A termelők számára a kiváló megoldások a leglényegesebbek

Borítókép

Christoph Hofmann, a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának vezetője:

A termelők számára a kiváló megoldások a leglényegesebbek

 

Exkluzív rovatunk idei utolsó interjújánál újra a vegyipar és a vetőmagok kerülnek fókuszba, de az is kiderül, mit tekint az egyik legnagyobb piaci szereplő vezetője munkájában a legszebbnek. Christoph Hofmann, a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának vezetője válaszolt kérdéseinkre.

Az üzlet és a fejlesztések összhangja a fontos

Hogyan látja a 2018-as évet, ha a gazdák, illetve a BASF szemszögéből néz végig az elmúlt 12 hónapon?

– A tavasszal és ősszel is igen szélsőséges időjárási viszonyok miatt kifejezetten nehéz évet tudnak maguk mögött partnereink. Például amióta regisztrálják az időjárási adatokat, azóta ez a legszélsőségesebb, legszárazabb ősz. A legnagyobb kihívás így számunkra az volt, hogy megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyekkel a gazdákat támogatni tudjuk a valóban kirívóan szélsőséges körülmények közepette. A szezon eleje, január, február igen csapadékos időszaknak bizonyult, amit aztán nagyon rövid idő múlva jóval szárazabb periódus követett – valószínűleg arra kell számítanunk, hogy a jövőben is sokkal inkább ezek a viszonylag gyakori szélsőséges időjárási viszonyok várhatóak. Ebben a helyzetben jól tudták használni partnereink például a Systivát, amit a vetőmagra kell felvinni, csávázószerként működik, és amivel gyakorlatilag ki lehet váltani a korai gombaölő szereket. Ezzel a termelők akár ki tudnak menni a földekre, akár nem, már egy speciális védelmet biztosítanak a kultúrnövénynek.

Az őszi szezon már jóval inkább stresszesebb volt: például ha a repcét nézzük, ennek egy igen jelentős hányada gyakorlatilag ki sem kelt. Sokan kénytelenek lesznek tavasszal valamit újból, gyorsan elvetni. Sajnos az őszi búza sincs jó állapotban, mintegy 50%a jelenleg inkább rosszabb minőségű.


Christoph Hofmann, a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának vezetője

Ha a BASF számait nézzük, akkor elmondható, hogy idén átlagos forgalmat értünk. Ettől függetlenül nagyon örülök annak, hogy 2018-ban sok új megoldást fel tudtunk kínálni a termelőknek arra, hogy ezeket kipróbálják, megnézzék, hogy hogyan működnek.

Aztán ha kifejezetten magunkról szeretnék néhány szót szólni, azt gondolom, hogy a legfontosabb lépés az volt, amikor a BASF megszerezte a Bayer bizonyos üzletágait, legfőképp a repcevetőmag-ágazatot, ami viszont egy komoly kihívás elé állított bennünket az idei évtől kezdve. Bár a BASF alapvetően vegyipari vállalat, az agrodivízió most már nem kizárólag növényvédő szerekkel fog foglalkozni, hanem a vetőmagok is a palettán vannak, sőt a digitalizáció, illetve a különböző digitális megoldások is egy fontos területet jelentenek számunkra. Erre egy konkrét példa lehet a repcevetőmagok piaca. A repcevetőmag-portfólióval valóban egy rendkívül jó fejlesztési vonalat, illetve lehetőséget sikerült a Bayertől megvásárolnunk, hiszen ez egyértelműen egy olyan termékvonal, ami például Kanadában piacvezető a mezőgazdaságban. Ez nem csupán a termékpalettát jelenti, hanem gyakorlatilag a fejlesztési vonalat, illetve a k+f-ben jelenleg fejlesztés alatt álló különböző termékeket is, például búzahibrideket. Egyre inkább két lábon állunk majd, hiszen ha például a magyar piacot nézzük, ott a legmeghatározóbb kultúra a kukorica, a napraforgó, a kalászos, a repce – és a négyből gyakorlatilag kettő esetében már teljes körű megoldást tudunk nyújtani. Úgy gondolom ez egy igen jó lépés volt a további fejlődésünk szempontjából, de hozzá szeretném tenni, hogy véleményem szerint egyáltalán nem szükséges, hogy egy vállalat minden egyes szegmensben képviselje magát; jobb, ha kiváló teljesítményt nyújt 3-4 szegmensben. Nálunk a növényvédő szereket tekintve igen erős portfólióval rendelkezünk, illetve a jelenleg fejlesztés alatt álló szerek is perspektivikus jövőt sejtetnek. Nincs is minden esetben szükség akvizíciókra ahhoz, hogy a vállalat egy jó termékkört tudjon képviselni, ennél fontosabb, mint ahogy a mi esetünkben ez megvalósul, hogy mind az üzleti tevékenységek, mind a jövőbe mutató fejlesztések nagyon jó összhangban legyenek egymással. A termelők számára jóval lényegesebbek a kiváló megoldások és a nagyon jó szolgáltatások, minthogy arra figyelnének, hogy az adott vállalatnak mekkora a mérete.

