Utolsó finomhangolás a tavaszi vetések előtt

A januári hó és eső hatására mintegy 70-90 mm csapadék jutott országszerte a földekbe, ami megnyugvással tölthette el a növénytermesztőket. Sőt, a február is csapadékosan indult, és így ez a hónap is közel ugyanannyi vízutánpótlással szolgált, ami még inkább növelte a biztonságérzetüket. Így nyugodtan értékelhették a gazdák az elmúlt évet, szövögethették az idei terveket, odahaza vagy éppen a nagyszámú szakmai programok szüneteiben, egymás között.

Kétségtelen, hogy a szakmai felkészülést segítő továbbképzések mellett a legnagyobb érdeklődésre az időjárási előrejelzések tartanak számot. Ezekből az derül ki, hogy az egyes évjáratokat főként az időjárási jellemzők határozzák meg, de természetesen a szakmai igényesség, a hozzáértés is döntő a termelés sikerét illetően. Minden bizonnyal ez utóbbiról – a szakmai alaposságról – szólnak zömében az előadások, hiszen aki magas technológiai színvonalon termel, azt kevesebb balsiker éri a kedvezőtlenebb időjárás során. Persze, a gazdálkodással összefüggésben év elején számos egyéb szempontot is érdemes mérlegelni és megfontolni, amelyek közül néhányat említünk…

A nemesítés költséges és nagy szakértelmet igénylő munka

Fajtaoltalmi díj a 2013. tavaszi vetéseknél

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. módosított törvény – az EU rendeleteinek megfelelően – szabályozza a növényfajta-oltalomból eredő díjigényt az alábbiak szerint:

„109/A.§ (1) A mezőgazdasági termelő – a hibridek és szintetikus fajták kivételével – a jogosult engedélye nélkül saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosíthatja a betakarításból származó olyan terményt, amelyhez a meghatározott növényfajokhoz tartozó növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta vetőmagjának vagy vetőgumójának saját gazdaságában való elvetésével jutott hozzá. Ezek a tavaszi vetésűek közül: a tavaszi búza, tavaszi durum búza, tavaszi árpa, tavaszi tritikálé, tavaszi zab, lucerna, borsó, olajlen és a burgonya. E hasznosításra tekintettel a jogosultat méltányos összegű díjazás illeti meg.”

A visszavetett vetőmag – illetve az utántermesztett vetőgumó – utáni „díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a mezőgazdasági termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál – illetve burgonya esetében 1 hektárnál – kisebb területen foglalkozik növénytermesztéssel.”

Mindez természetesen csak emlékeztető, hiszen az elmúlt években ez a gyakorlat már érvényben volt…

Miért indokolt a fajtaoltalmi díj?

A piac, a fogyasztók igényeinek változása egyre gyorsabban követeli az újabb és nagyobb termőképességű növényfajtákat. A növénynemesítés azonban hosszú időt és komoly befektetést igénylő  munka, hiszen pl. egy új, jó minőségű, bőtermő és betegségeknek ellenálló, a termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodó búzafajta nemesítése legalább 15 évig tart; sok különböző szakterületen jártas specialista munkája kell hozzá, és százmilliós befektetést igényel. Ezért a nagy szellemi és anyagi ráfordítással létrehozott fajtákat a tulajdonosok szabadalmakkal védik, a fajta használatáért díjat (licenc díjat) szednek a felhasználóktól, hogy a nemesítéssel, a fajtafenntartással, szaporítással kapcsolatos költségeik megtérüljenek.

Ellenőrzött vetőmagkészletek várják a termelőket

A rendszerváltáskor tulajdonképpen a teljes vetőmagszektor privatizációja lezajlott, a nemesítő intézeteké kivételével. Jelenleg a hazai intézetek szétaprózottan, különböző államigazgatási szervekhez tartoznak. Állami támogatásuk évről évre csökken, azonban a bürokratikus béklyó továbbra is fennmaradt. Az elavult szerkezet, a folyamatos bizonytalanság és az alulfinanszírozottság azt eredményezte, hogy bizonyos növényfajok nemesítésénél már csaknem behozhatatlan a hátrányunk a világ élvonalához képest. Amennyiben valós az a kormányzati cél, hogy az állami tulajdonban lévő nemesítő intézetek által létrehozott fajták a jelenleginél versenyképesebbek legyenek, akkor komoly erőfeszítéseket kell tenni a hazai nemesítés fejlődésének elősegítése érdekében.

Éppen ezért az oltalmazott fajták visszavetett vetőmagja utáni méltányos jogdíjfizetés nemcsak törvényi, hanem erkölcsi kötelesség is. A fémzárolt vetőmag használatának csökkenése és az állami támogatás lecsökkenése, vagy megszűnése következtében a nemesítés finanszírozása veszélyeztetetté vált. Jogdíjfizetés hiányában nem születhetnek meg a növekvő igényeket jobban kielégítő új, nemesített fajták, munkahelyek szűnnek meg. Ugyanakkor a fajták vetőmagjának ára megnövekedik, a hazai növénytermelés gazdaságossága, versenyképessége pedig károsodik.

