Optimális talajállapot – reális célkitűzés?

A modern mezőgazdálkodás egyik sajnálatos velejárója a talajok intenzív savanyodása, aminek gyakori előfordulását a hazai talajminták és a talajsavanyodási térképek is jól mutatják. Ezért időszerű és indokolt a talajok megfelelő kezelése.

Savanyú talajokon a termesztett növény teljesítménye gyengébb, aminek elsődleges oka a talajállapot változásában keresendő. A probléma pontosabb megértéséhez nézzük meg, melyek a savanyú talaj jellemzői:‑ leromlott, tömörödött talajszerkezet,‑ porosodás, cserepesedő felszín,‑ nehéz művelhetőség,‑ rossz vízgazdálkodás miatt gyakori belvíz, aszályos periódusban viszont talajnedvesség-deficit,‑ rossz levegőgazdálkodás, ‑ mindezek miatt jelentősen korlátozott talajélet és gyökérfejlődés,‑ röviden összefoglalva a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai romlanak, gyakorlatilag nem egészséges, értékéből sokat veszített,‑ jelentősen romló műtrágya- és tápanyag-hasznosulás.

Miért a talajok savanyodását emeljük ki és vesszük előre, ha a talajok optimális állapotáról beszélünk? Ennek magyarázata alapvetően egyszerű. A savanyodás gyakorlatilag a kalcium – mint alapvető építőelem – a talajból való fokozatos eltűnése, ami nemcsak a közeg kémhatását változtatja meg, hanem a talaj valamennyi tulajdonságára hat. A talaj tulajdonságait három – egymással összefüggő és egymást meghatározó – csoportba oszthatjuk, úgymint fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok. Fizikai tulajdonság pl. a talajszerkezet, a szemcseméret (porozitás), a víz-, levegő- és hőháztartás. Kémiai tulajdonság pl. a kémhatás (pH), a tápanyag-, ásványianyag-tartalom, szervesanyag-tartalom. A biológiai tulajdonságok pedig a talajélettel – talajlakó élőlények mennyisége, fajgazdagsága, hatásuk az anyagforgalomra és a növények élettevékenységére – együtt értelmezhetőek. A kalcium olyan alapvető elem, amely mindhárom tulajdonságcsoportra hatással van.

A talajszemcsék – agyag-humusz komplexek – köré különböző elemek szerveződnek: az optimális talajban így viselkedik a kalcium is, kellő mennyiségben. Amennyiben a kalcium fokozatosan eltűnik ebből a komplex rendszerből, helyét jellemzően egyre inkább a legegyszerűbb pozitív töltésű hidrogénionok veszik át, a talaj kémhatását ezzel folyamatosan savanyítva. Ennek következtében a talajszerkezet megváltozik, a morzsalékos szerkezet egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már szerkezet nélkülinek nevezhető állapot felé, a porozitás drasztikusan csökken, eltűnnek a pórusok, amelyek a talaj jó víz- és levegőgazdálkodását tennék lehetővé, és először enyhébb, később drasztikus tömörödéssel kell szembenézni. Az ilyen talaj művelhetősége romlik, nehezül, a művelésre nem jól reagál, a nem megfelelő vízmegtartó képesség miatt csapadék után belvizes lesz, nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra. Kémiai tulajdonság maga a kémhatás, amelyet a pH-értékkel jellemzünk; a szervesanyag-tartalom, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képessége. A kémhatás csökkenésével a növények által felvehető tápanyagmennyiség, az egyes elemek hozzáférhetősége is egyre csökken, ami egyrészt a kijuttatott műtrágya hasznosulásának jelentős csökkenését eredményezi. A pH-értéktől függően enyhén savanyú talajokon is már 15-20%-os hasznosuláscsökkenéssel kell számolni a nitrogén és kálium hatóanyagnál, a foszfor esetében pedig ennek mértéke az 50%-ot is hamar elérheti. Erősen savanyú talajoknál a nitrogénnek és a káliumnak a fele vagy csak harmada hasznosul. A savanyodás erősödésével – kb. 5,5 pH-értéktől – erőteljesen megnövekszik az optimális pH-értéknél a talajban kötött formában jelenlévő nehézfémek – elsősorban az alumínium – talajoldatba kerülése, ami a növény számára toxikus, és a fém a terményben is megjelenik.


