Szinte a semmiből kellett megteremtenie a kísérletes kutatás feltételeit

Sáringer Gyula akadémikusra emlékeztek a XXX. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon


A kutató arcvonásait Orr Lajos szobrászművész örökítette meg

Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karának szoborparkjában az akadémikus, egyetemi tanár, rektor, kutató és országgyűlési képviselő Sáringer Gyula mellszobrát avatták 2020. jan.17-én. Bár a burgonyabogár ugyan beelőzte kutatóját, hisz első kutatási témája hamarabb kapott szobrot hazánkban, a szakma most kárpótolt, méltón emlékezett meg professzoráról. Tiszteletünk jeléül Tóth Miklós akadémikus szavaival tisztelgünk a növényvédelem ikonikus alakja előtt.

 

…Sáringer Gyula 1928. december 2-án született, Magyarszerdahelyen. Neveltetését meghatározta a családi háttér: a kántortanító édesapa és a keresztény család. Középiskolai tanulmányait a kaposvári Sonssich Pál Állami Gimnáziumban végezte, és dacára annak, hogy itt rendkívül alapos humán képzést kapott, mégis a mezőgazdasági egyetemet választotta. A Magyar Agrártudományi Egyetem Budapesti Osztályára nyert felvételt, majd 3 évet Budapesten, l évet Gödöllőn járt. Ezek alatt az évek alatt Manninger Gusztáv Adolf volt az, aki a rovartan irányába terelte figyelmét. Az agrármérnöki oklevelet 1951-ben kapta meg. Ekkor azonban már olyanok voltak a politikai viszonyok, hogy Manninger Gusztáv Adolf meghívása az egyetem Növényvédelmi Állattani Tanszékére már nem volt elegendő a személyzeti vezető elutasító határozatával szemben. Az 1945-ben leventeként munkaszolgálatra Németországba hurcolt, - és onnan csodával határos módon visszatért - „káder" múltja elegendő volt, hogy bélyeget süssön rá: „Maga nyugatos volt, emberekkel maga nem foglalkozhat...". Így az egyetemi oktatói pálya helyett, ismét csak Manninger Gusztáv Adolf közbenjárására, a Növényvédelmi Kutatóintézetbe került.

Első kutatási témája Jermy Tibor akadémikussal a burgonyabogár életmódjának feltárása volt, ez a kártevő akkoriban jelent meg új jövevényként Magyarországon. Másik fontos kutatási témaként a kabócák taxonómiájának vizsgálatát végezte.

A későbbiekben nemzetközi elismerésre tett szert a rovarok nyugalmi állapotainak, diapauzájának kutatásában, eredményeiről több száz szakcikkben, könyvfejezetben, könyvben adott számot, megszerezte a kandidátusi és az akadémiai doktori fokozatokat is.

A Növényvédelmi Kutatóintézet Keszthelyi Laboratóriumát azonban 1978-ban megszüntették. Ekkor Romány Pál akkori miniszter Sáringer Gyulát a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Növényvédelmi Intézetébe helyezte át. Oktató továbbra sem lehetett, az ottani kutatócsoportba került. Szinte a semmiből kellett megteremtenie a kísérletes kutatás feltételeit, ami 1983-ra sikerült.


Héderváron találtak először burgonyabogarat, „tiszteletére” 1997-ben állítottak szobrot

Időközben a Balatoni Intéző Bizottság Sáringer professzort kérte fel, hogy kutatócsoportot állítson össze, amelynek feladata a csípőszúnyogok ellen végzett védekezés hatékonyságának vizsgálata volt. Ez a kutatócsoport 2002-ig működött Sáringer Gyula vezetése alatt. Sikerült kidolgozniuk egy olyan, környezetkímélő védekezési módszert, amely alacsony szinten tartja a csípőszúnyog populációk egyedszámát, és környezeti veszélye is lényegesen kisebb, mint a korábban használt technológiáké.

Sáringer Gyula 1988-ban töltötte be hatvanadik életévét. Egy épp futó OTKA pályázatnak köszönhette, hogy nem nyugdíjazták, aktív kutató maradhatott 1990 végéig. Akadémiai levelező taggá választották 1990-ben, majd rendes taggá 1995-ben. 1993-ban választották meg a Pannon Agrártudományi Egyetem rektorának, az 1998-as országgyűlési választásokon után pedig országgyűlési képviselő lett. 2002-ben visszatért az egyetemre, és emeritus professzorként tevékenykedett tovább elhunytáig.

Sáringer Gyulának rendkívül sokat köszönhet a magyar növényvédő társadalom, a magyar tudomány. Rendkívüli hatását mi sem mutatja jobban, minthogy mind a mai napig az általa tervezett, egy keszthelyi asztalos által ácsolt fotoboxokat használják a rovarviselkedési vizsgálatokban, hiszen segítségükkel, fordított fotoperiódus beállításával, az éjszaka aktív fajok könnyen megfigyelhetővé válnak.

 

Ezeket olvasta már?

Nufarm-prekonferencia Keszthelyen
A növényvédelem helyzete és lehetőségei az Európai Unióban
Életbe lépett az új növényegészségügyi rendszer
Harc az idegen károsítók bejutása és terjedése ellen.
Pipacskirálykisasszonyoktól a növényvédelemig
Gyomnövény a szenvedély és a hazaszeretet jelképe is.
A mustár sokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában, mint amire jelenlegi vetésterülete enged következtetni.