A zöldtrágyázás jelentősége a gyakorlatban

A zöldtrágyázásnak a mai modern mezőgazdasági gyakorlat elengedhetetlen részét kellene képeznie. Számos jó, gyakorlati példát láthatunk erre külföldön, például Ausztriában, Németországban és Franciaországban is, ahol a magas szintű növénytermesztést folytató gazdálkodók pár hétnél tovább nem hagyják fedetlenül a talajaikat.

Hazánkban szintén rengeteg tapasztalat gyűlt fel a zöldtrágyázással kapcsolatban, hiszen az 1900-as évek elején számos neves szakember foglalkozott vele. Gyárfás József már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy istállótrágya alkalmazása, illetve pillangósok termesztésének hiányában a talaj termékenységének fenntartásához zöldtrágyázni szükséges. Az ökológiai gazdálkodók, illetve az AKG-ban részt vevők is rendszeresen alkalmazzák.

A mai mezőgazdásági termelést nagyban korlátozza a szervesanyaghiányból, illetve a túlzott talajművelésből eredő talajszerkezet-romlás. Ennek hatására a tápanyagok és a víz felvétele, valamint a csapadékvíz beszivárgása korlátozottá válik, a növények nem fejlődnek megfelelően. A hatékony mezőgazdasági termelés érdekében a talajok termékenységének megőrzése, illetve javítása kulcsfontosságú feladat. Ezért különösen fontos lenne – a modern és fenntartható növénytermesztési rendszerek részeként – a zöldtrágyázás jelentőségének megértése és a technológia megfelelő alkalmazása.

A zöldtrágya kifejezetten erre a célra vetett, nagy biomasszatömegű növényfajok talajba dolgozását, egyfajta helyben megtermelt szerves trágyát jelent. Fontos, hogy az árvakelés, a rosszul sikerült vetés, valamint a kikelt gyomnövények önmagukban nem tekinthetők zöldtrágyának. A kifejezetten erre a célra vetett, szakmai szempontok alapján megválasztott összetevőjű növényállománytól várható megfelelő talajborítás és biomassza-képződés, illetve ezek teljesítik a zöldtrágyázással elérhető különböző célokat.

A zöldtrágyázásnak számos kedvező hatása van. Hatékonyságát alapvetően befolyásolja a megtermelhető és beforgatható biomassza tömege. Az elérhető zöldtömeg függ a vetésidőtől, a talajadottságoktól, a talajban rendelkezésre álló tápanyagok mennyiségétől és az évjárathatástól is.

A zöldtrágyaként alkalmazott növények gyors növekedésűek, hamar beborítják a talaj felszínét, gyökerük pedig gyorsan beszövi a talaj felső rétegét, így védve azt a szél- és vízerózióval szemben. A fedetlen talaj felszínén az egyre gyakoribb hirtelen és nagy mennyiségben lehulló csapadék könnyen alakít ki vízmosásokat, amelyek lehetővé teszik a talaj kiszáradását, a tápanyagok kimosódását, valamint a további erodálódást. Ezért a talajt takaró növényeknek elsődleges szerepük van a talaj termőrétegének és szerkezetének védelmében.

A különböző fajú zöldtrágyanövények a talajt eltérő mélységben szövik át a gyökereikkel. A szerteágazó, nagytömegű, mélyre hatoló gyökérzetet fejlesztő meliorációs retek, olajretek vagy mustár talajlazító hatással rendelkezik, így jól alkalmazhatóak tömör talajrétegek (pl. eke- vagy tárcsatalp) megszüntetésére. A finom gyökérzetű zöldtrágyanövények, mint pl. a facélia, a pohánka vagy a pillangósok pedig a talaj víztartó képességének fejlesztésében játszanak különösen fontos szerepet.

A folyamatos növényi jelenlétnek fontos szerepe van a tápanyagok megőrzésében és feltáródásában is (gyökérsavak és mikorrhiza rendszer), a megtermelt biomassza (gyökérzet és a beforgatott növényi részek) pedig táplálékul szolgálnak a talajmikrobák számára, így élénkítik a talajéletet.


