fbpx

Egy négyéves projekt zárása Szarvason, öt kutatócsoport részvételével

Írta: MezőHír-2021/11. lapszám cikke - 2021 november 22.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) mint a GINOP-2.2.1-15-2017-00042 azonosítószámú, „A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása” című EU-projekt konzorciumi partnere 2021. szeptember 24-én szakmai rendezvény keretében számolt be a projekt négy évében elért eredményekről, illetve az ez idő alatt összegyűlt kutatási és egyéb tapasztalatokról.

 

Konzolos öntözés

 

A rendezvényt Dr. Orlóci László, a projekt szakmai vezetője nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy az elmúlt négy év alatt bebizonyosodott az, ami a projekt 2017-es indulásakor egyfajta célként is megfogalmazódott: a különböző kutatócsoportok és a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. mint piaci szereplő együttes munkája olyan új távlatokat nyitott, amelyek kiemelkedően eredményessé tették a projektet. Emellett, amennyiben a jövőben a konzorciumi tagok tovább kívánják folytatni a megkezdett kutatásokat, vagy egyéb kutatóintézmények, akár profitorientált vállalatokkal karöltve, konzorciumi formában kívánnak dolgozni az agrárszektorban, kész stratégia áll rendelkezésre, ehhez szolgálhat mintául a jelen projekt.

Kiemelte továbbá a hasonló témájú munkák fontosságát abban, hogy a klímaváltozás és ezen belül az aszályos periódusok, valamint a magyarországi átlaghőmérséklet emelkedése „itt dörömböl az ajtónkon” – ezt a nap során elhangzott előadók rendre alátámasztották saját mérési tapasztalataikkal –, így ezekre a problémákra kell proaktív módon mielőbb megoldást találni.

A rendezvény első előadója és házigazdája Dr. Futó Zoltán, az Öntözési kutatócsoport vezetője volt, „Az öntözési kutatások eredményei a klímaváltozás tükrében” című előadásával. Az előadó arról számolt be, hogy az Alapstressz élettan munkacsoporttal és a Gabonakutatóval szoros kooperációban folytatott kísérletek és mérések, illetve ezek kiértékelései alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy a víz- és energiatakarékos, hatékony öntözéstechnológiát kombinálva új fajták és hibridek alkalmazásával többszörös terméshozamok érhetők el mind a kalászos, mind a kukorica, illetve a napraforgó és a cirok esetében is. Az öntözés fontosságát alátámasztandó az „öntözési reakció” mint új fogalom bekerült a szakmai zsargonba. A vizsgálatokat mind szántóföldi, mind fólia alatti, tenyészedényes körülmények között is lefolytatták, ezzel pontosítva az egyes stresszelemek, úgymint szárazság, talaj sótartalma, tápanyaghiány stb. hatását. A témában további kutatási feladatokat fogalmazott meg a munkacsoport a négyéves projekt lezárását követően is.

Második előadóként a Hatóanyagvizsgálatok munkacsoport vezetője, Dr. László-Bencsik Ábel beszámolt arról, hogy a vizsgálatba vont fajok közül az orbáncfű, gyűszűvirág, a lándzsás útifű, a csökkentett pirrolizidintartalmú fekete nadálytő, illetve a csökkentett tujontartalmú zsálya esetében 0,5 ha telepítésére rendelkezésre áll a prebázis törzsanyag, amelyből kereskedelmi mennyiségű szaporítóanyag készíthető.

A 2019-ben észlelt pirrolizidintartalmú fekete nadálytő prebázis törzsanyaga néhány éven belül létrehozható. Számos további gyógynövényfaj (pl. cserszömörce, galagonya, homoktövis) mikroszaporításának kidolgozása megtörtént a program keretében. A kutatócsoport további célkitűzései között szerepel a kereskedelmi mennyiségű szaporítóanyag-előállítás, hatóanyag-nemesítés, bizonyos fajoknál a kísérleti eredmények tükrében új termesztéstechnológiák kidolgozása, nagyüzemi termesztés esetén betakarítógépek fejlesztése.

