Mit jelez előre a tavaszi madárdal?

A tavaszi madárhangok a mezőgazdaságban dolgozókat már készülődés közben érik. Nemcsak az utak állapotának vizsgálata, az őszi vetésűek tápanyag-utánpótlása, a szántás elmunkálása van napirenden, hanem a vetések előkészítése is. Ilyenkor érdemes, sőt kell a piaci kilátásokról beszélni. Az a tapasztalat, amely a múlton alapul, és az egyes kultúrák évek távlatában elért jövedelmezőségeinek kiegyenlítődését mutatja, előre egyre kevésbé érvényes.

Nem is beszélve arról: nem kellene belenyugodnunk abba, hogy sikertelen növények is vannak a vetésforgóban. Sem a támogatások, sem a többi növény jövedelme nem arra való, hogy a másik növény veszteségeit pótolja. Sokkal inkább a termelés biztonságát, a tartósan jövedelmező termelési szerkezet kialakítását célzó beruházásokat kellene szolgálnia. Ehhez nemcsak a technológiai fejlesztésekre, hanem a piaci ismeretek bővítésére is szükség van. Márpedig a piac évről évre tartogat meglepetéseket. Szántóföldi növényeink többsége tőzsdei tömegcikk. Ennélfogva nemcsak a keresleti-kínálati viszonyok, hanem spekulatív tényezők is alakítják az árukat.


Szántóföldi növényeink többsége tőzsdei tömegcikk, ennélfogva spekulatív tényezők is alakítják az árukat

E tényezők piaci hatása azért jelezhető előre nehezen, mert összefügg az összes többi befektetési területen elérhető hozamokkal is. Aki tehát mezőgazdasági tömegcikket állít elő, és szabadpiaci értékesítésre készül, nem árt, ha „lát a pályán”, és a makrogazdaság aktualitásaival is tisztában van. Gyakran újságcímek erősítik például azt a vélekedést, miszerint közeleg az újabb gazdasági világválság, amit jellemzően a világ tőzsdéinek árzuhanásából lehet majd először észrevenni. A magunk részéről ezt nem látjuk még napi problémának. A világon továbbra is nagy a pénzbőség, ami keresi a jó befektetési lehetőségeket. Amikor majd arról hallunk, hogy valamely okból ez szűkül, akkor kell számítani arra, hogy a befektetők ismét nagyobb figyelmet fordítanak az agrártömegcikkekre. Ezek ugyanis könnyen befolyásolható piacok, jó megtérülést biztosító termékek. Könynyű például szélsőséges időjárással kapcsolatos hírekkel pánikot indukálni, felhajtani – ha csak rövid időre is –az árakat. A termelőnek ezekkel tisztában kell lennie ahhoz, hogy (1.) ne tévessze meg a felértékelődés, (2.) ki tudja használni az adódó árhullámot. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, mennyire számíthatunk ilyen trendre idén, ismerkedjünk meg az alapnövények kilátásaival! Nagyobb mozgásra, izgalmakra inkább az olajosoknál számítunk, ezért kissé bővebb figyelmet szentelünk nekik.

Kukorica: kis tér felfelé

A kukorica globális piaca a folyó szezonban ismét a csúcsokat közelíti, de a felhasználás még ezt is meghaladhatja. Egymást követően a harmadik olyan szezon lehet a mostani, amikor csökken a készlet-felhasználás arány. Leginkább a takarmányozási és ipari célú felhasználás növekszik, miközben az élelmezési célú stagnál. Ez az árakat jól támasztja alulról. Számunkra azonban az is fontos tényező, hogy az ukrán termelési rekordból mennyi jut az EU piacára. Az EU mintegy 20 millió tonnára ugró importjából közel 13 millió tonna onnan érkezhet. Mindezek eredőjeként stagnáló, legfeljebb kismértékben emelkedő kukoricaárakra számítunk idén.

Búza:

Talán nem mindenki van tisztában azzal, hogy bár nálunk egymás sarkát tapossa a búza és a kukorica termőterülete, globális szinten a kukorica kétharmadának felel meg a búzatermelés. Idén várhatóan a tavalyinál kisebb mennyiséggel, de növekvő kereslet mellett, így kissé kisebb készletszinten alakul ki a piaci egyensúly. Ennek ellenére az árakban nem látunk érdemi mozgásteret felfelé, inkább a szűk sávban való változás, stagnálás lesz jellemző idén. Ez még így is a korábbi évek átlagánál magasabb árakat jelent a kalászosok esetében.

