fbpx

Nyerünk vagy bukunk az új Közös Agrárpolitikával?

Írta: Szerkesztőség - 2019 január 28.

A beszélgetés résztvevői voltak:

  • Csányi Attila vezérigazgató, Bonafarm Csoport
  • Feldman Zsolt államtitkár, Agrárminisztérium
  • Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Jakab István, a MAGOSZ elnöke, képviselő és a parlament alelnöke
  • Kis Miklós Zsolt államtitkár, Agrárminisztérium
  • Páczay György agrárszakértő, Európai Parlament

Nagy érdeklődés kísérte a Portfolio Agrárszektor konferencia kerekasztal-beszélgetését

Kis Miklós Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta, hogy meg kell próbálni minél több államot magunk mellé állítani a csökkentés minimalizálása érdekében. Ha ez nem megy, akkor a hazai társfinanszírozás mértékét kell megemelni úgy, hogy a forráscsökkenésből a magyar gazdálkodó szinte semmit ne érezzen meg. Ugyanakkor emlékeztetett rá, mekkora veszéllyel járna az, ha a tagállami hozzájárulás mértékét nem maximalizálná az unió, hiszen már most is egy társfinanszírozási verseny zajlik az EU-n belül is.

Kis Miklós Zsolt reményét fejezte ki, hogy a tervben szereplő – a magyar változatnál sokkal szigorúbb – capping választható elemként jelenik majd meg a tagállamok támogatási rendszerében, de legalább is a feltételei „házon belül” alakíthatóak lesznek.


A szakemberek összességében nem tartották rossznak az új Közös Agrárpolitika célkitűzéseit, ám a célokhoz vezető eszközöket erősen kritizálták

A résztvevők többsége az új Közös Agrárpolitika indulását 2022-re tette, azaz egy átmeneti évre számítottak, de volt, aki a 2023-as indulást sem zárta ki.

SZERZŐ: AGRÁRSZEKTOR