A Syngenta idén két új terméket hoz a magyar piacra

Matthew Pickard, a Syngenta Magyarország ügyvezető igazgatója közel 20 éve van a cégnél különböző területeken, de a mezőgazdasághoz való kapcsolódása már gyerekkorából ered. A cég és általában a szakma előtt álló lehetőségek, kihívások átbeszélése mellett betekintést nyertünk abba is, milyen különbözőségek és hasonlóságok léteznek a különböző országok mezőgazdaságában, a termelői hozzáállásban.

Négy ország helyett egy


Matthew Pickard, a Syngenta Magyarország ügyvezető igazgatója

– Először találkozunk személyesen – megtenné, hogy röviden összefoglalja eddigi szakmai életútját, a mezőgazdasághoz való kötődése alapjait?

– Egy farmon nőttem fel, ahol állattenyésztéssel foglalkoztunk. Ez azonban elég nehéz és folyamatos munkát jelentett, ezért fordultam inkább a kémia, biológia felé. A Novartishoz először még diákként csatlakoztam, most lesz éppen 20 éve, hogy anyacégünknél főállásban is elhelyezkedtem. Három évet dolgoztam Skóciában, területi képviselőként, ezt követte pár marketinges feladat az Egyesült Királyságban dolgozó csapat tagjaként, elsősorban növényvédelmi projektekben. 2008ban a svájci cégközpontban kaptam új feladatokat, növényvédelmi és vetőmagos területen is. Bázeli munkám 6 évig tartott, ezt követte egy egyéves afrikai-közel-keleti kitérő, szintén a Syngenta képviseletében. Itt egy teljesen új csapat kialakítása volt a feladat, előtte ott nem volt képviseletünk. És hogy még változatosabb legyen az élet, 2014-ben Dániában folytattam a munkát, ügyvezető igazgatóként a skandináv üzlet sikeréért voltam felelős. Végül 2017 augusztusában Magyarországra érkeztem, ahol az itteni leányvállalat vezetését kaptam feladatként. Néhányan meglepődtek, hogy a skandináv, 4 országot felügyelő munka után úgymond „csak” egy országot kaptam, de az üzleti nagyságrend itt körülbelül duplája annak, amit ott a négy országban elértünk. Az időjárás itt jóval több kihívást tartogat számunkra, sokkal több emberrel kell a kapcsolatot tartani, akár a partnerekre, akár a kollégákra gondolok – szóval nagy kihívás és öröm számomra a magyarországi feladat.

– Mi az arány a kihívás és az öröm között?

– Jó kérdés... Ez folyamatosan változik. Bázel és Koppenhága után érdekes volt a váltás, hisz mindkét hely gyönyörű, és ha lehet így mondani, könnyű ott élni, menedzselni a mindennapokat. Ott mindenki beszél angolul, így az ember könnyebben be tud illeszkedni. Budapest gyönyörű hely a családnak – feleségemmel és két kislányunkkal érkeztünk ide –, imádjuk, de a magyar nyelvvel azért vannak kihívásaink. Az elmúlt hónapokban már megismertük a fővárost, tudjuk mi hogy, miért működik. Nagyon szeretjük az itteni embereket, így a kezdeti nehézségek után nyugodtan mondhatom, hogy jól érezzük itt magunkat. Üzletileg kifejezetten inspiráló az, hogy mennyire erős a magyar mezőgazdaság, a skandináv viszonyokhoz képest ez óriási előrelépés. Sokkal többen kötődnek, akár családi szálon is az agráriumhoz. Szakmailag szintén izgalmas, hogy itt jelentős a kukorica és a napraforgó szerepe, ami az előző munkahelyemen teljesen hiányzott. A Syngentának ezeken a területeken nagyon komoly portfóliója van, örülök, hogy itt ezt ki tudjuk használni.

Jó volt egy ilyen erős csapathoz csatlakozni, minden adott ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el.

– Apropó, eredmények. Hogyan látja a 2018-as évet?

– A tavaly tavaszi időjárás annyira fordulatos volt, hogy ez a növényvédelmi üzletágnak jelentős fejtörést okozott. Az iparági csökkenés ellenére mi tartottuk a piaci részesedésünket, amit jó eredménynek értékelek. A vetőmagágazatban nőttünk a kukorica-vetőmagok eladása terén, itt tartjuk a 3-4. helyünket a piacon. Ez a szegmens egyébként tavaly sajnos nem hozta azokat a számokat, amit a piaci szereplők általában vártak tőle. Napraforgófronton közel 2/3os piaci részesedésünk van, így már ennek a megtartása is kifejezetten jó eredménynek számít, nagyon nehéz ezen még emelni. Őszi káposztarepcében erős, eredményes évet zártunk, szignifikáns növekedést sikerült elérnünk. Itt mintegy 15%-os piaci részesedéssel rendelkezünk, és nem lehetünk elégedetlenek a kalászos vetőmagok hozta eredményekkel sem. Nem volt tehát könnyű év, sem nekünk, sem a partnereinknek, mi alapvetően mégis elégedettek vagyunk az eredményekkel.

