A repce jövője RAPOOL-szemmel

Az olajrepce témával foglalkozó, világszinten a legjelentősebbnek számító tudományos konferencia 4 napos rendezvénysorozata zárónapjának szponzora a RAPOOL volt, így azon a RAPOOL Hungária Kft. ügyvezetőjével és termékfejlesztőjével együtt mi is részt vehettünk, lapunk képviseletében.

A kongresszuson elhangzott 180 tudományos előadásból kiderült, hogy Amerikától Európán, Afrikán és Ázsián át egészen Ausztráliáig milyen hatalmas érdeklődés és igény van erre a növényre. A rengeteg kutatás és kísérlet mind-mind azt mutatja, hogy globális szinten kivételes mértékben emelkedik a repceolaj és a repceolajból készült élelmiszerek iránti kereslet, különösen a GMO-mentes repce tekintetében. Az előadásokon szó volt genetikai variabilitásról, genomkutatásokról, agronómiáról, nemesítésről, a betegségek és kártevők elleni védekezési lehetőségekről, növényvédelemről, gyomokról, a termesztési módszerek optimalizálásáról, a termesztési folyamat felgyorsításáról és ellenállóképesség-növelésről.

A résztvevők megvitatták a növényi olajok és a repcefehérjék állati takarmányként való felhasználásának jövőbeli piaci perspektíváit, valamint a növényi olaj emberi táplálkozásban betöltött szerepét. Természetesen kiemelt figyelmet szenteltek az éghajlati kérdéseknek, így például az aszály- és a hőségstressz-toleranciának.

Elhangzottak prezentációk a repcetermesztés gazdasági oldaláról is. A repce a jövőben is nagyon ígéretes kultúra maradhat az európai gazdák számára, mivel magas jövedelmezősége egyebek mellett a pálmaolaj-termelés csökkenésének, az ásványolajár csökkenésének és az ártámogatásoknak is köszönhető. Tény, hogy az USA és Kína közötti kereskedelmi vita is nagyon kedvezően befolyásolhatja az EU kereskedelmét.

Új növény, sok ellenséggel

Csak viszonylag nemrégiben állították elő az olajrepcét két növényfaj (Brassica rapa – mustár, Brassica oleracea – vadkáposzta) keresztezésével. Az előttünk álló kihívásokhoz sokszínűségre, nagy génkészletre van szükség. Ezért a tudósok modern technológiákkal a lehető legtöbb genomváltozatot kezdték dekódolni. A folyamat során világszerte több ezer növényi tulajdonság genetikai kódját határozzák meg. Például rezisztenciagéneket fedezhetnek fel, amelyek eddig rejtve voltak a nem észlelt génszegmensekben. Ezek is érdekes kilátások.

A termesztők által az elmúlt 30 évben elért hozamnövekedés a gyakorlatban azért nem olyan látványos, mert a világméretű betegségek és a kártevők hozamveszteséget okoznak. Tizenegy ország szakértői világszerte összegyűjtötték a termelést leginkább veszélyeztető tényezőket, és ez a felmérés 16 betegséget és 31 kártevőt azonosított. A listát Európa vezeti 12 betegséggel és 16 kártevővel, amelyek többsége minden termesztési régióban megtalálható. Az utóbbi években a legtöbb ilyen fertőzés előfordulása jelentősen emelkedett, ezért például Európában 2,5-ről 3,5-re emelkedett a szükséges kezelések száma. Ez nyilvánvalóan nem fenntartható, új ellenőrzési stratégiákra van szükség.

Új megközelítés a kártevők elleni védelemben

A vegyszerek használata mellett a rovarok kontrollálása csakis többféle mérési módszer alkalmazásával lehetséges. Gomba kórokozóknál más a helyzet, mivel ott nemcsak a hatóanyag-összetevők állnak rendelkezésre a kontrollstratégiához, hanem vetésforgó-stratégiák, biológiai mérések és jó termésellenállás is. A rovarok esetében azonban korlátozottabbak a lehetőségek. Az ellenálló kártevők, a politikai korlátozások és a növényvédőszer-ipar kevés kutatási sikere tetteket igényel. A vetésforgók meghosszabbítása is egy lehetőség, a rovarok azonban nagyon mobilak, gond nélkül tudnak helyszínt változtatni. Élénk vitát váltott ki a fórumon a regionális gondolkodás ötlete. A gazdaságok nemcsak a területük 25%-án termesztenének olajrepcét a vetésforgóban, hanem például egy 10 km-es körzetben tennék ezt. Új megközelítésre van szükség a kártevők elleni védelemben, hogy a repce termesztése biztos maradhasson.

