Tarlón hagyott milliók – avagy a kukorica szár- és gyökérmaradványának felhasználása

A tarló bontása ősszel, a nagyobb gyökér- és szármaradványokat hagyó kultúrák után ma már elengedhetetlen. Napjainkban mindenki előtt egyértelmű és világos, hogy a tarló bontása nélkül a területet aligha lehet a következő vegetáció során gazdaságosan, hatékonyan művelni.

Egyrészt a maradványok a következő kultúra számára elérhető tápelemet jelentenek, fejlődéséhez morzsalékosabb, jobb levegő- és vízháztartású talajt tudunk biztosítani, nem utolsósorban pedig a gépeink is meghálálják idővel a kevésbé kötött talajon való művelést. A szén – így zajló –körforgalma gyakorlatilag mindennek az alapja.

Ennek ellenére mégis bevett gyakorlat manapság a kukorica szárának bálázása, és ily módon az értékesítése is. Rövid keresgélés után több hirdetést is találni a neten, ahol nettó 2000-3000 Ft között mozog a bála ára. (Gondoljuk, ebben nincs benne a szállítás. Tételezzük fel, hogy az a vevő gondja.) Tehát adva van a tény, hogy egy körbáláért átlag 2500 Ft-ot lehet kapni. Érdemes lenne kiszámolni a következőket: ahhoz, hogy 1 ha termőföldről elkészüljön x db bála, ugye egy gépnek és a vontatott bálázónak meg kell indulnia. Ez mekkora költséget képvisel, mind az üzemanyagot, mind a kopást figyelembe véve? Hozzáadva mindehhez a dolgozó munkabérét, megkapjuk a bála nettó bekerülési értékét. De itt még ne álljunk meg! Az a gyökér- és szármaradvány a talajba visszaforgatva, ezt irányított mikrobiológiai technológiával megtámogatva felvehető tápanyagot jelent a következő vetés számára. Ennek értékét sem nehéz kiszámolni; a bála darabszáma és súlya alapján viszonylag pontosan megbecsülhető a lebontás után visszamaradt „hatóanyag” típusa és tömege (azért nevezzük hatóanyagnak, hogy egyszerűbben össze lehessen hasonlítani). A következő vetés számára minden bizonnyal készítünk tápanyag-gazdálkodási tervet, amiben ezt az értéket mindenképpen figyelembe kell venni korrekciós tényezőként, azaz ennyivel kevesebb hatóanyagot kell kiadni a termőföldre. A hatóanyag mennyiségét a vásárolni kívánt műtrágya hatóanyag-tartalmából kell kivonni, nem a teljes mennyiségéből. Így rögtön látjuk, hogy mind mennyiségileg, mind forintosítva menynyivel kevesebbet költünk műtrágyára ugyanazon a táblán. Persze, jelenesetben ki kell vonni mindebből az ellenértékét annak a tarlóbontáshoz használt komplex mikrobiológiai készítménynek, amelyet az irányított mikrobiológiai technológia részeként alkalmaztunk (tekintve, hogy a technológia a meglévő munkafolyamatokba beilleszthető, pl. tárcsázással egymenetben kijuttatható, vagy bármilyen műtrágyával, tápoldattal, gyomirtó szerrel, stb. kipermetezhető, nem képvisel plusz költséget). Megkaptuk, hogy mennyivel kevesebbet költhetnénk műtrágyára. Ha bálázunk, és a bálát értékesítjük, akkor ez nem valósul meg, tehát a nettó eladási árból először kivonjuk a nettó bekerülési értéket, majd a nettó műtrágya-különbözet árát. Az eredmény saját számításaink alapján a nullával konvergál. (Bárkinek szívesen kiszámítjuk, a fenti néhány adat megléte esetén. Gyanítjuk, hogy hasonló eredményre jutunk. Elérhetőség a szerkesztőségben.) A kukorica, illetve kukoricaszár betakarításánál nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. A betakarítása a fajtától és az időjárási viszonyoktól is függően szeptember közepétől november végéig tarthat. Emellett a betakarítási időszakra többnyire csapadékos időjárás jellemző, ezért a kukoricaszár betakarítási, bálázási technológiájának kialakításánál ezt a tényt is figyelembe kellene venni. A kukoricaszár morfológiai és egyéb tulajdonságaiból adódóan nehezen kiszáradó szárszerkezettel rendelkezik. Ezen tulajdonsága miatt a nedvességet nehezen adja le, akár lábon áll, akár szárzúzott állapotban elterítve a tarlón fekszik. Ez utóbbi kedvez a lebontásnak, ugyanis a mikroszervezetek vízigénye megegyezhet a magasabb rendű növények vízigényével, szaporodásukhoz, anyagcsere-folyamataik elvégzéséhez minden esetben vízre van szükségük. A kukoricaszár-bálázási technológiát az időjárási viszonyokon túl a gazdaság már meglévő műszaki háttere, betakarítógépei és a gépsorok egyéb elemei határozzák meg. A bálázás nem akadályozhatja és nem hátráltathatja a betakarítást követő talajmunkákat, akkor sem, ha az időjárási tényezők miatt egyébként is rövid kihasználható időszak áll rendelkezésre. Összegezve: nem feltétlenül éri meg bálázni és eladni a kukorica szárát, de akkor mit érdemes tenni vele?