A talajszemcsék – agyag-humusz komplexek – köré különböző elemek szerveződnek: az optimális talajban így viselkedik a kalcium

A talaj biológiai tulajdonságai mindezen folyamatok következtében jelentősen gyengülnek. A talajlakó szervezetek anyagcsere-folyamataikon keresztül egyrészt visszahatnak a talaj összes tulajdonságára és a növények által felvehető tápanyagmennyiségre, hiszen ezek a szervezetek felelősek a növényi részek lebontásáért és felvehető formába történő átalakításáért, másrészt a mikroszervezetek és a növények gyökere között is – nem csak a pillangós növények esetében –intenzív együttműködés zajlik. Maguk a mikrobák rengeteg, a növény számára hasznos anyagot – enzimek, vitaminok, hormonok – termelnek és adnak át, illetve maguk is hasznos vegyületeket kapnak a növénytől. Egy egészséges talajflórában dominálnak a hasznos, illetve a domináló flórát követő opportunista szervezetek, melyek együtt biztosítanak egy optimális közeget, és visszaszorítják a káros mikroszervezeteket. A talajszerkezet romlásával a mikrobák – itt elsősorban a hasznos szervezetek – élettere romlik, mennyiségük lecsökken, bizonyos törzsek eltűnhetnek a talajból. Ennek következménye a talaj tápanyag-szolgáltató képességének a csökkenése, a szármaradványok lebontásának elmaradása és a káros, legtöbb esetben fitopatogén szervezetek túlsúlya. Ebben az esetben ráadásul az opportunista szervezetek is a túlsúlyba kerülő patogének élettevékenységét támogatják, tovább erősítve a negatív folyamatot.

Fontos, sőt – mivel a talajok savanyodásának folyamata magától nem fog sem megállni, sem visszafordulni –egyre fontosabb, hogy megtaláljuk a saját területünkön alkalmazható, a lehetőségeinkhez mérten legjobb meg-oldást, és szintén elengedhetetlen, hogy ez a megoldás a termesztésben alkalmazott technológia szerves részévé váljon.

A megoldás – ma már – nem bonyolult és az alkalmazása sem drága. Főleg akkor, ha összehasonlítjuk a talaj állapotát és teljesítőképességét – a talaj értékét – a javítás előtt és a javítás után. Leszögezhetjük, hogy a savanyodás valódi okát kell orvosolni. Ez a valódi ok pedig a kalcium eltűnése a talajból, tehát a valódi orvoslás a megfelelő kalciumpótlás – megfelelő talajjavító anyaggal, megfelelő mennyiségben, megfelelő ideig. Járjuk körbe egy kicsit, mit is jelent a három feltétel!

Megfelelő talajjavító anyag: az egyik fontos szempont az, hogy az anyag mennyire koncentrált, azaz menynyi kalciumot tartalmaz egységnyi mennyiségre vetítve. A másik fontos szempont, hogy olyan kalciumtartalmú anyagra – olyan kalciumvegyületre – van szükség, amelyből a kalcium közel teljes mennyisége feloldódik, és a talajoldatba kerül, mert csak az oldatba került kalcium fog érdemben talajt javítani. Megfelelő mennyiség: az alkalmazandó dózis függ a talaj aktuális kémhatásától, a talaj kötöttségétől/agyagtartalmától, szervesanyag-tartalmától, de kiszámítható a hidrolitos aciditáson (y1) alapuló empirikus képlet alapján is, bár ez utóbbi vizsgálatot nagyon kevesen szokták hazánkban elvégeztetni. A megfelelő mennyiségnél meg kell említenünk, hogy többféle kalciumvegyület létezik, és a kalciumtartalomtól és az oldhatóságtól függően van, amiből – egy műtrágyázás léptékéhez képest – igen jelentős mennyiség szükséges, ill. olyan is létezik, amely kisebb hektáronkénti dózisban is komoly kalciummennyiséget szolgáltat.