A repcefénybogár és a földibolhák kártételi küszöbértékére vonatkozó kutatásról is hallhattunk beszámolót. Az Egyesült Államokban az olajrepce-termesztés mértéke egyértelműen csökkent a neonikotinoid-kezelések betiltása után. A földeket akár háromszor is kezelni kellett. Ezenkívül elterjedt a fénybogár-rezisztencia. A kutatások során kiderült, hogy a rovarok mozgási aktivitása a hőmérséklettől függ. Minél melegebb van, annál többet esznek. Jelenleg a felügyeleti rendszereken és a feromoncsapdákon dolgoznak a tudósok a pontosabb előrejelzések biztosítása érdekében. Újfajta csapdát készítettek a fénybogárra, amely pontosabban működik. Kifejlesztettek egy új lézeres érzékelőt is a repcekártevők felderítésére. Mindezek azt a célt szolgálják, hogy tényleg csak akkor végezzen a gazda kezelést, amikor az valóban szükséges.

Új megközelítések

A hallgatóság igencsak meglepődött az új felvetéseken, például azon, hogy mi van, ha a kártevők reagálnak a virág színére és illatára. Érdemes lenne-e átgondolni ezek megváltoztatását? Mi lenne, ha az olajrepce nem sárga lenne? Vagy a különböző struktúrájú levélfelületek irritálnák a bogarakat? A tudósok bogárriasztó szerek permetezésére is gondoltak, amivel visszaszoríthatnák a rovarkártevőket. Ismeretes, hogy azok nem szeretik a levendula illatát...

Volt előadó, aki a növények szénlábnyomát vizsgálta. Elmondta, hogy az erőforrások pontos és gazdaságos használata alapvető követelmény. A termesztés további kiterjesztése azonban, amit a társadalom és a politika gyakran megkövetel, egyáltalán nem segít. A hozam fontos az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. Az extenzifikáció helyett fenntartható intenzifikációra van inkább szükség, amire különböző modelleket fejlesztenek ki.

A repce az utóbbi években az egyik vezető szántóföldi kultúrává vált nemcsak Európában, de Magyarországon is. A RAPOOL-é a legnagyobb repcenemesítő hálózat Európában. A hazai piacon 17 éve vannak jelen a RAPOOL-fajták. A RAPOOL nemesítési hátteréről következő, szeptemberi lapszámunkban olvashatnak majd.

A repcekongresszus záródiskurzusa

Az előadás-sorozat végén Blum Zoltánt, a RAPOOL Hungária Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a tapasztalatairól:

– Hogyan összegezné az elmúlt négy nap alatt hallott előadásokat?

– Az elhangzott prezentációkból egyértelműen kiderül, hogy a repce abszolút az érdeklődés középpontjában áll, nagyon sok tudományos kutatás-fejlesztés kapcsolódik hozzá, és azt remélem, hogy ezek valamikor, a nem túl távoli jövőben a gyakorlat számára is hozzáférhetőek lesznek. Számos olyan kihívás létezik, amely a repcetermesztőket komoly feladatok elé állítja, de úgy gondolom, hogy bizakodóak lehetünk, mert nemcsak a kihívások, hanem úgy tűnik, hogy a megoldások is hozzáférhetőek lesznek. A világnak szüksége van a repcére és a repcéből előállított fehérjére is. A klímaváltozás, a betegségek és a kártevők által okozott kihívások vélhetően fokozódni fognak az elkövetkező időben, de azért is ültek össze több mint 800-an ezen a konferencián, hogy ezekre a kihívásokra minél jobb válaszokat, megoldásokat tudjanak adni.

– Mik voltak a legérdekesebb információk?

– Az előadások egy része kifejezetten tudományos jellegű volt, de számos olyan előadás is elhangzott, amely a gyakorlat számára is kézzelfogható, új fejlesztéseket mutatott be, akár a csávázószerek új növényvédelmi hatóanyagai tekintetében, vagy ilyen volt a drop-leg permetezési technológia, amely nagyobb hatékonyságot eredményez, és kevesebb környezeti ártalmat okoz. Újdonság volt számomra, hogy bár a repcéről mindig mint olajnövényről beszélünk, előfordulhat, hogy mint fehérjenövény a jövőben még nagyobb perspektíva előtt állhat az egész világon.

Szerző:
Sós Rita

Rapool Hungária Kft.
E-mail:
Telefonszám: (22) 585 202

Ezeket olvasta már?

A Nufarmer Magazin 27. számának fő témája az őszi kalászosok és a repce (pdf)
Ingyenesen letölthető kiadványunk cikkeiből ötleteket meríthet az őszi munkálatok hatékony elvégzéséhez.
Innen származnak a RAPOOL-repcék
A berlini repcekongresszusról szóló beszámolónk után most a RAPOOL nemesítési hátterét vesszük szemügyre.
A repce fehérpenészes rothadása és fómás betegsége
Az őszi káposztarepce egyik legjelentősebb betegségeként a fehérpenészes rothadást tartjuk számon.
A kalászosok rovarkártevői
Az intenzív növénytermesztés olyan kártevők megjelenését segítette elő, melyek korábban kevesebb gondot okoztak.