Kalászos hibridek: +10%

– A hibridekben rejlő lehetőségeket hogyan látja a kalászosoknál?

– Cégünk nagyon komoly kutatásokat folytat ezen a téren, és mind a mai napig csak a Syngenta rendelkezik hibridárpa-vetőmagokkal. A hibridbúza-kutatások fő célterületét egyelőre a nagy kalászos-előállító országok jelentik, mint Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság. Ezekben az államokban 2021 körül kerülnek bevezetésre a teljesen új hibridbúzák. Azonban ami működik Franciaországban, az itt is működik, így a következő 3-4 évben itt is beépülhetnek a portfóliókba ezek a hibridek. A kutatások jelenlegi eredményei alapján 10% terméstöbblettel lehet majd ezeknél számolni a hagyományos fajták eredményeihez képest. Persze most folyik a piackutatás, hogy mekkora igény lehet a gazdáknál erre a megoldásra. Ugyanis a német és a francia termelőkhöz képes itt sokan nem szeretnének minden évben új kalászos vetőmagot venni, így meg kell győzni őket arról, hogy többet nyernek a fémzárolt vetőmagok használatával, mintha hagyományos módon inkább visszavetnek a termésből.

– Egyébként, ha már szóba került: sok országban dolgozott, Európa és a világ több részén. Mik a fő különbségek, amit már felfedezett?

– Magyarországon nagyon összetett a termelői réteg, és relatíve kevés nagy termelő dolgozik a területek nagyobb részén. 5-6000 vállalkozás rendelkezik megfelelő gépesítéssel, szakmai kompetenciákkal. Ez, ha a környező országok adottságaival összehasonlítjuk, egészen speciális helyzet. Értelemszerűen így könnyebb elérni ajánlatainkkal a hazai termelőket, mint például a sokkal összetettebb, kisebb területeken jelen lévő dán mezőgazdaságban. A gazdasági környezet sem annyira rossz most, persze mindenki szeretné, ha magasabbak lennének a piaci árak. Ami kicsit nehezebb, az a generációváltás kérdése. Igaz, hogy ez Európa-szerte feladat, de Magyarországon az átlagos életkor a vezetők között magasabb, mint a legtöbb országban, így itt már égetőbb a probléma. Mindemellett a munkaerőkérdés sem egyszerű, de Dániában is megtapasztalhattam, hogy sokszor találkoztam például litván vagy más keleti országból érkezett dolgozóval, míg Angliában például magyarokkal is. Adódik a kérdés, hogy itt ki fog dolgozni? Magyarországon sem egyszerű megfelelő képességű szakembert találni a feladatok elvégzésre. A keleti országrészben ez még kicsit egyszerűbb, de látni, hogy a valódi megavállalatok (BMW, Audi, Mercedes stb.) jelentős munkaerő-elszívó hatással bírnak. A digitalizáció, a gépek és a feladatok egyre jobb automatizálhatósága segíthet ezen, de a humán erőt nem tudjuk teljesen kiváltani.

A társadalmi elvárások sok tekintetben nehézzé teszik a kutatási befektetéseket számunkra és más innovátor cégek számára is

Az időjárás itt jóval több kihívást tartogat számunkra, és sokkal több emberrel kell a kapcsolatot tartani

– Van-e elég fiatal, nyelveket jól beszélő kolléga a Syngentánál, önöknél hogy néz ki a generációváltás?

– Szerintem itt, Magyarországon nagyon jó csapatunk van, egészséges arányban a rutinos, idővel a nyugdíj felé tartó kollégák és a „harapós”, új technikákat készségszinten kezelő fiatalok között. Nem mondom, hogy könnyű új kollégát találni, de a Syngenta neve vonzó az iparágban. A szakmai egyetemekkel, iskolákkal jó kapcsolatot ápolunk, emellett termelői oldalról is figyelünk azokra a fiatalokra, akik ebben az iparágban keresik a jövőbeli boldogulást. Még egy mondatot ejtve az új okoseszközök használatáról: a szántóföldi kísérleti rendszerben például ettől az évtől elektronikusan küldjük be az adatokat egy applikáció segítségével, így nem kell arra várni, hogy nálunk excelben feldolgozzák azokat, hanem a kísérleti rendszer eredményeit azonnal látják például a területi kollégák. A fiatal kollégáknak ez a része már szinte játék...

Új kutatási szemléletre van szükség

– A növényvédelmet tekintve; a Syngenta kutatóvállalat, amelynek egy olyan pályán kell helytállnia, ahol egyre több hatóanyagot vonnak ki, egyre nehezebb megfelelő megoldást találni egy-egy problémára. Milyen jövőt lát ezen a területen?