Saját véleményünk, hogy a tarlón hagyott milliókat meg kell ragadni, és saját céljainkra kell fordítani!Írásunk elején felvetettük a tarlóbontás lehetőségét, pár szóval említve a jelentőségét is. De mi is történik a talajban, amikor azt mondjuk: a „szén körforgalma” – és az hogyan kapcsolódik a tarlóbontáshoz? A tarló bontása során nem más történik, mint magának a szénnek a körforgása. Ismeretes, hogy a növény fotoszintézise során a teste felépítéséhez szükséges anyagokat hozza létre, miközben szén-dioxidot (CO2) köt meg, és oxigént (O2) bocsát ki. Az így létrehozott vegyület (cukor) a glükóz (C6H12O6).

A szén az élő és élettelen szerves anyagok egyik alapeleme. Bár az élet a Földön nitrogén alapú, az élő szervezetek mégis a szén segítségével építik fel sejtjeik anyagát, így a szén biológiai körforgalma az élet egyik legalapvetőbb folyamata. A körforgalom – a szén körforgalma is – a szervetlen anyagok szervessé és visszaalakulását jelenti. Az elpusztult növények és állatok, szerves anyagok a talajba kerülnek, és ott elsősorban a mikrobiális aktivitás hatására szervetlen anyagokká bomlanak le. Az anaerob vagy aerob körülményektől függően CH4 és/vagy CO2 a bontás végterméke. A talajban a szerves anyagok lebontásakor nemcsak ezek a vegyületek, hanem számos más köztestermék (pl. aromás vegyületek, kinionok, stb.) is keletkezik, melyeken a mikrobiális enzimek biokémiai reakciók sorát hajtják végre. A folyamatok eredményeként új típusú szerves polimerek, más néven humuszanyagok jönnek létre. Ez maga a lebontás. A tarlón maradt növény- és szármaradványok irányított mikrobiológiai lebontása is egy ilyen folyamatot indít be és végez el a talajban.


A tarlón maradt növény- és szármaradványok irányított mikrobiológiai lebontása csak akkor valósulhat meg teljes mértékben és belátható időn belül, ha komplex mikrobiológiai készítményt használunk

Fontos kihangsúlyozni, hogy ez csak akkor valósulhat meg teljes mértékben és belátható időn belül, ha komplex mikrobiológiai készítményt használunk, azaz olyan talajoltó anyagot, amely tartalmaz baktérium- és gombatörzseket egyaránt, aerob és anaerob szervezeteket, valamint arra is fel van készítve, hogy különböző környezeti hatások ne okozzanak végzetes stresszt, és a talajba kijuttatva az adott körülmények között is tudjanak szaporodni. Ilyen lehet például az adaptív fermentációs technológiával létrehozott mikrobiológiai készítmény. Miért van szükség a széles spektrumra és az ilyen mértékű komplexitásra? A növényeink több különböző anyagból épülnek fel, amelyek lebontását a legtöbb esetben más-más mikroorganizmus végzi. A Földön a cellulóz a legnagyobb mennyiségben termelődő szerves polimer. Évente 30 milliárd tonna szén transzformálódik szerves anyaggá, és ennek kb. egyharmad része cellulóz. Ennek a hatalmas mennyiségű kötött szénnek a körforgalomba való visszavezetését a cellulózbontó mikroorganizmusok végzik. A hemicellulóz a növényi sejtfalban a cellulóz mellett előforduló poliszacharidok gyűjtőneve. Nem egynemű anyag, összetétele függ a növény fajtájától, korától és számos egyéb tényezőtől. A lebontásban részt vevő mikroorganizmusok lehetnek baktériumok, sugárgombák és gombák.