Meliorációs retek bíborherével

Zöldtrágyázott területeken már az első évben megfigyelhető a földigiliszták számának növekevdése. A földigilisztákkal átjárt föld pedig levegőzöttebbé válik, javul a talajszerkezet és megnő a felvehető tápanyagok mennyisége.

A gyökerek közvetlen közelében 100-1000-szer nagyobb is lehet a jótékony talajmikrobák száma, amelyek a szerves anyagok bontásáért felelősek, valamint pozitívan befolyásolják a talaj tápanyag-szolgáltatását. A különböző fajok gyökérzete és a hozzájuk tartozó mikorrhiza rendszer a talaj nagyobb részéből képes a tápanyagok felvételére, mint a kultúrnövényeké. Ennek főként a talajoldatban könnyen mozgó nitrogén, illetve a nem könnyen oldódó makroelemek, mint a foszfor, illetve a mikroelemek (pl. réz, cink, mangán) megőrzésében és feltárásában van jelentősége. A keresztesvirágúak jelentős mennyiségű nitrogént képesek megkötni, csökkentve a kimosódásból adódó veszteséget és környezeti terhelést. A facélia vagy a csillagfürt foszfor, míg a pohánka kálium feltárására képes. A megkötött, ill. feltárt tápanyagok mennyisége a talajban található mennyiségtől függ. Pillangósok alkalmazásával növelhető a nitrogén mennyisége, amely fajtól függően, éves szinten 50-80 kg/ha is lehet. Ez a mennyiség 5-50 t/ha istállótrágyában lévő nitrogénnek felel meg. A zöldtrágyanövények által megkötött és feltárt tápanyagok elérhetővé válnak nem csupán a következő növény, hanem a teljes vetésforgó növényei számára.

A zöldtrágyázás bizonyos esetekben kedvezőtlen hatásokkal is rendelkezhet. Ezek azonban a legtöbbször helytelenül megválasztott növények és a helytelen technológia következményei.

A másodvetésű zöldtrágyázásra számos növény alkalmazható, amelyekkel szemben általánosan a következőket várjuk el:– lágyszárú,– rövid tenyészidejű,– csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez mérsékelt vízigényű,– gyors növekedésű,– dúsan és mélyen gyökerező,– nagy zöldtömeget ad,– takarja a talajfelszínt,– jó tápanyagfeltáró és -mobilizáló,– vetőmagja olcsó.

A leggyakrabban használt fajok a fehér mustár, az olajretek, a facélia és a pohánka, pillangósok közül pedig a herefélék.

A zöldítésben alkalmazott zöldtrágyázást minimum két faj keverékével kell megvalósítani.


Zöldtrágyanövények különböző felépítésű gyökérzete (forrás: Kutschera: Wurzelatlas, 1960 és 2009)


Mikorrhiza megjelenése a talaj felszínén a facélia és alexandriai here keverékkel zöldtrágyázott területen

A keverékvetésnek számos előnye van a tiszta vetésekkel szemben:

  • azonnali gyors biomassza- és gyökérképződés,
  • különféle növényfajok előnyeinek egy időben történő hasznosítása, hasznosulása,
  • a sokféleség miatt nő a víz, a tápanyag és a fény hasznosulása,
  • nő a biológiai változatosság,
  • csökkenti a biotikus és abiotikus stresszfaktorokat,
  • a gyökértípusok különböző horizontális elhelyezkedése miatt talajunk termőrétegének minden szintjén talajélet-javulás tapasztalható,
  • növeli a termés stabilitását és a minőséget,
  • tápanyagmegkötés (pl. foszfort a facélia, ill. a pohánka, nitrogént a pillangósok, stb.).

Az alkalmazandó keverék kiválasztását befolyásolja a vetésidő, amelyet meghatároznak a növényi összetevők (keresztesvirágúakat például csak augusztus második felétől érdemes vetni), a klimatikus adottságok és a munkacsúcsok. Fontos figyelembe venni a talajadottságokat, a keverék tenyészidejét, a bedolgozás tervezett idejét és az utóveteményt is. Például őszi repce után korán vetett, rövid tenyészidejű zöldtrágya korai bedolgozást, így őszi kalászos vetését is lehetővé teszi. Tavaszi vetésű növény előtt azonban későbbi (augusztus második fele-szeptember) vetésű, hosszú tenyészidejű vagy áttelelő keverék is alkalmazható.

