat tudja-e jól kamatoztatni? Azt válaszolhatjuk: bizonyosan, hiszen minden változás a fejlődést szolgálja.


Tovább...

14201