– Valóban, a növényvédelem „forró téma” az elmúlt években Európában. Sajnos azt látni, hogy nem minden döntés tudományos alapokon nyugszik, amit az elmúlt években meghoztak ezen a területen. A társadalmi elvárások sok tekintetben nehézzé teszik a kutatási befektetéseket számunkra és más innovátor cégek számára is. Napjainkban új kutatási szemléletre van szükség ezen a pályán, hisz úgy tűnik, hogy az eddigi módszerek már nem feltétlenül használhatók. Korábban ugye találtunk egy jó megoldást egy problémára, amit engedélyeztetés után, ha szükséges volt, az egész világon tudtunk használni – ma bizonyos régiókban egész más feltételeknek kell megfelelnünk. Ma még több molekulát kell találnunk a különböző megoldásokra, és már hamarabb figyelembe kell vennünk bizonyos területi, ill. környezeti kérdéseket. Tudjuk, hogy egy-egy új termék piacra kerülése 8-9 évbe telik. Európa ezzel a nehezített engedélyeztetési módszerrel valójában a versenyképességét veszélyezteti, ha a világpiacot nézzük. Azért természetesen nem lehetetlen ez a küldetés: idén Magyarországon például két új termékkel léptünk piacra: a Vibrance Duo csávázószerrel és az Elatus Era gombaölő szerrel. Azonban nem csak készítményekben kell gondolkodnunk, s hogy kisebb legyen a környezetterhelés, több lehetőség rejlik még például a permetezéstechnika fejlesztésében is. Ha már hatóanyagokat veszítünk, meg kell nézni, hogy más területen mit nyerhetünk. Emellett további biológiai megoldásokat is keresnünk kell, hogy szélesedjen a palettánk. Nyilván nem fogjuk elfelejteni a kémiát, de komoly erőforrásokat kell az előbb említett módszerekbe fektetnünk.

– Egyébként nem lenne értelme európai szinten a nem szakmai társadalom felé szakmai, ismeretterjesztő kommunikációt folytatni, hogy ne csak a „nagyon zöld”, sokszor szakmaiatlan információk jussanak el a közvéleményhez?

– Igen, ez érdekes felvetés, hisz a humán gyógyászat termékei tekintetében senkinek nincs azzal gondja, hogy naponta kémiai termékeket használjon fájdalomcsillapításra stb., míg a mezőgazdaságnál rengeteg, alkalmanként fölösleges aggodalom felmerül a társadalomban. Mivel Magyarországon az emberek nagyobb részének van valamilyen kapcsolata a mezőgazdasággal, talán egyszerűbb is ez a kommunikáció. Sajnos Európában van egy rosszul rögzült kép a nem felelősségteljes, „állandóan permetező” gazdákról, akik nem foglalkoznak a mérgezésekkel – ezt nem lesz egyszerű a helyére tenni. Nekünk, a növényvédőszer-iparnak meg kell ismertetnünk a társadalommal, hogy a mai megoldások már nem a 60-as, 70-es évek megoldásai, és a termelők is egészen máshogy állnak ehhez a kérdéshez, mint korábban. Ez már egy új világ, jó értelemben. Annyi kérésem a gazdatársadalom felé is van, hogy ebben a kommunikációs munkában a saját eszközeikkel, ismeretségi körükben segítsenek, hisz ez közös érdekünk. A szakmai szervezetek (GOSZ, NAK) szintén nyitottak erre a közös munkára.

A termelők kerülnek jobb helyzetbe

– A növényvédőszeres és vetőmagos piac az elmúlt években a felvásárlások és fúziók színtere volt, teljesen átalakultak a szereplők. Hogy látja most a Syngenta helyzetét, nincs versenyhátrányban?

– Valóban, egyre több erős versenytárs van a piacon, egyre nehezebb a pozíciókat megtartani. Ugyanakkor indokolatlanul nem izgulunk emiatt. Kell figyelnünk a versenytársakra, de főként a felhasználóinkra kell a legnagyobb figyelmet fordítanunk, hogy megfelelő megoldásokat, termékeket tudjunk számukra biztosítani. A termelőknek lesz jobb a helyzetük, hisz még több választási lehetőségük lesz technológiai és termékválaszték tekintetében is.

– Mi az, amit a legjobban szeret a mezőgazdaságban?

– Egész eddigi életemet végigkísérte a mezőgazdaság, amit soha nem tartottam unalmasnak. Tetszik benne, hogy igazából mindenki érintett benne: élelmiszert állítunk elő, ami nélkül nincs élet. Az agrárium végül is az élet középpontjában áll; a városi ember ennek sokszor nincs tudatában, de attól ez még így van. Nagyon szerencsés vagyok, hogy ezen a területen tevékenykedhetek!



A kutatások jelenlegi eredményei alapján 10% terméstöbblettel lehet majd a hibrideknél számolni a hagyományos fajták eredményeihez képest

Syngenta Magyarország Kft.
E-mail: info.hungary@syngenta.com
Telefonszám: +36 1 488 2200
Hirdetés

Ezeket olvasta már?

Előnyök és korlátok: mit tudnak és tudhatnának a drónok?
2019 és a közeljövő trendjei a repce szempontjából
Bízhatunk benne, hogy nem ért még véget a „virágkor”, hiszen a kereslet egyre bővül.
Szárítástechnika - Vetőmagtisztítás
Külön pavilont kaptak Hannoverben az Agritechnica kiállításon.
A szélsőséges időjárás sem jelentett legyőzhetetlen kihívást a SAATEN-UNION hibridjeinek.