fbpx

Agrárgépész alapította a sikeres integrátorcéget

Írta: MezőHír-2020/10. lapszám cikke - 2020 október 10.

30. évébe lépett az Anthera Kft.

A közelmúltban Városföldre hívtak bennünket, egy szárítóátadásra. Az ünnepélyes alkalom után pár nappal a harmincadik évébe lépő Anthera Kft. tulajdonosa, Hajagos Dezső nemcsak a cég indulásáról, hanem a mai feladatokról, a sikeres generációváltásról is megosztotta a gondolatait velünk.

– Volt-e családi kötődése a mezőgazdasághoz, hogyan alakult pályájának kezdete?

– Igen, nagyszüleim anyai és apai ágon is parasztemberek voltak, földműveléssel foglalkoztak, ami engem is gyermekkorom óta érdekelt. Középiskolát is ez alapján választottam, az előtte egy évvel alakult kiskunhalasi mezőgazdasági gépészeti szakközépiskolát céloztam meg. Gépész technikusként végeztem, majd főiskolát is ugyanebben a szakirányban végeztem. Fiatal üzemmérnökként Kiskunfélegyházán, a tsz-ben dolgoztam pár évet, ahol elsősorban a szállítmányozás gépeinek javításáért feleltem. Innen kerültem a bábolnai IKR-hez, a legszebb időkben, még Burgert Róbert vezetése alatt. Akkoriban volt egy programjuk, amelyben folyékonyműtrágya-üzemeket létesítettek szerte az országban, köztük Városföldön is. Ide kerestek gyártástechnológust, s bár műtrágyás tapasztalatom nem volt, de sikerrel pályáztam a munkára.

– Nem volt ez túl nagy váltás?

– Először itt is a műszaki kérdésekért feleltem, de kis idő után, vezetőm egészségügyi problémái miatt a munkával járó rengeteg utazás rám hárult. Azt csak óvatosan jegyzem meg, hogy az akkori utakon, Zsigulival még nem volt annyira egyszerű akár hetente többször is a bábolnai cégközpontba oda-vissza utazni. Így, a feladatokba beletanulva hamarosan – megbízott üzemvezetőként – már a műtrágyagyártásért is én feleltem.

– Érdekes, hogy gépészként a rendszerváltás adta vállalkozói lehetőségeket nem gépes cég alapításával használta ki, hanem a műtrágyaüzletágban próbált szerencsét.

– Talán mondhatom, hogy ez majdnem a véletlenen múlott. Egy műtrágyás üzem gépesítése azért messze más volt, mint amit az oktatási intézményekben tanultunk – ott leginkább az erőgépek, munkagépek kerültek a képzés fókuszába. A műtrágyás feladatnál a klasszikus anyagmozgatás gépeivel, keverőkkel, mérlegekkel, vezérlésekkel kellett megismerkedni – nekem ebben az ágazatban már nagyon komoly tapasztalatom volt, a klasszikus mezőgazdasági gépesítésben viszont kimaradt egy hosszú, másfél évtizedes időszak; abban nem voltam olyan naprakész, hogy azon a területen induljak el.

 


Hajagos Dezső, tulajdonos

 

Másfelől az akkori IKR nagyon jó iskola volt, nagyon magas szintű gépesítéssel, így érthetően megfogott ez a terület. Ugyanakkor annyira jó imázsa volt a cégnek, hogy nagyon komoly kapcsolati tőkét tudtam az ott töltött évek alatt begyűjteni, amit később jól tudtam kamatoztatni.

A rendszerváltás nagy lehetőséget adott

– Hogyan indult az Anthera Kft., mik voltak a fő mérföldkövek a cég életében?

