Száraz tények

Az elmúlt hetek hírözönében meghökkentő fejlemény is bőven akadt. Például a természet megbomlott egyensúlyát globálisan legszemléletesebben kifejező szélsőségek terén a szárazság és áradások tandemje a sajnálatosan elharapózódó avar- és erdőtüzek kaliforniai intenzitása és időtartama kapcsán új rekordszintre ugrott.

Szerencsénkre a hazai állapotok (még) nem tartanak itt. Az egészséges lélekkel megszokhatatlanul felburjánzó új fejlemények árnyékában azonban akadnak elgondolkodtató előjelek. Egyes tájegységeinken hónapok nem esik eső, a porba vetett repce ki sem tudott kelni, a kínnal-keservvel megmunkált talajba elvetett őszi kalászosok november közepén még szenvedtek a csapadékhiánytól. „Az elmúlt héten tovább fokozódott a szárazság az országban, és eső is csak elszórtan, minimális mennyiségben esett. Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén, illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott, de az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert. A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, ennek megfelelően a talajok szinte országszerte nagyon szárazak, és a felső 1 méteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon pedig a 150 millimétert is. Az őszi vetések állapota nagyon vegyes képet mutat az országban, az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak mind a kalászosok, mind a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt beavatkozást igényel. Az ország nagy részén ugyanakkor, de főként a Dél-Alföldön, illetve a Tiszántúlon már eleve igen száraz, poros magágyba történt a vetés, így a kelés is vontatottan és nehezen indult. Ennek köszönhetően sok a foltos, hiányosan kelt állomány, amin csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, erre azonban az előttünk álló héten sincs kilátás”.

Esély

A száraz tényeket meghaladó híradásra is akadt példa. Az esélyben az a felemelő, hogy a próbálkozások elvetélt sorát egy optimizmust kifejező hitbéli erő minden ellenkező tapasztalat ellenére új, bizakodást előrevetítő szintre képes feltornászni. A multicég és a kiszolgáltatott kisember sztereotípiája kapcsán különösen üdítően hat a következő szemelvény. „Az első növények elültetésével komlótermesztésbe kezdtek a Somogy megyei Kastélyosdombón. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Heineken Hungária együttműködéseként 30 millió forintból indított beruházás keretében a segélyszervezet szociális és fejlesztő központjának dolgozói 2500 palántát ültetnek el a központhoz tartozó, egyhektáros területen. A jövő évre várható kéttonnás termést a Heineken piaci áron felvásárolja, és felhasználja a sörkészítéshez.

Nagy István agrárminiszter az eseményen utalt arra, hogy a komlótermesztés munkát ad hátrányos helyzetű embereknek; azt mondta: jó emberek, jó cél érdekében képesek összefogni, és olyan értéket teremteni, amely alapjaiban változtathatja meg egy közösség, környék, táj gazdasági tevékenységét, megélhetési körülményeit.

Szavai szerint a komlótermesztésnek egykor nagy hagyománya volt Magyarországon, ez a hagyomány a segélyszervezet és Heineken összefogásával éledhet fel, és ha kezdeményezés sikeres lesz, az agrártárca támogatja további komlóültetvények létrehozását. A cég hajlandó a Kastélyosdombón eredetileg tervezettnél is több komlót vásárolni, ezért minden adott ahhoz, hogy a község és környéke felkerüljön Magyarország gazdasági térképére, a hazai komlótermesztés otthonává váljon.

Lehel László, a segélyszervezet elnök-igazgatója azt hangsúlyozta, hogy jövedelemkiegészítéshez juthatnak azok, akik bekapcsolódnak a komlótermesztésbe. A segélyszervezet azért hozott létre és működtet Kastélyosdombón családok átmeneti otthonát, indított szociális vállalkozást, hogy a hátrányos helyzetű embereknek ne csak apró dolgokban nyújtsanak segítséget, hanem hozzájáruljanak sorsuk jobbra fordulásához.

Geert Swaanenburg, a Heineken Hungária vezérigazgatója különleges lehetőségnek nevezte, hogy a söripari cég részt vehet a komlótermesztés magyarországi újraindításában, mint egy várhatóan hosszú távon is fenntartható tevékenységben, segítve rászorulók foglalkoztatását, valamint egy elmaradott térség felemelkedését. Szólt arról, hogy a cégnek fontosak a magyar alapanyagok és a magyar gazdákkal való jó együttműködés. Példaként hozta fel, hogy tevékenységük során magyar meggyet és bodzát is felhasználnak.” Jó lenne, ha ez és a többi hasonló nekilendülés kiállná az idő próbáját.

A bőség zavara

A multikkal kapcsolatos információdömpinghez mérhetőek a mezőgazdasági termények és termékek natúr és feldogozott formáival összefüggő hírek. Lássuk a lapzártához közeli legutóbbit! „Nincs sikeres agrárium sikeres élelmiszer-feldolgozás nélkül – az élelmiszeripar stratégiai ágazat, kiemelt feladat annak komplex fejlesztése, amelyhez 300 milliárd forintot biztosít a kormány – mondta Nagy István agrárminiszter egy szakmai konferencián, Budapesten. Köszöntő beszédében az ágazatot érintő tervek közül kiemelte: javaslatot tesznek egy új, állami felügyeletű nemzeti védjegy létrehozására.