6-7 új digitális eszközt fejlesztünk

Említette a digitalizáció kérdését. Milyen gyakorlati megoldások azok, amikre ezzel kapcsolatban gondolt?

– Már több működő informatikai megoldásunkról tudok beszámolni. Defenso nevű rendszerünk, például egyrészről online időjárás-előrejelzést biztosít, mindemellett betegség-előrejelzési tájékoztatást is tud nyújtani, illetve különböző ajánlásokat, javaslatokat tesz a gazdák számára. Ez a rendszer a speciális kultúrákban, tehát a szőlőben, illetve a gyümölcsökben már jó pár éve kiválóan működik. Mindemellett örömmel számolhatok még be a Xarvio platform létezéséről: ez a Bayertől megvásárolt üzletcsomagnak egy része, amely globális szinten, más országokban már működik, Magyarországon pedig 2019-ben szeretnénk bevezetni. A Xarvio különböző modulokból, illetve eszközökből öszszetevődő megoldás, amellyel a betegséget lehet pontosan beazonosítani. Úgy működik, hogy a gazdáknak le kell fényképezniük az adott problémás területet, és a fénykép alapján választ, megoldást fognak kapni. Maga a digitalizáció a mezőgazdaságon belül napjainkban egy kifejezetten fejlődő ágazat, és egyértelműen egyre több változás elé állít bennünket. Jelenleg, hogy ha magunkra gondolunk, akkor kb. 6-7 olyan eszközön dolgozunk, amelyeket világszerte különböző pontokon tesztelünk, hogy ezek bevezetésre kerülhessenek. Mostanában egyre gyakoribb az is, hogy virtuális kísérletbejárásokat teszünk, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy többek között pl. videófelvételeket készítünk, ellenőrizzük, hogy éppen hogyan haladnak a különböző kísérleteink, és ezeket a közösségi médiában pl. a Youtube-on vagy a Facebookon terjesztjük. Ha 5 évvel ezelőtt kérdezte volna ugyanezt, akkor azt mondtam volna, hogy hát igen, azért van ilyen is, de nem olyan elterjedt – most pedig már azt mondhatom, hogy az egyes videóink 20-30 000 megtekintést is elérnek.


Bár a BASF alapvetően vegyipari vállalat, az agrodivízió most már nem kizárólag növényvédő szerekkel fog foglalkozni, hanem a vetőmagok is a palettán vannak

 

Az integrált megoldásokat tartjuk szem előtt

– Ha már a szántóföldi tapasztalatok is szóba kerülnek, korábban sokáig sikeres rendezvényük volt a Szántóföld Napja sorozat. Az elmúlt 1-2 évben már kisebbre szervezték; mi van ennek a hátterében?

– A szántóföldi rendezvények legfőbb előnye, hogy lehetőséget nyújtanak a termelőknek arra, hogy gyakorlati tapasztalatot tudjanak szerezni, és ott, a helyszínen tudják megnézni, hogy bizonyos szerek hogyan működnek – tehát egy tanulási lehetőséget jelent. Ugyanakkor mi idővel rájöttünk arra, hogy az az időszak, amikor ezt a közös tanulást meg tudjuk ejteni, a legtöbb esetben azokra a hetekre-hónapokra esett, amikor partnereinknek a lehető legkevesebb szabadidejük volt, hiszen vagy éppen betakarítási időszak következett, vagy akár ugyanazon betegségek ellen kellett permetezniük, amiket éppen mi szeretnénk bemutatni a rendezvényünkön. Nagyon nehéz jól időzíteni ezeket a nagyrendezvényeket, ezért úgy döntöttünk, hogy inkább egy kisebb léptékű és lokalizált rendezvénysorozatot tervezünk kialakítani. Így nem kell a termelőnek sokat utaznia, reggel eljön, megnézi a bemutatót, délután vissza tud menni a földjére, és ott folytatja az adott napi tevékenységet. A rendezvények méretét, időbeni hosszát csökkenteni szeretnénk, de a helyi specifikumokra épülő, személyre szabott jelentőségüket ugyanakkor növelni kívánjuk. Ettől függetlenül a termelőknek nyilván nagyon fontos, hogy tudjanak találkozni egymással is, a saját kis köreikben meg tudják beszélni a dolgaikat, de ezeket a lehetőségeket sokkal inkább a téli időszakban szerencsés megszervezni.

– Néhány éve a BASF meghívására Angliában voltunk, ahol speciális kísérleteket tekintettünk meg, a cég biológiai megoldásai közül ismerhettünk meg többet is. Mennyire sikerült ezeket a gyakorlatba átültetni?