– 1991-ben indultunk, mai fejjel visszagondolva tényleg kezdetleges eszközökkel, de annál nagyobb elszántsággal a műtrágya-forgalmazás területén. Nem volt se eszközünk, se területünk, se gépünk – gyakorlatilag semmink sem. Bérelt területen kezdtünk, pár alkalmazottal, viszont a gazdasági környezet akkor nagyon kedvezett nekünk. A rendszerváltás után ugyanis nagyon sok területen hiány mutatkozott, a korábban megszokott állami ellátórendszerek – Agrokerek, Agrotek stb. – szétestek. Így adódott lehetőségünk arra, hogy a fellépő igényeket mi elégítsük ki. Akkoriban, ha valaki sokat dolgozott, vállalkozott, és még szerencséje is volt, akkor meg tudott kapaszkodni – ez nekünk is sikerült. Kellett azért ehhez néha az említett szerencse is: gondoljunk bele, egyik oldalról még évekig fennmarad így-úgy a Szovjetunió, itt elindult a vadkapitalizmus – ez azért okozott néha izgalmas dolgokat az üzleti életben. Óvatosnak kellett lennünk, teljesíteni kellett a vállalásokat, minden üzletet végig kellett vinni a megállapodás szerint, akkor is, ha esetleg mégsem volt olyan eredményes, mint amilyennek először tűnt. Ez alapozta meg a jó hírünket, ismertségünket, és ez a fajta tőke még a mai napig is fontos szerepet játszik cégünk életében.

A 2004-es EU-s belépés sok új lehetőséget adott nekünk, de azt se felejtsük el, hogy elősegítette a nagy multicégek még könnyebb tevékenységét a hazai piacunkon – ez azért szűkítette a mozgásterünket, és persze azóta is szűkíti. Ha belegondolok, a kezdetekkor a mi nagyságrendünkben hasonló tevékenységű cégből közel 25 volt a magyar piacon, ma ez a szám már csak három-négy. A fejlődésünk során a műtrágya-forgalmazást értelemszerűen követte a növényvédő szerek kereskedelme, majd 2006-ban az integráció beemelése a tevékenységi körünkbe, aztán a vetőmag-kereskedelem, a kertészeti műtrágyák árusítása – lépésről lépésre haladtunk előre. A legjobb időkben közel 13 000 hektáron termeltettünk, ma körülbelül ennek a felén. Ha a számszerű eredményeket tekintjük, komoly siker, hogy fennállása óta az Anthera Kft. minden évben nyereséges volt. Voltak izgalmas és érdekes évek, elég csak a 2008-as válság utáni időszakra gondolni, amibe nagy készletekkel mentünk bele. Az árak viszont viharos sebességgel fölfelé indultak – fél évig tartott ez a trend, és bár a vége felé már adódtak izgalmak, mégis nagyon jól jöttünk ki a helyzetből. Mindenesetre, ha már szóba került a válság, azt azért komoly kihívásnak érzem, hogy egyre sűrűbben üti fel a fejét valami komoly, világszintű probléma, amire igazából lehetetlen előre felkészülni – elég csak a mostani világjárványra gondolni. Ezekre a helyzetekre nem léteznek cégvezetők, stratégák számára gyorsan és biztonsággal használható protokollok.

Kiegyensúlyozott portfólió

– Visszatérve a vállalkozásra, mivel állnak most a gazdák rendelkezésére?

– Van egy folyékonyműtrágya-üzemünk, amely klasszikus visszaoldási tevékenységet végez. A vízben, mint oldószerben feloldunk bizonyos műtrágyákat vagy egyéb, számításba jöhető vegyületeket, ezekből készítünk új, akár új halmazállapotú termékeket is. Fontos látni a különbséget a műtrágyagyártás és a mi előállításunk között: egy klasszikus nitrogénműtrágya-előállításnál az egész gyár szinte azért van, hogy a heves kémiai reakciókat kordában lehessen tartani. Erre nálunk nincs szükség.

 


A szárítóüzem indításának ünnepélyes pillanata, Jakab István, Gyurász Mária és Simon Gábor társaságában

 

A folyékony műtrágyákra folyamatosan növekszik a kereslet, a tavaszi fejtrágyázásokat egyre inkább ezekkel végzik a gazdák, ezért ez az üzletágunk nagyon sikeres.

– Melyik üzletág a legerősebb a cégnél?

– Korábban egyértelműen a műtrágyát mondtam volna, ma már egyharmad a műtrágya, egyharmad a növényvédő szer forgalmazása, a maradék a termeltetés, vetőmageladás és egyéb szolgáltatások. A műtrágyaüzletág egyértelműen veszített a pozíciójából az elmúlt években, ezért indultunk további beruházásokkal, hogy pótolni tudjuk a kieséseket.