Olyan hazai, jó minőségű, biztonságos terméket jelölő védjegy életre hívására van szükség, amely a vásárlóknak hiteles és valódi garanciát biztosít, de amelyből az élelmiszeripar gazdasági szereplői is profitálhatnak – tette hozzá.

Ma Magyarországon összesen 47 tanúsító védjegy és 11 ezer megjelölés létezik, amelyet élelmiszereken használnak a gyártók. Olyan állami rendszert szeretnének létrehozni, amely kiválthatja az összes minőségi emblémát. Így ha valaki az állami rendszer logóját látja, akkor biztos lehet abban, hogy kiváló minőségű, egészséges és magyar termékkel van dolga – mondta.

Kitért arra, hogy a kábítószer-kereskedelem után jelenleg az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések teszik ki a feketegazdaság legnagyobb szeletét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon (Nébih) belül ezért létrehozták a kiemelt ügyek igazgatóságát, hogy visszaszorítsák a visszaéléseket az ágazatban.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: Magyarországon 2000 óta jelentősen csökkent az élelmiszeripar részesedése a beruházásokból, de még a harmadik legnagyobb ipari ágazatnak számít, a termelési értéke 2600 milliárd forint körül alakul. Ezzel az Európai Unió élelmiszeripari termelési értékének 1 százalékát adja, és a tagállamok között a 16. helyen áll. A hazai élelmiszer-feldolgozó ágazat versenyképességének helyreállítása, évtizedes technológiai lemaradásának leküzdése összehangolt erőfeszítést kíván az ágazat szereplőitől és az államtól – hangsúlyozta.”

Forr a bor

Bár nem tömegesen, de akadnak már sikertörténetek is. Eszerint idén várhatóan 62 ezer hektárnyi szőlőtermő-területről összesen 550 ezer tonna termést takaríthatnak be a magyar szőlősgazdák – mondta el Feldman Zsolt a mezőgazdaságért felelős államtitkár Soltvadkerten. Hozzátette, a hektáronkénti termésátlag csaknem másfélszerese a tavalyinak, s bár a szőlőárak némileg elmaradtak ugyan a 2017-estől, azonban a jelentősen magasabb termésátlag kompenzálhatja a termelőket. Előzetes számítások szerint idén akár 3,8 millió hektoliter bor készülhet az országban, ilyen mennyiségre évek óta nem volt példa. A kedvező képet árnyalja, hogy az EU-ban is az elmúlt öt év legmagasabb bortermése várható (175,6 millió hl), amely 22,1%-kal haladja meg a múlt évi mennyiséget. Borexportunk évről évre növekszik, hiszen amíg 2011-ben még 613 ezer hektoliternyi magyar bor került a külpiacokra, addig 2017-ben már 984 ezer hektolitert szállítottunk ki. Ezzel párhuzamosan csökkent az import, ugyanezen éveket figyelembe véve 790 ezerről 195 ezer hektoliterre – ismertette az államtitkár.

Sokrétű napraforgó

Mintegy 9 milliárd forint értékű vállalati beruházásaként új üzemet épített a Bunge Zrt. a martfűi gyárában, ahol hazai alapanyagból magas fehérjetartalmú, GMO-mentes termelésnél felhasználható, napraforgó alapú növényi takarmány-alapanyagot állítanak elő, és forgalmaznak SunPro márkanéven.

A Bunge Zrt. vezetőjének tájékoztatása szerint a beruházás két évvel ezelőtt indult, és a tervek szerint több mint 10 milliárd forint árbevételt generál majd éves szinten. A beruházással tovább erősödött a Bunge martfűi jelenléte, miközben az új üzemben 21 új munkahely jött létre. Az új termék gyártásához a napraforgómag feldolgozása során az étolaj mellett keletkező jelentős mennyiségű napraforgódarát használják fel. A fejlesztés gazdasági hátteréhez tartozik, hogy Magyarország a legtöbb mezőgazdasági termékből exportőr, kivételt képez ez alól a magas fehérjetartalmú takarmánydara, főként szójadara. Ebből az ország jelentős importra szorul, ami évente 600 ezer tonna terméket jelent, 70-75 milliárd forint értékben. Az importfüggőség enyhítésére szolgálhat megoldásként a Bunge martfűi új üzeme, amely a magyarországi viszonyok között rentábilisan termeszthető napraforgóra épít.

SZERZŐ: TÓTH-SZELES ISTVÁN

Ezeket olvasta már?

A szélsőséges időjárás sem jelentett legyőzhetetlen kihívást a SAATEN-UNION hibridjeinek.
Forduljunk a nap felé!
Kegyelmi időket élünk: ilyen kamatszintekkel, támogatásokkal egyszerre többé nem fogunk találkozni.
Sikeres szántóföldi növénytermesztés a szélsőségek szorításában
KITE Zrt.: kukorica- és napraforgó-bemutató.
Okos tárolással gördülékenyebb a munkaszervezés
A terményt nem csak megtermelni, de tárolni is kell!