Megfelelő ideig: a savanyú talaj javítása – különösen a közepesen és erősen savanyú talajok esetében –nem egy szezonra vonatkozó művelet. Ez abból a szempontból sem lenne szerencsés, hogy a túl hirtelen talajkémhatás-változás az ott élő életközösségre – mikrobák, makroszervezetek – nézve komoly stresszhatást gyakorol. A meszezésnek klasszikusan az első lépése a helyreállító vagy melioratív meszezés, amely egy optimális talajállapot eléréséig tartó folyamatos, rendszeres talajjavítást jelent. A második fázis ezt követően egy jóval kisebb dózissal, akár több éves szünetekkel történő fenntartó meszezés, ahol a már elért optimális talajállapot fenntartására törekszünk. Hogy az első szakasz mennyi ideig tart, azt maga a termelő is eldöntheti, annak függvényében, hogy erőforrásaiból az adott évben mennyit tud talajjavításra fordítani. Melyek a meszezés jótékony hatásai? Javuló talajszerkezet, könnyebb művelhetőség, lényegesen jobb víz-, levegő- és hőgazdálkodás, intenzív talajélet, javuló műtrágya-hasznosulás és jobb növényfejlődés. A talajsavanyodás megállítása és a talajok széles körű helyreállítása – semlegeshez közeli pH-érték elérése –a modern mezőgazdasági technológiákba rugalmasan beilleszthető és alkalmazható, megbízható, hatékony megoldást igényel. Az ilyen megoldás hosszú távú biztosításához megbízható gyártói kapacitással, erőforrással, minőségbiztosítással rendelkező piaci szereplőkre van szükség. Ezek a cégek lehetőség szerint képesek minősített védjegyű termékek fejlesztésére és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, innovatívak, és mezőgazdasági szaktudással is rendelkeznek. Ismerve az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett változásokat megállapítható, hogy a korábban használt meszezőanyagok – a talaj hatékony és teljes körű meszezésére és javítására – a mai technológiákkal, kijuttatóberendezésekkel és a mai elvárások szerint nehezebben és körülményesebben alkalmazhatóak. A nagy tömegű porszerű mészanyagok kijuttatása vagy nagy mennyiségű szálló por képződésével jár (röpítőtárcsás szórás) vagy a talaj még több taposásával (pl. csigás adapterek, szórók, melyek művelési szélessége is limitált).

Melyek a ma gazdálkodója számára ideális, kalciumpótlásra használható anyaggal szembeni elvárások?

1. Szórható legyen – könnyen, gyorsan, kívánt szélességben (akár 30 méter), egyenletes szórásképpel, lehetőség szerint differenciáltan is.
2. Gyorsan és maradéktalanul hasznosuljon – ehhez megfelelő vízoldhatóságú hatóanyag szükséges.
3. Kezelhető hektárdózissal alkalmazható legyen – ehhez magas kalciumkoncentrációjú hatóanyag szükséges.

A legtöbbek számára optimális megoldás a magas kalciumtartalmú szemcsés, röpítőtárcsával a műtrágyákéhoz hasonló egyenletes és széles szórásképpel szórható, bigbag-es kiszerelésben könnyen kezelhető, mozgatható kalcium-oxid hatóanyagú termék. Az ilyen mésztermék könnyedén beilleszthető a kijuttatási technológiába, gyors hatású, a koncentráltsága miatt hektáronként kisebb, kezelhető dózisban kijuttatható anyag, ami időben is komoly rugalmasságot biztosít.

A talajok savanyodása a jelen gazdálkodásának problémája, éppen ezért orvoslását ma kell elkezdeni. Az elérhető új megoldások napjaink mezőgazdaságába beilleszthetőek, használjuk őket bátran! Gondoljunk arra, mennyire központi és meghatározó szerepet játszik talajunk általános állapotának optimalizálásában a kémhatás, és mit érhetünk el annak javításával.

Ha bizonytalanok vagyunk, nyugodtan kérjünk tanácsot az ezzel foglalkozó szaktanácsadóktól! És ne feledjék – az egészségesebb talaj értékesebb!

SZERZŐ: WÁGNER JÓZSEF ÜZLETFEJLESZTŐ

Ezeket olvasta már?

Tarlóbontás okosan
A szármaradványok kezelése során az Amalgerol óriási határfelületen terül szét a szármaradványokon, nagy életteret biztosítva a lebontó baktériumoknak.
De miért a Calciprill®?!
A Calciprill® termékcsalád alkalmazása esetén az elvárás a terméseredmények és ezáltal a realizált haszon maximalizálása.
Horsch talajművelés három- vagy négygerendelyes Terrano GX szántóföldi kultivátorral
A legújabb Horsch Terrano GX univerzális szántóföldikultivátor-család alapjában két típusra osztható. A három-, ill. négygerendelyes kapaelosztásúra.
Új (gondolat)vetés a csávázásban
Kalászos vetőmag rovarölőszeres csávázására kizárólag a SIGNAL 300 ES használható. A készítményt drótférgek és egyéb talajlakó lárvák ellen fejlesztették ki, könnyen kezelhető emulziós formulációja és remek színe is segít jól használhatóvá tenni.