A nap harmadik előadójaként Tillyné dr. Mándy Andrea, a Zöldfelület kutatócsoport részéről szárazság- és sziktolerancia-, valamint talajpreferencia-vizsgálatokról és ezek eredményeiről számolt be. A vizsgálatba vont három növényfaj, a Limonium gmelinii subsp. hungaricum, a Tripolium pannonicum és az Inula britannica szelekcióját végezte el a munkacsoport, fajta-előállítási céllal. Mindhárom fajon vizsgálták a stressztűrést sóstresszkísérletekben, amelyekben egyedül a Limonium teljesített jól. A szárazságstressz-vizsgálatok azt mutatták, hogy az Inula alkalmas „hulladékfelületek” beültetésére, a másik két faj még öntözés mellett sem. A fagystresszvizsgálatokban a Limonium és az Inula fajok szerepeltek jól, a termesztőközeg-tesztek során mindhárom taxonra megállapítást nyert az optimális termesztőközeg összetétele.

Az Alapstressz élettan kutatócsoport részéről Dr. Parádi IstvánStresszélettani vizsgálatok mezőgazdasági és kertészeti növényeken” című előadásában beszámolt a különböző munkacsoportokkal való kooperációjukról: a konzorciumba való bevonásuk elsődleges célja az volt, hogy elvégezzék azokat az alapstresszméréseket, amelyek a vizsgálati eredmények kiértékeléséhez szükségesek, úgymint növekedési vizsgálatok, műszeres vizsgálatok (klorofill, fotoszintézis, vízpotenciál) és oxidatívstressz-vizsgálatok (enzimaktivitás és lipid peroxidáció tesztek).

Vizsgálatba vont taxonok: silókukorica genotípusok, rózsataxonok (R. canina és nemesrózsafajták), olasznád (Arundo donax) és hatóanyag-tartalom kapcsán fontos növénytaxonok.

A silókukorica-tápanyagkísérletek (3 különböző NPK-szint) adatainak kiértékelése még folyamatban van. A silókukorica-hibridek öntözési kísérletének eredményeit a hőstresszre adott válaszreakció is befolyásolta, mivel a kísérletek fóliasátorban kerültek beállításra. A mérések azt mutatják, hogy a vízellátás növelése a GK Silostar fotoszintetikus paramétereire pozitívan hatott, a többi paramétert tekintve további kiértékelések szükségesek.

Az olasznád vizsgálata (szikstressz, sóstressz, mikorrhizakezelés) több fontos eredményt is hozott: a mikorrhiza inokulummal kezelt növények teljesítettek a legjobban; a szódakezelésnek pozitív hatása érezhető; szikstresszre adott válaszból aktív védőrendszer működésére lehet következtetni, hiszen a növény a fotoszintézist és a növekedést a normálishoz közeli szinten tartja; a növények vagy a sarjszámban erősítenek és így a magasságbeli és biomasszabeli növekedés lassul, vagy fordítva.


Inula britannica (réti peremizs) kétéves állománya öntözetlen körülmények között, homoktalajon

 

Záró előadásként Dr. Hanyecz Katalin, az Arborétum kutatócsoport vezetőjének „Pályázati célkitűzések megvalósulása a Szarvasi Arborétumban, a szélsőséges vizsgálati területek és a kutatási fázisokon átesett növényanyag bemutatásával, valamint a kutatócsoport munkájának elemzésével” című előadása hangzott el. A munkacsoport feladata volt a konzorciumi egységek által javasolt kertészeti fajok/fajták/fajtajelöltek (fás szárú és évelő) öntözéses kísérletekbe vonása, elsősorban szárazság-stresszvizsgálatok végzése, dokumentálása; hatóanyag-vizsgálatra kiválasztott arborétumi (idősebb) növényegyedek vizsgálatra kért részeinek begyűjtése, a minták kezelése, továbbítása, a növényt érő környezeti hatások folyamatos megfigyelése, dokumentálása.

 

Precíziós öntözés
A négyéves projekt kézzelfogható és pénzzé tehető eredményeket hozott

 

Elért eredmények: a hatóanyag-vizsgálatra javasolt növények szaporítása, állománykezelése és szántóföldi kiültetésre való felkészítése; a projektben működő kutatócsoportok számára háttéradatok biztosítása; javaslatok a későbbi együttműködésre.

Összefoglalva elmondható, hogy a négyéves projekt egyértelmű, kézzelfogható és az induláskor kitűzött indikátorokat teljesítő, pénzzé tehető eredményeket hozott. Emellett azonban kiemelendő az a példaértékűnek számító struktúra, amelyben az egyes szakterületek, intézmények, kutatócsoportok aktív információcserén keresztül fokozni tudták a munkahatékonyságot.

A konzorciumi szereplők egyértelmű szándékukat fejezték ki a megkezdett vizsgálatok és témák folytatására, illetve – amennyiben erre további lehetőség és anyagi forrás nyílik – újabb, hasonló pályázatokban való részvételükre vonatkozóan.