– Hogyan lehet ilyen piaci mozgásokra, trendváltozásokra időben reagálni?

– Nagyon együtt kell élni az egésszel, és alkalmazkodni kell a változásokhoz. Sajnos nálunk is kellett a létszámon csökkenteni, emellett azonban mindig fontos volt az innováció is a cég életében, mert mindig kell valami újdonság, valami hozzáadott érték. Nyilván a műtrágya részaránya is azért csökkenhetett, mert sok dologhoz pluszt már nem igazán lehet hozzáadni. Ezért fontos a folyékony műtrágya, mert ennél a terméknél sokkal több lehetőség van a fejlesztésre. Sok olyan terméket előállítottunk, ami jól működött, ám a nagyobb gyáraknak ez már nem volt lényeges, nem volt nagyságrend, nekünk viszont kifejezetten jó lehetőségeket adott. Mi, ha megoldható, 1000 vagy 2000 tonnás egyedi megrendelést is le tudunk gyártani, ami egy nagy műtrágya-előállítónak túl kis mennyiség. Hozzánk, ha bekopog egy gazda speciális igényekkel, akkor – ha szakmai akadálya nincs – elkészítjük neki az egyedi receptúrájú terméket, ha mégsem állítható elő, akkor javaslatot teszünk az azt legjobban megközelítő összeállításra. Ez a hozzáállásunk azért mindig átsegít bennünket a nehezebb időszakokon.

– Bizonyos receptúrák kialakításánál saját tapasztalatra támaszkodik, vagy van vegyész kolléga, aki ezt a feladatot viszi?

– Bár nem vagyok vegyész, de ezt a folyamatot több évtizedes tapasztalat alapján inkább én végzem. A korábbi, még az IKR-es időszakban olyan háttér állt rendelkezésre ilyen területen, ami szakmailag nagyon sokat adott nekem. Egy megszállott vegyészkollégával rengeteg kísérletet, mérést végeztünk, ezt azóta is nagyon szeretem csinálni. Mindig megtalálnak ma is a gazdakollégák ezekkel a feladatokkal, és ennek nagyon örülök. Ha megnézzük általában a gyártási hátteret, a rendszerváltás előtt több mint hatvan helyen állítottak elő szuszpenziós műtrágyát; ma ez a szám lecsökkent négyre.

Felkészült gazdák és kollégák

– Mekkora csapat dolgozik most a cégnél?

– 38 fővel látunk el minden feladatot. Mi is megéljük azt, amivel szerintem sokan küzdenek, hogy a speciális tudású szakemberekre szezonálisan lenne igazán szükség, de értelemszerűen nem lehet valakit fél évig alkalmazni, utána pedig fél évre elküldeni. Amikor kevesebb a munka, természetesen akkor is ki kell fizetni az embereinket. A munkabér nagyon drága költségelem ma Magyarországon.

– Mit hozott 2020 eddig az Anthera Kft.-nek?

– Az árbevételünk jobb, mint tavaly volt. Teljesen új vásárlói szokás mutatkozott tavasszal, a koronavírus-járvány elején: egy hónap alatt megcsináltuk azt a forgalmat, amit egész tavasszal szoktunk. Minden partnerünk biztonságban akarta tudni az inputanyagait – szerencsére tudtuk kezelni az igényeket, mindenkit ki tudtunk szolgálni.

– Hogy látja egyébként a termelők szakmai felkészültségét?

– Nekem jó tapasztalataim vannak, véleményem szerint egyre jobb a szakmai színvonaluk. Sok olyan agrárszakember kerül ki a gazdaságokba, akik a korszerű ismereteket képesek áttenni a mindennapi gyakorlatba is. Jó, hogy a gazdasági eredmények is egyre meggyőzőbbek a gazdáknál, emellett azonban problémának tartom, hogy maga a termelés nagyon egysíkúvá vált. A négy főnövényen kívül nem igazán foglalkoznak kisebb kultúrák termelésével, ami nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten is megfigyelhető. Azokhoz a munkafolyamatokhoz pedig, ahol sok kézi munkaerőre lenne szükség, nem találni már munkásokat, csak mindig keletről, egyre keletebbről érkezőkre lehet valamennyire számítani. Itt, Városföldön korábban a település lakossága a gyümölcsösöket képes volt saját erőből lekezelni, ma már a meggyszedést, metszést lassan mindenhol vendégmunkások végzik. Ezek a folyamatok lehet, hogy természetesek, de valahogy mégis fájdalmasak.

