Próbatételek

Már július utolsó dekádjának kezdetén sem elhamarkodott a megállapítás – főleg az időjárás előrejelzést is figyelembe véve –, hogy kiadós adag jutott a növényt, embert és állatot egyaránt próbára tevő hőségből ebben a hónapban.

A minősítés további részletei igencsak egyénfüggőek. Az aratók joggal mondhatták: izzadtság ide, izzadtság oda, jól haladt a betakarítás, szárítóra nemigen kellett energiát pazarolni. A vízparton nyaralók örülhettek a számukra tökéletes időzítésnek. A narancs riasztásos időkben is a lakásokban, munkahelyeken pihegők vagy a saját, betervezett vízparti nyaralásukról fantáziáltak, vagy csak egyszerűen bíztak az idő múlásában. Jónak és rossznak is egyszer csak vége szakad.

Napos oldal

„Az idén a közepesnél jobb minőségű búzatermés várható az előzetes becslések alapján, a mintegy egymillió hektáron vetett őszi búza húsz százalékát már betakarították – közölte a földművelésügyi miniszter a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézeténél július elején tett látogatásán.

Fazekas Sándor az intézethez tartozó földterületen tartott határszemle során arról beszélt: a 200 ezer hektáron vetett őszi árpát már learatták, 1 millió tonnát sikerült betakarítani, 5 tonna a termésátlag. A mintegy 1 millió hektáron vetett őszi búzának eddig 20 százalékát aratták le, a közepesnél jobb minőségű búzatermés várható, az előrejelzések szerint az elmúlt évhez hasonlóan 5 millió tonna körüli össztermés várható – tette hozzá.

A miniszter elmondta: ezzel az ország 1,2-1,3 millió tonnás kenyérgabona- és takarmányszükséglete biztosított, és exportra is jut. Fazekas Sándor szerint érdemes tárolni a terményt, hogy a kedvező piaci árakat kihasználva tudják értékesíteni a gazdák, az ehhez szükséges raktárkapacitás rendelkezésre áll az országban.”

Ha a nekünk most kiporciózott időjárás előnyös oldalát keressük, ha nem is könnyen, de a kalászos gabonákon kívül is találunk példát. „– Minden adott ahhoz, hogy sikeres legyen az idei dinnyeszezon – nyilatkozta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a Világgazdaságnak.

Ha a termelő legalább 50-60 forintot kap kilónként, akkor a dinnye fogyasztói ára 90 és 130 forint között lehet. Ám a termelők tartanak az árzuhanástól, ha ugyanis általánossá válik a 80 forint körüli fogyasztói ár, akkor 2-3 milliárddal csökkenhet az éves szinten 15-16 milliárdos forgalmat bonyolító ágazat bevétele a szakember szerint.

Változnak a vásárlói szokások: már nem a 10-12 kilós, hanem a kisebb 4-6 kilós dinnyéket keresik. Annak ellenére terjednek a mag nélküli dinnyék, hogy 30-40 százalékkal drágábbak, és a sárga húsú görögdinnye is egyre népszerűbb.”

A hőség árnyoldalai

A tűző napról az ember ösztönösen menekül az árnyas fák, bokrok vagy napernyők védelmébe. A hőség árnyoldalait viszont nem szívesen fogadjuk el, pedig ebből is akad bőven. Így július végéhez közeledve már látszik, hogy a hőségnapokkal párosuló abszolút csapadékmentes heteket sok helyen megsínylette a virágzásban lévő kukorica, akadályozva a terméskötődést. S ez bizony napról napra csökkenti az ország jó kukoricaterméséről dédelgetett eddigi álmokat. Sok más növényt, így például a megnövekedett vetésterületű szóját is – különösen a szárazabb termőtájakon – igencsak próbára teszi a csapadék és páradús levegő hiánya.

„Napjainkban a klímaváltozás egyik legjobban érezhető hatása, hogy egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás; a felmelegedés mellett az is megfigyelhető, hogy jelentősen nő a szélsőségesen meleg napok száma, ami nagyon káros lehet a növényzetre – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az MTI érdeklődésére.

A tájékoztatás szerint a növények bizonyos határok között tudnak védekezni a magas hőmérséklet hatásaival szemben (többlet vízfelvétel, párologtatás, összesodródnak a levelek). Az intenzív napsugárzás károsító hatásának (napégés) elkerülésére egyes növények a leveleiket igyekeznek hegyes szögbe állítani (például a „furulyázó” kukorica). A helyhez kötött növényállomány viszont jobban ki van téve az időjárás szélsőségeinek, mint például a helyváltoztatásra képes állatok. 

A szobanövények esetében van lehetőség a növények helyének megváltoztatására, kedvezőbb hőmérsékletű helyre való áthelyezésére. Az ültetvényekben a jégháló nemcsak a jégeső ellen nyújt védelmet, hanem a napégésből eredő terméskiesést is csökkentjük vele.

Tartósan magas hőmérséklet hatására, különösen akkor, ha az vízhiánnyal párosul, a kultúrnövények kevesebb szerves anyag előállítására képesek, vagyis termésveszteség következik be. Öntözéssel sokat lehet segíteni, hogy a kultúrnövények jobban viseljék a magas hőmérsékletet. 