Olajosok és szója: mély a gödör

Vizsgáljuk azt éves vagy havi bontásban, magok vagy olajok szintjén, a napraforgó, a repce és a szója, ill. olajaik ára tartós csökkenésben van. Az okok elég egyértelműek. A legutóbbi árcsúcsnak számító 2010/11-es gazdasági év óta a világ napraforgó-területe 15 százalékkal, a termés mennyisége 54 százalékkal, a felhasználás viszont ettől elmaradó mértékben, 51 százalékkal emelkedett, így a készletek ebben az időtávban 62(!) százalékkal nőttek. A szója esetében a vetésterület 24, a termés és a felhasználás egyaránt 40, a készletszint viszont 60(!) százalékkal nőtt. A repcénél más a helyzet: 2010/11 óta területe 4,3, termése 16, felhasználása viszont 18 százalékkal emelkedett. Így a készletszintje közel harmadával esett. Árai mégis inkább az előbbiek árához, mint saját jellemzőihez igazodnak. Világpiaci árelőrejelzéssel csak a szójára és repcére vonatkozólag rendelkezünk, de mivel e termények árai jellemzően együtt mozognak, érdemes őket megismerni. Az EU szerint a szója és a repce ára a2018-as mélypont után idén kissé erősödik, majd egy kisebb hullámvölgy után középtávon lassú, de tartós emelkedésbe kezd. Ellentétben az EU előrejelzésével, mi a szója piacán idén is árcsökkenésre számítunk. Ennek hátterében mi más állhatna, mint az amerikai-kínai vámháború. Miközben ugyanis az amerikai szója ára Kínában a vámmal együtt is megegyezik a braziléval, ez utóbbit részesítik előnyben – nem véletlenül. Az amerikai szója pedig keresi a piacát, amit leginkább Európában talál meg, kiszorítva ezzel a brazil árut, és lerombolva a belső piac árait. Az EU középtávú előrejelzései csak kismértékű (egy százalék alatti) hozamnövekedést várnak az előttünk álló évtizedben (2030-ig). Azt is inkább a régi tagállamokban. A terület növekedésére is kizárólag a szója esetében számítanak: 2018 és 2030 között évente 3 százalékot, összesen mintegy 400 ezer hektárt. Ezen átlagok mögött mi egyértelműen számítunk arra, hogy közelebb kerülünk a növényfaj genetikai kísérletekben mért adottságaihoz. Hozzátesszük ugyanakkor, hogy a technológiai fejlesztések – előrejelzésünk szerint – le fognak lassulni az előttünk álló két-három évben a pályázati lehetőségek hiánya miatt. Bár meggyőződésünk, hogy a bankrendszer nyújtotta szolgáltatások, a rendkívül kedvező kamatkörnyezet nem csak pótolni, hanem gyorsítani is képes lenne a mezőgazdasági beruházásokat, a szemléletváltás e téren sem elég gyors. Az EU egyébként olajosmag-előrejelzéseiben is meglehetősen peszszimista. 2030-ig az önellátási szint mindössze egy százalékkal fog emelkedni évente, és alig éri el a kétharmados szintet. A növekedést viszont a termelés és nem az import bővülése fogja fedezni. (A számok repcével, napraforgóval, szójával és földimogyoróval számolnak a termelés oldalán.)

A növényi olajok piacán is csak kétharmados az EU önellátása, de ennek 70 százalékra emelkedését várja a Közösség 2030-ig.

A biodízel-termelés – az EU szerint – nem fog növekedni ebben az időszakban, marad a 11 millió tonnás szinten. A felhasználás oldalán sem várnak növekedést, a biodízelimport pedig egyenesen vissza fog esni (évente 1,6 százalékkal).

A végére pedig egy kis cukiság

A mögöttünk hagyott években a cukorpiac hatalmas árhullámokat mutatott, majd 2017 óta tartósan csökken. 2019 elején arról kell beszélni, hogy a cukorár keresi mélypontját. Az év elején ez az ár kissé felfelé korrigált. Az okok: a kőolajár-emelkedés, az indiai és brazil aszály. Az igen alacsony árak kedvezően hatnak ugyan a fogyasztásra, ennek ellenére az még mindig alatta van a termelésnek. A trendfordulót az év második fele hozhatja majd meg. Ennek hátterében a jövedelmezőség eltűnése áll a szektorban, ami miatt a kínálati oldal gyengülni fog, különösen az EU-ban és Brazíliában. A „sötét ló” továbbra is India, ahol kormányzati ösztönzésre, két rekordév után sem fog érdemben visszaesni a termelés.


Aki mezőgazdasági tömegcikket állít elő, és szabadpiaci értékesítésre készül, nem árt, ha „lát a pályán”, és a makrogazdaság aktualitásaival is tisztában van

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ, ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT

Ezeket olvasta már?

A LEMKEN standján jártunk az Agritechnicán
Eke, műtrágyaszóró, kultivátor – csak kapkodjuk a fejünket az Agritechnica újdonságai láttán…!
A szélsőséges időjárás sem jelentett legyőzhetetlen kihívást a SAATEN-UNION hibridjeinek.
Sikeres szántóföldi növénytermesztés a szélsőségek szorításában
KITE Zrt.: kukorica- és napraforgó-bemutató.
Okos tárolással gördülékenyebb a munkaszervezés
A terményt nem csak megtermelni, de tárolni is kell!