Mindezek alapján lehetőség van:

  • korai,
  • nyár végi vagy
  • őszi, áttelelő keverék vetésére.

A korai vetésen a betakarítást követő 1-2 napon belüli vetést értjük. Főként száraz területekre ajánlott, mert így mérsékelhető leginkább a talaj nedvességvesztése. Az ilyen keverékek rövid tenyészidejűek, így utánuk akár őszi kalászos is vethető. Leggyakrabban facéliát, pohánkát, négermagot és valamilyen pillangóst – pl. alexandriai here vagy bükköny – tartalmaznak a keverékek.


Facélia-, pohánka-, négermag-tartalmú, korai vetésre alkalmas keverék

A nyár végi vetés (augusztus második felétől) ott alkalmazható, ahol jellemzően ebben az időszakban van már egy kis csapadék, illetve a munkacsúcsok miatt nem tudnak előbb vetni. Ezek is rövid tenyészidejű keverékek, október végén-november elején leforgathatóak. Főként keresztesvirágúakat tartalmazó keverékek, amelyek kis százalékban facéliát, pohánkát és valamilyen pillangóst tartalmaznak.

A keresztesvirágúakat tartalmazó keverékek nagyon jól alkalmazhatóak minden talajtípuson. Kiváló talajlazító hatásúak, ezért kötött, tömörödött talajokon ideális választást jelenthetnek. Augusztusi vetéssel szárazabb területekre is vethetőek, azonban nagy zöldtömeget csak megfelelő csapadékellátottság mellett adnak.

Keresztesvirágúakból álló keverékek vetésekor mindenképpen figyelembe kell venni a vetésforgót (repce, kukorica), így elkerülhetőek a növényegészségügyi problémák. Bizonyos kertészeti kultúrák előtt fonálféreg-gyérítő hatásuk miatt kedvező a vetésük.

Áttelelő keveréket ott érdemes alkalmazni, ahol a nyár olyan extrém száraz, hogy nem lehet korábban elvetni a zöldtrágyát, illetve ahol fontos a téli talajtakarás. Az is fontos, hogy ezeken a területeken ne legyen túl csapadékos a tavasz, hogy a talajmunkákat el lehessen végezni. Ezekkel a keverékekkel magasabb nitrogénmegkötés, magasabb szervesanyagképzés és kedvezőbb talajszerkezet-javulás érhető el, mint a rövid tenyészidejű zöldtrágyakeverékekkel. A kifagyó komponensek pedig mulcsként védik a talajt, és a téli csapadék jobb hasznosulását teszik lehetővé. Az áttelelő keverékeknek két fő típusa van: kalászos pillangóssal vagy csak pillangóst tartalmazó keverékek.

A bedolgozás idejét úgy kell megválasztani, hogy a bimbós vagy legkésőbb a virágzó növényállomány kerüljön beforgatásra. A pillangósok kivételével a virágzást követően a növények elfásodnak, a C/N-arány megnő, aminek következtében a beforgatott növényi maradványok bontása elhúzódik. Amennyiben nagy a zöldtömeg, nem szabad aprítás nélkül, egy tömegben beforgatni, mert a talaj túlzottan levegőssé válik, ami szintén megnehezíti a szerves anyagok bontását, később a talajművelést, és az utóvetemény fejlődését is hátráltatja.

SZERZŐ: DR. ARANYI NIKOLETT RÉKA • LAJTAMAG KFT.

Hirdetés

Ezeket olvasta már?

Reng Zoltán, a Hungrana vezetője a hazai agrárium nagy reményeiről és kihívásairól
- Szeretem, hogy „kitesszük az asztalra”a problémát
Zöldtrágya helyett mondd: takarónövények
Szemléletváltás a másodvetések használatában
Idén is sok érdeklődőt vonzott a Malagrow Növénytermesztési Konferencia
Hozamnövekedés a gazdaságosság jegyében
Több mint három évtizedes hagyomány és egy hagyományteremtő kezdeményezés
KITE növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzés