Több mint három évtizedes hagyomány és egy hagyományteremtő kezdeményezés

KITE növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzés

Idén januárban immár 33. alkalommal rendezte meg a KITE Zrt. az 5 napos növényvédelmi képzését Hévízen. A rendezvény hagyományait 3 évvel ezelőtt egy új kezdeményezés is kibővítette: a képzés kiegészítő rendezvényeként 3. alkalommal tartották meg azt a precíziós konferenciát is, ahová a modernizáció iránt érdeklődő gazdálkodókat várták.

50 téma, 60 előadó 5 nap alatt

A KITE Zrt. a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karával, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával együttműködve idén is megszervezte a hagyományos továbbképzését a partnergazdaságok növényvédelmi szakmérnökei részére.

A képzés akkreditált: a mérnöki továbbképzés rendszerébe illeszkedik, amiről a résztvevők továbbképzési tanúsítványt is kapnak. Ezt az igazolást a felsőfokú növényvédelmi szakemberek felhasználhatják az engedélyük ötévente esedékes meghosszabbításához is, amit az összes megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság elfogad. A növényvédelmi továbbképzés tematikáját a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által előírtak szerint állították össze.


Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója

Az idei képzésen a KITE Zrt. közel 250 partnere vesz részt, ahol 50 témáról közel 60 előadó tart aktuális információkkal bővelkedő előadást – hívta fel a figyelmet megnyitójában Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója a rendezvény átfogó jellegére. A hallgatóság különböző növényvédőszer-gyártók, szakmaközi szervezetek, egyetemek munkatársai és a KITE Zrt. szakemberei tolmácsolásában juthattak a legújabb ismeretekhez.

A precíziós gazdálkodási nemzetközi trendjei, a kutatás kiemelt területei

Az adattól a döntésig

Napjainkban mind nagyobb igény mutatkozik a precíziós gazdálkodásra; egyre többen próbálkoznak vele, ami azonban időnként tanácstalanságba is torkollik. Dr. Milics Gáboregyetemi docens, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke részt vett a tavalyi, Kanadában megrendezett ICPA nemzetközi konferencián, ahol 472 előadó tartott előadást a precíziós gazdálkodás témájáról. Az elnök az ott hallottak tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal a rendezvény első napján.

A konferencia utáni kerekasztal-beszélgetésen a világ különböző pontjairól érkezett szakemberekkel közösen azt az irányvonalat próbálták meghatározni, hogy a kutatás és a gyakorlat együttműködésében milyen jövőbeli trendek várhatók a helyspecifikus gazdálkodás területén.

Dr. Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke

Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója A beszélgetés során négy fő téma köré csoportosult a precíziós gazdálkodás továbbgondolása. Az első az adattól a döntésig címet kaphatná: hogy juthatunk el odáig, hogy megbízható adatokat gyűjtsünk, amiből megfelelő döntéseket hozhatunk, ezáltal jó beavatkozást hajthatunk végre. A tudományos világ szerint a precíziós gazdálkodás kiemelt tématerületei közül talán ez a legfontosabb. Napjainkra a különböző márka gépei és munkaeszközei egyre inkább képesek egymással kommunikálni és együtt dolgozni, viszont az adatokat gyakran feleslegesen gyűjtjük, mert azok nem megfelelőek, nem jól hasznosíthatók.

Fontos az új technológiák kipróbálhatósága is: a gazdálkodó a legújabb innovációt ne vásárolja meg azonnal, hiszen nem is biztos, hogy szüksége van rá. Ahhoz, hogy ezt megtudja, kiváló lehetőség a bérgép igénybevétele.

Szintén lényeges, hogy a szolgáltatók jól áttekinthető technológiai szolgáltatási csomagokat kínáljanak a termelők számára, amelyek közül mindenki kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbet annak függvényében, hogy milyen szintre kíván eljutni a precíziós gazdálkodás terén.

Fontos az új technológiák kipróbálhatósága és hogy a szolgáltatók jól áttekinthető technológiai szolgáltatási csomagokat kínáljanak

A szakemberek a nyílt adat használatára is felhívták a figyelmet. A gyűjtés során még a gazdálkodóé az adat, de mi történik akkor, amikor már a szolgáltató is dolgozott vele, s ezáltal az adott információ akár értékessé is válhat.

