A szőlőtermesztés idei nehézségei az Egri borvidéken

Az idei év megfelelően indult a szőlőtermesztés szempontjából – a szőlő könnyezése március vége felé kezdődött meg.

Ez a szőlő aktív vegetációs időszakának első szakasza, amikor gyökérzet újra elkezd vizet gyűjteni, megindul a keringés, így a metszés során keletkezett vágási felületeken kicsordul a szőlőnedv (1. kép). Az áprilisi 14°C körüli átlaghőmérséklet kedvező volt a szőlőnövény számára, így a rügyfakadás átlagos időben történt meg. A téli kevés csapadékmennyiség ellenére is megindult a fejlődés, hiszen mélyen gyökerező növény lévén a szőlő a talaj alsóbb rétegeiből is képes vizet felvenni. A májusi hőmérséklet-csökkenés azonban visszafogta ezt a fejlődést, ezért a szőlő növekedése vontatottá vált, a hajtásnövekedés lelassult. Összességében a májusi és júniusi nagy esőzések és az alacsony átlaghőmérséklet 2 héttel visszafogta a szőlő gyarapodását. Növény-egészségügyi szempontból az időjárás a peronoszpórának kedvezett. A peronoszpóra-fertőzéshez fontos körülmény a víz jelenléte, ami mellett még legalább 10-13°C átlaghőmérséklet szükséges. A májusi zivatarok eredményeképpen ezek a feltételek teljesültek. A szőlő virágzás és terméskötődés idején a legfogékonyabb a betegségre. A szőlőperonoszpóra korai tünetei az alsóbb leveleken megjelenő sárgászöld „olajfolt” és a levél fonákán látható fehér penészgyep. A fürt fertőződése esetén a fürtkocsány és a fiatal bogyók sárgászöldre színeződnek, és a felületükön megjelenik a gombafonalak alkotta fehér sporangiumtartó-gyep (2. kép). Védekezés hiányában fürtpusztulás következhet be. A peronoszpóra-fertőzés ellen ilyenkor célszerű a kontakt növényvédő szerek mellé felszívódó készítményeket is alkalmazni. Ez a felmerülő többletköltségek miatt azonban sok helyen elmaradt.

A lisztharmatfertőzésnek nem kedveztek az ekkor hirtelen lezúduló záporok, zivatarok, sem pedig a hűvös időjárás. Lisztharmatfertőzéssel csak július végétől kellett számolnunk, ekkor sem számottevő mértékben. Emellett a szőlősgazdák dolgát is megnehezítette a nagy mennyiségű csapadék, hirtelen ekkora mennyiségű vizet ugyanis a talajok sem tudtak befogadni. Helyenként akár 50 milliméternyi eső is leesett egy óra leforgása alatt, így sok helyen belvíz alakult ki (3. kép). Ez még inkább megnehezítette vagy akár ellehetetlenítette az ültetvényekben elvégzendő aktuális növényvédelmi és ültetvényápolási munkálatokat. A nyár további része szintén kedvezett a peronoszpórának, mert a további gyors terjedéséhez 20-25°C és a csapadékos időjárás a leginkább kedvező. Így Egerben és környékén a fertőzés járványszerű méreteket öltött. Ehhez hozzájárultak még az egyre gyakrabban előforduló jégesők is, jelentős károkat okozva a szőlőültetvényekben.

Azok a termelők, akik nem tudtak legalább 2 hetes fordulókkal permetezni az ültetvényükben, akár 50%-os termésveszteséggel is számolhattak idén a peronoszpóra okozta terméskiesés miatt. A fertőzött bogyók először bebarnulnak, majd elfeketednek. A fürtök a tőkén maradva mumifikálódnak (4. kép). Sajnos, ennek megfelelően a tavaly betakarított termésmennyiségtől jóval elmarad az idén leszüretelt szőlő mennyisége. Míg tavaly 90 mázsa volt a hektáronkénti átlag, most 60-70 mázsa közötti mennyiséggel lehet számolni. Minőség tekintetében viszont kedvező volt a viszonylag száraz és napos őszi időjárás. Az időjárás okozta nehézségek mellett a szőlőtermesztőknek számos más kihívással kell megküzdeniük. A munkaerőhiány mellett sokuknak okoz akadályt, hogy nehezen vagy egyáltalán nem találnak felvásárlót. A növekvő költségek és az alacsony felvásárlási árak mellett egyre kevésbé éri meg szőlőtermesztéssel foglalkozniuk. Emiatt egyre több szőlőterület kerül eladásra vagy rosszabb esetben kivágásra.

De egyre gyakoribb jelenség a borvidéken, hogy egyszerűen csak nem művelik tovább a szőlőültetvényeket. Ez viszont további problémákhoz vezet a felhagyott szőlők melletti ültetvények tulajdonosainak. A nem művelt szőlők folyamatos fertőzési forrást jelentenek, így a szomszédos területeket a termelőknek fokozottabb növényvédelmi kezeléseknek kell alávetniük, ami tovább növeli a termesztési költségeket.

SZERZŐ: LEPRES LUCA

Ezeket olvasta már?

„EGYÜTT AZ ÉLELMISZERIPARÉRT” – megoldások munkaerőhiányra
A NAK Élelmiszeripari Igazgatósága a hatékonyabb munkaerőpiaci pozíció elérését segítő konferenciát rendez 2019. november 26-án, Budaörsön.
Biztos indítás Agroblennel!
Az Agroblen termékcsalád tagjai különleges feltáródási technológiával rendelkező alapműtrágyák.
Régen elfeledett kórokozó ütötte fel a fejét
A szőlő feketerothadás betegsége 2010-ben járványszerűen lépett fel a szőlőültetvényekben.
Letölthető a 2. Kertészeti Különszám a Nufarmtól (pdf)
Új hatóanyagok és aktuális tanácsok a zöldség, gyümölcs, szőlő, dísznövények védelméhez.