fbpx

DuPont Juniális – nyolcadszor

Írta: Szerkesztőség - 2010 július 10.

Az idén immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a DuPont Juniálist, második alkalommal a Pioneer Hi-Bred közreműködésével. A hagyományokhoz híven ezúttal is több helyszínen – Chernelházadamonya, Dalmand, Jánoshalma, Kétsoprony, Debrecen-Látókép – várták a szakmai bemutatóval egybekötött programsorozatra a gazdálkodókat. Idén a szántóföldi növényvédelmi kísérletek mellett Pioneer repce-, napraforgó- és kukorica-fajtabemutatót is megtekinthettek a résztvevők.

 

Ugyan az időjárás nem mindenütt kedvezett a bemutatóterületek megtekintésének, a rendezvényeken azonban a több száz érdeklődő kisebb csoportokba osztva ismerkedhetett a DuPont szerekkel folytatott kísérletekkel. Lapunk a látóképi bemutatón vett részt, amely sajnos, a tartós eső miatt, beltéri foglalkozássá alakult. A hatalmas sátor védelme alatt a DuPont és Pioneer szakemberei rövid, de tartalmas ismertetésekben foglalták össze mindazt, amit a kalászos-, repce-, kukorica- és napraforgó-kultúrákban a parcellákon láthattunk volna. Így többek között megtudhattuk, hogy napraforgóban az Express® Sun-technológia az idén minden várakozást felülmúlt, de országos viszonylatban az alapkezelések is jól sikerültek. Elhangzott, hogy a búzában előforduló árvakelésű napraforgó esetében megoldás lehet a Granstar® SuperStar vagy a Pointer® Star™ használata. Szó esett a kukorica-gyomirtással kapcsolatos tapasztalatokról, újdonságokról, például a Principal® kukorica-gyomirtószer használatáról, de hallhattunk a kalászosok lombvédelméről is, hiszen a kezeletlen vagy az egyszer, illetve többször permetezett parcellákon látványos különbségek voltak láthatók. Ez nem csoda, és ilyen csapadékos évjáratban az Acanto® Trio gombaölőszer-csomagban található szerek is kellettek ahhoz, hogy egészségesen, zölden tartsák a leveleket az állományban.

Az előadók felhívták a jelenlévők figyelmét a Pioneer új kezdeményezésére, a 2010-ben indított Pioneer Portfolió Farm elnevezésű kísérleti és bemutató rendszerre. Ennek lényege, hogy az együttműködő partnerekkel közösen mutatják be a legújabb hibrideket, valamint a kapcsolódó agronómiai – gyomirtási, tápanyag-ellátási, tőszám-, vetésidő- – kísérleteket. Az idén 15 helyen lesznek láthatók ezek a bemutatók.

Az időjárás megszabta kényszerhelyzet alkalmat adott arra, hogy rövid interjúra kérjük dr. Molnár István-t, a DuPont fejlesztési igazgatóját. Az elmaradt szabadföldi szemle helyett így szóban tekintettük át a bemutatni szánt legfontosabb eredményeket:

– Milyen szempontok, elvek érvényesülnek a fejlesztői munkában a DuPont cégnél?

– A DuPont növényvédelmi fejlesztéseinél meghatározó szerepű az EU növényvédő szerekre vonatkozó szabályozása, elsősorban a toxikológiai és a környezetvédelmi előírások és követelmények betartása. Emellett természetesen nem tekinthetünk el a fogyasztók, azaz a termelők elvárásaitól, a szerek megfelelő biológiai hatékonyságától sem.

Az idei növényvédelmi bemutatóink szokatlan körülmények között zajlottak: az évtizedek óta nem tapasztalt mértékű májusi és június eleji csapadék a kísérleti területek talaját, a növényeket és a növényvédőszeres kezeléseket egyaránt komoly erőpróbának tették ki. A rendkívülinek mondható időjárási körülmények nagyon kedveztek a kórokozóknak – egyes esetekben járványszerűvé tették a betegségek előfordulását, más esetben, pl. a gyomirtó szereknél korábban nem tapasztalt, szokatlan hatásokat is előidéztek. Azt eddig is tudtuk, hogy a mezőgazdaságban nincs két egyforma év, de az idei esztendő nagyon sok megfigyeléssel, tapasztalattal gyarapíthatja majd ismereteinket, amiket a technológiafejlesztésben hasznosíthatunk.

Kezdjük a sort a kalászosokkal!

– Kalászos gyomirtási kísérleteink jól sikerültek: a Granstar Superstar és a Pointer Star nagyon jó hatékonyságot mutattak. Ez részben a jó vízoldékonyságú SX-formulációnak is köszönhető, mivel a hatóanyag levélen keresztüli felvétele mellett ún. talajhatás is megnyilvánult. Itt jegyzem meg, hogy az idei, szokatlanul csapadékos év meglepő eredményeket is produkált: előfordult, hogy egyes egyszikűirtó gyomirtó szerek az erős bemosódás miatt fitotoxikus tüneteket okoztak a kultúrnövényen, a kétszikű gyomok elleni szerek viszont több esetben egyszikűek ellen is hatásosak voltak, illetve posztemergensen, tehát kelés után a gyomokra kijuttatandó herbicidek talajhatást is mutattak.