Az öntözést sem szabad azonban túlzásba vinni. Ha a túlöntözött növény gyökere levegőtlen környezetbe kerül, befullad, a növény ilyenkor elhal.

A megemelkedett hőmérséklet jelentősen befolyásolhatja a gyomnövények és kultúrnövények versengését, a gyomok magasabb hőmérsékleten ugyanis nagyobb termésveszteséget képesek okozni. A hosszan tartó szélsőségesen száraz és meleg időjárás a fiatal erdőket (erdőfelújításokat) is veszélyezteti, jelentős aszálykárokat okozva. Emellett nagy károkat okozhatnak a hőség hatására az erdőkben kialakuló erdőtüzek is.”

A magyar gyümölcsösök 25-30 százaléka öntözhető, Ledó Ferenc szerint az lenne jó, ha gyümölcsösöket csak öntözés vállalása mellett telepítenének a termelők. A zöldségtermesztés esetében jobb a helyezet – változó arányban –, de a zöldségkultúrák 60-70 százaléka öntözhető összességében. Itt azonban a korszerűsítésre kellene hangsúlyt helyezni, mert nagy az esőztető öntözés aránya, miközben a csepegtető öntözési módot kellene inkább alkalmazni.”

Tejben, vajban

A tejtermékek fogyasztására ösztönzött Fazekas Sándor váci sajtótájékoztatóján, kiemelve, hogy 420 millió forintos kerettel indítanak marketingkampányt, amelynek révén a kormány segítséget kíván nyújtani a hazai tejtermelőknek és -feldolgozóknak. Erre azért is szükség van, mert az uniós tejpiacon komoly problémák alakultak ki, túlkínálat, túltermelés van, ami a gazdák megélhetését is veszélyezteti. A kampány azt a célt is szolgálja, hogy a jó minőségű, kiváló magyar termékek ott legyenek a belföldi és a külföldi piacon

Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: a tejkvóta-szabályozás az EU-ban áprilisban megszűnt, ami komoly kihívást jelent a hazai tejágazatnak, hiszen az ország uniós csatlakozását követő években a magyar tejtermelők a különlegesen jó minőségű tejet kivitték külföldi feldolgozásra, így a hazai ipar a technológiákat tekintve nem fejlődött, nem tudtak beruházásokat végrehajtani. Most az a cél, hogy itthon maradjon a tej, a hazai ipart fejlesszék, és a magyar fogyasztókat megbízható minőségű termékekkel lássák el.

A téma háttereként ide citálhatjuk a Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett adatait is. Eszerint a tej felvásárlási ára 2014 februárjában volt a legmagasabb, literenként 114 forint, azóta folyamatosan csökkent, májusban már csak 80 forint volt.

Az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedők jövedelmi helyzetének pillanatfelvételeként tanulságos lehet további adatok felvillantása is.

„Májusban a növényi termékek 6,7, az élő állatok és állati termékek 10,4 százalékkal voltak olcsóbbak, így a mezőgazdasági termelői árak 8,1 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban.

A mezőgazdasági termelői árak éves összevetésű csökkenése 2013 júliusa óta tart. Májusban a gabonafélék termelői ára 15,6, a burgonyáé 44,2 százalékkal csökkent. A zöldségek ára 14,2, a gyümölcsöké 25,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az utóbbi termékcsoport árindexét az eper 41,5 százalékos áremelkedése határozta meg.

Az élő állatok termelői árszintje 8,1 százalékkal lett alacsonyabb, a vágóállatok közül a legnagyobb mértékben, 11 százalékkal a sertés ára esett vissza, míg a vágóbaromfié kisebb mértékben, 3,1 százalékkal csökkent.

Január-májusban átlagosan 7,8 százalékkal voltak olcsóbbak a mezőgazdasági termékek, a növényi termékek ára 7,3, az élő állatok és állati termékek ára 8,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakával összevetve.”

Ezeket olvasta már?

Ismét nyertesnek gratulálhattunk
20 éves születésnapi nyereményjátékunk havi főnyereményét az Euralis Kft. ajánlotta fel, amit a Sárbogárdon élő Fischer István gazdálkodó vehetett át. [...]
Olyankor mondjuk, amikor nagy tétek forognak kockán: nem babra megy a játék. A földhöz, természethez közeli növénytermesztés az idei esztendő első harmadában mindjárt az elején direktben kapta a súlyos következményekkel fenyegető, kemény edzéseket. [...]
Felkészülési praktikák a szélsőségekre
Az idei várható időjárással kapcsolatosan egy biztos dolog prognosztizálható, az pedig a bizonytalanság. A számos napvilágot látó meteorológiai előrejelzésben egy közös elem van, mégpedig az [...]
Bár sokat tett ellene, az ember még mindig a természet olykor hálátlan, mégis szerves része. Március igazi varázsa az ébredező természet megannyi apró jeléből áll össze. Duzzadó rügyek, a zsenge [...]