– Eleve rendkívül érdekes tendenciát mutatnak ezek az újszerű kísérletek, hiszen mi a BASF-nél egy integrált növénytermesztési kultúrát szeretnénk megvalósítani, ebben egyértelműen hiszünk. Az tény és való, hogy a biológiai megoldások egy jó hozzáadott értéket tudnak képviselni, de azért tegyük hozzá, hogy a hatásosságuk nem éri el a vegyi megoldásokét, éppen ezért az a célunk, hogy ezeket valahogyan ötvözzük, és a maximális hatásfok mellett különböző alternatívákat, ezen belül biológiai alternatívákat kínáljunk a termelőknek. A nyugat-európai területeken a biológiai megoldásoknak jóval nagyobb a szerepük, mint mondjuk a mi környékünkön. Példaként mondhatom erre Németországot, ahol a szőlő-, sőt akár az almatermesztők körében is egyre nagyobb az igény és a kereslet a különböző biológiai megoldások iránt. Ám ha olyan időszakok adódnak, illetve olyan évjáratok, amikor akár komoly rovarnyomás alakul ki, vagy akár rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullik le, akkor a termelők már nem tudják kizárólag a biológiai megoldásokkal teljesíteni a mennyiségi, illetve minőségi igényeket és elvárásokat, és éppen ezért az ő esetükben is egyfajta integrált megközelítés kezd elterjedni. Tehát összefoglalva elmondható, hogy a BASF támogatja a különböző biológiai megoldások kifejlesztését, de rendkívül fontosnak tartjuk a hatékonyságot és hatásosságot, éppen ezért mi inkább az integrált megoldásokat tartjuk szem előtt.

– Most viszont mehetünk nyugodtan be a „molekulák” közé: mik azok a legfontosabb új termékek, amik jövőre debütálnak a hazai piacon?

– Először is jelentkezik a speciális kultúrákban, ezen belül az almagyümölcsösökben egy fungicid megoldásunk, Dagonis néven, a készítmény még engedélyezés alatt áll. A második, amit talán a leginkább ki szeretnék emelni, mert izgalmasnak tartom, egy 2018-as újdonság, de ennek az előnyeit 2019ben fogjuk tudni ténylegesen felmérni: ez a Systiva, amely tényleg vízválasztót jelent ebben a fajta védelmi rendszerben. A Systivát már korábban bevezettük őszi árpában és búzában is, és azt látjuk, hogy a termelők komoly bizalmat szavaztak a készítménynek. Várjuk, hogy eljöjjön a tavasz, és megnézzük, hogyan fog az állomány fejlődni, hogyan sikerül majd áttelelni, hiszen nagyon fontos, hogy a szernek különböző fiziológiai hatásai is vannak, illetve hogy a betegségek megjelenésekor ténylegesen milyen kedvező hatással lesz a növény fejlődésére. Reményeink szerint egyszerűsíteni fogja a gazdálkodók életét.

2019-re időzítjük egy teljesen új terület bevezetését is, ez pedig a nitrogéninhibitorok körében fog megjelenni. Konkrétan két termékről van szó, az egyik a Visura, ami a hígtrágya-felhasználás során lesz nagyon jó megoldás, a másik a Limus, ami egy folyékony szer, olyasmi, mint maga a nitrosol. A Limus segítségével csökkenthető az ammóniaveszteség, amivel megakadályozhatjuk a hozamcsökkenést. Ha csökkentjük az ammóniaképződést, akkor a kijuttatott karbamid jobban hasznosul, a növények több nitrogénhez jutnak, végeredményként pedig magasabb hozamot érhetünk el, kisebb környezetterhelés mellett.

– És végül egy személyes kérdés. Hány éve dolgozik ebben az iparágban, és mi az, amit legjobban szeret benne?

– Ez már a tizenharmadik évem, és kifejezetten szerencsésnek érzem magam. Több országban, így például Oroszországban, Németországban és most Magyarországon is alkalmam nyílt arra, hogy ebben a különösen fontos ágazatban kivegyem a részem a munkából. Rendkívül élvezem, ha az ügyfelekkel, a vevőkkel tudok együttműködni, a gazdákkal való közös munka az egész életemben szerzett tapasztalataim között is egyértelműen kiemelkedő helyen szerepel. Nagyon sok barátságos, vendégszerető embert is megismertem már a munkám során. A legfontosabb emellett az, hogy mégis csak az élelmiszer-előállításban tevékenykedő vállalkozásokat segítjük, és ez engem külön büszkeséggel tölt el. Nem alábecsülve más iparágak fontosságát, szerintem ez a kemény munka a gyógyítás mellett ma a legfontosabb a világon!


Maga a digitalizáció a mezőgazdaságon belül napjainkban egy kifejezetten fejlődő ágazat

SZERZŐ: FODOR MIHÁLY

no