Különösen érdekes az idei év a gabonafungicidek tekintetében. Az elmúlt néhány év inkább száraz, a tavalyi pedig a tenyészidő elején kifejezetten aszályos volt. Sok termelő nem védekezett a kalászosok gombás betegségei ellen, vagy legfeljebb egy permetezést végzett, s így is jó terméseredményt ért el. Az idei év merőben más, így kijelenthetjük, hogy 2010-ben szükség van, illetve volt a kétszeri állományvédekezésre. Azok jártak el helyesen, akik a búza két nóduszos állapotában védekeztek először, mert ezzel – még a kórokozókra nézve kedvező időjárás mellett is – jelentősen gátolták a betegségek állományon belüli terjedését, majd a kalászhányás végén, virágzás kezdetén végzett második permetezéssel tovább javították a búza esélyeit a kórokozókkal szemben. Mindez a kísérleteinkben is beigazolódott. Az első időpontban a Talius+Acanto kombinációt, a másodikban a jól ismert Alert S gombaölő szerünket ajánljuk. Hasonló jó megoldás a Harvesan és a Charisma választása is.

– A kukorica gyomirtása hagyományosan fontos terület a DuPont fejlesztéseiben.

– A kukorica preemergens (tehát vetés utáni, kelés előtti) gyomirtás sikerében általában nagy szerepe van a bemosó csapadéknak. Az idén az ilyen típusú kezelések jól sikerültek. A posztemergens (kelés utáni) kezelések közül azok a legjobbak, amelyekben az eső hatására talajba mosódó terbutilazin hatóanyagot is tartalmaztak. Több ilyen összetételű ajánlata is van a DuPont-nak. Közülük egyik legjobb kombináció az itt is alkalmazott Principal+Succesor T, amelyben az első partner nikoszulfuron+rimszulfuron összetételű, míg a második termék hatóanyaga a petoxamid+terbutilazin. A jó gyomirtó hatás a kezdeti gyors perzselésben, majd a terbutilazinnak köszönhetően a talajon keresztül is ható tartós herbicidhatásnak tudható be. Engedélyezés előtt álló új fejlesztés a Principal+dikamba hatóanyag kombináció, amely az évelő kétszikűek ellen hatásos, illetve az ugyancsak kísérleti stádiumban lévő Principal+mezotrion együttese.

Az utóbbi évtizedben felfutott hazai napraforgó-termesztésben a vállalatcsoport másik tagja, a Pioneer is érintett.

– A kísérleti téren a Pioneer legújabb napraforgóhibridjei is láthatók. Ismeretes, hogy a Pioneer rövid időn belül leváltja a heterozigóta Exp-ress-toleráns napraforgót homozigóta formára. Ez azt jelenti, hogy, mind az apai, mind az anyai vonalak tartalmazzák majd a toleranciát biztosító gént. Ez a nemesítési haladás a vegyszeres gyomirtásban is megteremti az előrelépés lehetőségét. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a preemergens egyszikűirtó herbicid kijuttatása után következett az Express 50 SX posztemergens használata. Az új homozigóta hibridek esetében mindez együtt, egy menetben, posztemergensen történhet. További kérdés és fejlesztési feladat, hogy milyen hatóanyag hozzáadása célszerű az Expresshez a parlagfű elleni hatás fokozása érdekében.

A napraforgótáblák mostanában érik el azt a növényfejlettséget, amikor a betegségek elleni védelemre is gondolni kell.

– A 6-8 levélpáros állapotban meg kell kezdeni a megelőző jellegű védekezést a diaporte és egyéb betegségek ellen. Száraz években sokan csak ezt az egy kezelést végzik el, bízva a természet betegségkorlátozó erejében és természetesen a takarékosság miatt. Ez az első védekezés semmiképpen nem hagyható el, mert a hangsúly itt a megelőzésen van. Amikor már láthatók a tünetek, elkéstünk a védekezéssel. Erre a célra a jól ismert Alert Sun (Alert Solo+Tanos) fungicidcsomagot javasoljuk, a benne lévő termékeket tankkeverék formában kijuttatva. A második permetezés ideje az ún. csillagbimbós – virágzás kezdete – állapot, amikor a Tanos-t (cimoxanil+famoxadon) ajánljuk. Érdemes megemlíteni az idei év egy szakmai érdekességét: sok helyen tapasztaltuk a napraforgó-peronoszpóra primér tüneteit. Ennek feltehetően az az oka, hogy a vetőmagon lévő csávázószer a sok eső nyomán a talajban leoldódott, s a védő hatás csökkent. A primér tüneteket mutató növényekről másodlagos, szekunder fertőzés alakult ki az állományokban.

(P. G.)