A lignin a Földön a második legnagyobb mennyiségben termelődő szerves anyag. A növényi sejtfal cellulózállományába épül be, a sejtfal szilárdságát és rugalmasságát növeli. A cellulóz kísérőanyagaként állandó jelleggel és elsősorban a fás szárú növények tartalmaznak lignint, de elég gyakran a mezőgazdasági lágyszárú növényeink szára is elfásodik. Így pl. a gabonanövények szalmájának, a kukorica szárának lignintartalma elérheti a 20%-ot. A lignin a mikroorganizmusok számára nehezen hozzáférhető szén- és energiaforrás, a talajba kerülő növényi anyagokban lévő lignin mikrobiológiai lebontása hosszú folyamat. A lignin bontására jóval kevesebb baktérium és gomba képes, mint a cellulóz bontására.


A kukorica szárának lignintartalma elérheti a 20%-ot. A lignin a mikroorganizmusok számára nehezen hozzáférhető szén- és energiaforrás

A növényi szövetek ragasztóanyaga a pektin. Különböző növényekben a pektinanyagok mennyisége 10-30% között változik. A növényi szövetek mikrobiológiai átalakulása lényegében a pektinanyagok lebontásával veszi kezdetét, és csak ezután nyílik lehetőség a sejtek további anyagának átalakítására. A folyamat hidrolízissel kezdődik, és a pektináz nevű enzim hatására megy végbe.

A már említett összetett mikrobiológiai készítmények termesztésre gyakorolt jótékony hatása szintén összetett, mert a készítmények hatékonysága ezen élőlények együttes működésén alapul:– nitrogénkötő és foszforfeltáró mikroorganizmusaik hatása révén harmonikus növénytáplálás és pentozánhatás-mentes tarlóbontás valósul meg;– gyökérkolonizáló mikroorganizmusaik biztosabb csírázást, jobb felszívást és dinamikus növényfejlődést eredményeznek;– a mikroelemek felvehetőségét hatékonyan növelő anyagok (sziderofórok) képzésével csökken a hiánybetegségek kialakulásának lehetősége;– állományban használva – biológiailag aktív anyagcseretermékeik révén – aktiválják a növény védekezőrendszerét (elicitor hatás) – így csökkentik a későbbi fertőzés kockázatát.

Összességében elmondható, hogy a tarlóbontáskor találkozunk a leggyakrabban a cellulóz és a különböző kísérőanyagok lebontásával. A fentiekből kitűnik, hogy eredményesen lehet a visszamaradt tarlón a gyökér- és szármaradványokat bontani. A bontás során felszabaduló különböző szénforrások a talajban maradva a következő vetés számára elérhetőek. Arról nem is beszélve, hogy a bontás során a nitrogénfixáló baktériumok is aktivizálódnak, és így az őszi N-utánpótlás is megoldott, nincs szükség a C:N arány egyensúlyban tartásához külön hatóanyag hozzáadására.

Ugyanakkor nem mindegy, hogy a termőföldről a termés betakarítása után visszamaradt szár- és gyökérmaradványokat, azaz a tarlót kezelik-e, és milyen módszerrel, anyaggal. Nagyon sok készítmény ígér gyors tarlóbontást és a következő vetés számára azonnal felvehető tápanyag-utánpótlást. Ugyanakkor, mint fentebb is említettük, a szén körforgásában, a különböző anyagok lebontásában egymástól eltérő gomba- és baktériumtörzsek vesznek részt. Ennek figyelembevétele elengedhetetlen a talajoltás és a tarlóbontás sikerességéhez.

 

SZERZŐ: MAGYAR NIKOLETT

Ezeket olvasta már?

Elkezdődhet az osztatlan földek felszámolása
2020-2021-ben megkezdődhet az osztatlan közös tulajdon felszámolása.
Biztos indítás Agroblennel!
Az Agroblen termékcsalád tagjai különleges feltáródási technológiával rendelkező alapműtrágyák.
Tonivit – a biztos alapozásért
Indítsa őszi vetésű növényeit Tonivit biostimulátorral az erőteljesebb gyökérnövekedés és -fejlődés, végső soron a magasabb termésmennyiség érdekében!
Horsch Maestro – stabil, strapabíró, továbbfejlesztett
A Horschnál nem állt le a fejlesztés: még jobb és egyszerűbb vetőgépet szerettek volna létrehozni.