Az adatformátum, adatminőség és szabványosítás kérdése jellemzően már megoldott technológiai kérdés, viszont az adatgyűjtés időnként problémát jelent, s előfordul, hogy a gazdálkodó feleslegesen gyűjtött adatot; ráadásul például aratás esetén az adatgyűjtés adott évben nem megismételhető.

Az adatelemzés módját nem feltétlenül kell ismernie a gazdálkodónak, ezt elvégzik helyette a szakemberek. Az adatelemzés után következik a döntés, ami gyakran időjárásfüggő. A döntéshozatal folyamatába fontos lenne a távérzékelést is beilleszteni, hiszen napjainkban mind nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre távérzékelési adatok.

Környezetvédelem és a precíziós gazdálkodás

A precíziós gazdálkodás környezetvédelmi kérdései világszerte hasonlóak, amik között megtalálható a környezeti fenntarthatóság, az állatjólét és a piaci folyamatok hatásának limitálása. A törvényhozók számára is szükséges a megbízható információk ismerete, hiszen például egy általánosan meghatározott nitrogéndózis bizonyos földterületeken nem megfelelő.

A környezetvédelem érdekében mindenképpen el kell egymástól választani a profitot és a szennyezést. Figyelembe kell venni a természeti erőforrások értékét! A környezetvédelem jelenleg még nem „beárazott”; ez a precíziós gazdálkodás tekintetében is szükséges feladat. Ennek ismeretében például többlettámogatást kaphatna az a termelő, aki környezetkímélő módon gazdálkodik.

Világszinten sincs szégyenkeznivalónk a precíziós gazdálkodás területén A beszélgetés során felmerült az igény, hogy a gazdaságokat is tanúsítani kellene aszerint, hogy helyspecifikusan végzik-e a növénytermesztést. Ha igen, meg kell határozni e tevékenységük mértékét, aminek ismeretében az egyes gazdaságok is „beárazhatóak”. Ennek birtokában lehetne különböző mértékben támogatni a gazdaságokat.

Az élelmiszerlánc tekintetében kiemelkedő jelentőségű a fenntarthatóság, a nyomon követhetőség, a helyspecifikus élelmiszer minősége, valamint a szántóföldön született adatok integrálása.

A megbeszélésen egyéb témakörökről is szó esett, mint az Ipar 4.0 alkalmazása a gazdaságokban, a hosszú távú gondolkodás szükségessége, a tudomány és a gyakorlat összehangolása, a kutatási eredmények kommunikálása a felhasználók irányába, valamint a technológia és a kutatás egyensúlyának megtalálása.

Az előadásokat követő beszélgetésen elhangzottak alapján Dr. Milics Gábor úgy véli, hogy hazánk a precíziós gazdálkodás területén világszinten nézve sem áll messze az élvonaltól. Magyarországon az adatalapú gazdálkodási rendszer olyan fejlettségi szinten áll, amivel már nemzetközi színtéren is megállhatjuk a helyünket.

Az első napot követően a tematika a KITE precíziós gazdálkodásának hármasára épült. Három napon keresztül, naponta járták körül a résztvevők az IT, az agrotechnológia és az ezt kiszolgáló műszaki megoldások aktuális, legfontosabb információit. A gazdálkodók első kézből értesülhettek az innovatív precíziós gazdálkodási trendekről, megismerkedhettek a legújabb eszközökkel, valamint az országos hálózattal rendelkező KITE komplex szaktanácsadási rendszerrel, amelynek szintén ez a hármas egység jelenti az alapját.

Ezeket olvasta már?

Egyre gyorsabban változik a világ
A Nufarm az okszerű növényvédőszer-használatot tartja a legfontosabbnak.
A fenntartható élelmiszer-ellátás kihívásai
A fenntartható élelmiszer-ellátás kihívásait járta körül akadémiai székfoglalóján Dr. Popp József, a Szent István Egyetem dékánja.
Agrárszektor Konferencia
Az év vége legnagyobb agráreseménye a siófoki Agrárszektor Konferencia december 4-5-én.
Sikeres szántóföldi növénytermesztés a szélsőségek szorításában
KITE Zrt.: kukorica- és napraforgó-bemutató.