 


Az új szárítóüzem Városföldön

 

– Milyen kihívásokkal küzdenek ön szerint a gazdálkodók?

– Sajnálatos tendencia, hogy az öntözött területek felülete nagyságrendekkel csökkent a rendszerváltás előtti időszakhoz képest. Ez hihetetlen pazarlás itt, a Kárpát-medencében, ahol ilyen adottságaink vannak, és egy teljesen működő rendszert sikerült szétverni. Folyamatosan születnek a tervek arra, hogy újra megerősödjön ez a szegmens, de sajnos annyit hallottam már a tervekről az elmúlt évtizedekben, hogy a megvalósítással kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok.

Megemlítem még azt is, hogy az uniós belépés óta egyre fokozódik a hihetetlen gyors koncentráció. A kisebb termelőknél növekednek a költségek, nincsenek jó alkupozícióban, és nehezen tudnak rentábilisan termelni. Sokan kiszállnak emiatt, inkább eladják a területet. Erre itt a Duna-Tisza közén is sok példát tudnánk mondani. Amikor a cégünk alakult, az 5 és 100 hektár közötti gazdaságok voltak a jellemzők, amik nekünk jó lehetőséget adott, de a nagyobb integrátorok már nem feltétlenül tekintették őket fontosnak. Volt, hogy több ezer vevőnk volt ebből a körből. Ma már Városföld környékén is vannak 1500 hektáros gazdaságok – ez korábban elképzelhetetlen volt. Mondhatjuk, hogy ez egy természetes fejlődési folyamat, de sok ember, aki korábban erősen kötődött a mezőgazdasághoz, egyszerűen kiesett ebből a körből.

– Nagyon sokat hallani manapság a generációváltásról. Hogy néz ez ki önöknél, mennyire tudják vonzóvá tenni a céget?

– Munkatársaink nagy része fiatal, a legjobb korosztályból, 30-50 év közöttiek. Már van elegendő tapasztalatuk, de még nem fogyott el a lendületük! A cégvezetésben is megtörtént ez a folyamat, például már negyedik éve nem én vagyok az ügyvezető. Gyermekeink viszik tovább a céget, Simon Gábor az ügyvezető, ő viszi a napi kapcsolatot például a bankokkal, Hajagos Lilla pedig a gazdasági irányítást végzi. Örülök, hogy megtörtént ez a váltás, mert én például, már életkoromból adódóan, nem feltétlenül tudok olyan közvetlen kapcsolatot kialakítani az ő generációjukhoz kapcsolódó partnerekkel, mint Gábor és Lilla. Teljesen máshogy kommunikálnak, a számítógépes információcserében sem tudnám felvenni velük a versenyt. Szerencsés vagyok, hogy családon belül megoldhattuk a generációváltást, ez sajnos nem megy mindenhol ilyen flottul. Más kérdés, hogy több olyan partner van, ahol egy jó kapcsolat után az új vezetővel már nem tudtuk továbbvinni a közös munkát – mást választottak, szívük joga. Ez egy természetes folyamat, tudomásul kell venni.

– Jövőre lesz 30 éves az Anthera Kft. Mit jelent ez személyesen önnek?

– Egyrészt büszke vagyok rá, hogy a cég megvan, működik, jó hírünk van, helyt tudunk állni – ez komoly eredmény. Az, hogy közben az én életemből is elment harminc év, néha már kicsit fájdalmasabb, de igyekszem a pozitív eseményeket nézni: egészséges vagyok, szeretek dolgozni, és ha körbenézek a telephelyeinken, a mostani beruházásokon kívül a többit saját kezűleg, a kollégákkal együtt csináltuk. Minden betonozást, acélszerkezet-hegesztést, mindent! Büszke vagyok az elért eredményekre!

Fodor Mihály