A Gabonaszövetség is jelezte már korábban, hogy egyetért a fajtahasználati díjjal. Álláspontjuk szerint a gazdálkodók közvetett módon ugyan, de know how-t használnak, amit értelemszerűen nem lehet ingyenesen igénybe venni. A nagy, nemesítéssel foglalkozó cégek a befolyó összegekből fejlesztik tovább termékeiket. Már csak azért is szükség lenne az ellenőrzött, jogtiszta vetőmagok használatára, mert Magyarországon történelmi mélypontra zuhant a fémzáras minőség vetése, ami napjainkban kalászosoknál csupán a vetésterület 25%-át teszi ki. Ez már a feldolgozókat is érinti, hiszen rengeteg a minőségi és megbízhatósági probléma…

Mindenkit igény szerint kiszolgálnak fémzárolt vetőmaggal

Hibridvetőmagoknál más veszély fenyeget

Még 2010-ben a Vetőmag Szövetség Kukorica szekciója rendkívül sikeres kampányt indított a hamisított hibridkukorica-vetőmagok ellen. A kampány folyamán sikerült minden érintett kisebb és nagyobb gazdálkodóhoz eljuttatni azt a tájékoztató jellegű felhívást, amely a hamisított vetőmagok felismeréséhez nyújtott segítséget.

A cél továbbra is a figyelem ébren tartása, hiszen a hamisítás az idei szezonkezdetben is reális veszély, ezért tudatosan figyelni kell az apró árulkodó jelekre.

A múlt évben több bejelentés is érkezett a napraforgó-vetőmagokkal kapcsolatban, így a kukorica mellett éppen ezért a hibridnapraforgó-vetőmag is hamisítás tárgya lehet. A csalódások és a minőségi hibák elkerülése érdekében javasolható, hogy a termelők kizárólag megbízható kereskedőtől, és számlára történő vásárlással szerezzék be hibridvetőmag-szükségletüket. Magyarországon – mint ismert – csak a jogszabályban lefektetett követelményeknek megfelelő, hatóság által ellenőrzött hibridkukorica- és -napraforgó vetőmagtételeket szabad forgalomba hozni! Ennek ellenére a hamisított vetőmagot akár teherautóról nagy tételben is árusíthatják, vagy kisebb vásárokon, piacokon „csomagtartóból” kínálják. A hamisított vetőmagot a vetőmag piaci áránál olcsóbban ajánlják, esetleg akciós, vagy megmaradt tételként tüntetik fel. A cégjelzéssel ellátott zsákok megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez, ugyanakkor a hamis címke könnyen téphető, és a fémzárszám és/vagy a címkesorszám is hibás, az nem a címkén szereplő hibridet és vetőmagtételt azonosítja. A címkehamisítás – nem mellékesen – okirat-hamisításnak számít, de ezzel a csalók, úgy tűnik, a haszon reményében nem törődnek …

Technológiai és lélektani finomhangolással

Ha beköszönt a tavasz, és a földekre lehet menni, természetesen a legfőbb feladat a talajmunkák módjának helyes megválasztása. Minél kevesebb menetszámmal és a már sokszor emlegetett vízmegőrző talajművelési gyakorlattal kell magágyat készíteni a tavaszi vetésekhez.

A talajok vízmegőrzésére való törekvés akkor is fontos, ha a téli csapadék mennyisége esetleg elegendőnek tűnik a tavaszi munkák kezdetén. Ettől függetlenül minden évkezdetkor száraz évjáratra kell készülni, és a talajmunkákat ennek szellemében kell végezni! A tavaszi vetésű haszonnövények biztonságos „elindítása” ennek a munkának a függvénye.

A gazda csak akkor dőlhet hátra, és lehet néhány hétig elégedett, ha látja az egyenletes kelést, a dinamikus növényfejlődést. Ha ez sikerül, akkor utána sokkal nagyobb kedvvel fog hozzá a növényápolási és növényvédelmi munkákhoz, hiszen egyre közelebbinek és valószínűbbnek érzi egy jó termés betakarításának esélyét, a költségek megtérülését és a nyereségtermelés remélhető örömét.

A gazdálkodás – azon belül is a növénytermesztés – kockázati tényezői egyre növekvő mértékben jelentkeznek, amit a termelők visszajelzései megerősítenek. Az időjárási anomáliák tendenciózus változásaival, a piaci viszonyok hektikusságával szemben a termelői szféra egyetlen ellenszere az alapos szakmaiság, a szinte hiba nélküli technológiai fegyelem. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a szakmai rátermettség, a megfelelő termőföld, annak alapos ismerete, a korszerű technikai háttér, a helyes gazdálkodási gyakorlat, valamint egy hibátlan szemléletű, fegyelmezett költséggazdálkodás. Ezek együtt sikert, hiányuk gyakran kudarcot szül, de sajnos többszöri kudarc után már nincs esély az újrakezdésre a farkastörvények uralta gazdasági környezetben.

Persze, mindezt többnyire tudják is azok a gazdák, akik a „frontvonalban” vannak, de egy újabb gazdasági év kezdetén mégsem árt erről beszélni, olvasni, hiszen a gazdaember is gyarló. Néha túlértékeli önmagát, gazdaságának teherbíró képességét, esetleg rosszul méri fel a kockázatokat és az esélyeket. Talán ezért nem haszontalan felhívni a figyelmet az idei tervek átgondolásának fontosságára, a szakmai fogások egy utolsó finomítására, a minél nagyobb termelési biztonság megteremtése érdekében…

Ezeket olvasta már?

Szeszélyes évszak… Csak ez most nem vicces!
Ennél bolondabb időt kitalálva sem lehetne csinálni, mint amit az idei „tél” és március művel. Lássuk!
Jót mond az időjós
Bizakodva nézhetnek a tavasz elé a növénytermesztők, de még nem tudni, mekkora feladat lesz a növényvédelem…
Talajélet és jövedelmezőség: szimultán a szántásról és szántásmentességről
Szántani vagy nem forgatni? Erre válaszol a két megoldás egy-egy képviselője szimultán interjúnkban.
Aranyat érő megoldás a gabona gyomirtásában
Az Aurora® 40 WG hatóanyaga gyors hatásával a nehezen irtható fajok ellen igen hatásos.