Mert szükség van rá Szemléletváltás a kalciumos talajjavításban

A kalciumos talajjavításra nagyobb szükség van, mint ahogy azt gondolnánk. Ehhez képest nem kizárólag a kalciumnak, mint építőelemnek a talajban és a növények fejlődésében betöltött meghatározó szerepét nem ismerjük, vagy nem vesszük kellően figyelembe, hanem a talajunknak, mint a növénytermesztést meghatározó alapvető közegnek az állapota – hogy diplomatikusan fogalmazzunk – sem a prioritási lista élén szerepel.

A modern szántóföldi növénytermesztést támogató biológiai és technológiai fejlesztések folyamatosan alakítják és támogatják a gazdálkodás hatékonyságának és eredményességének javítását, jellemzően könnyebbé is teszik egyes műveletek elvégzését; szinte minden nap megjelenik valamilyen újdonság, és ezek gyorsan vagy lassan, de teret nyernek a gyakorlatban – tegyük hozzá, sok esetben nem kis többletráfordítást jelentve.

Talajunk állapota messzemenően befolyásolja ezen általunk alkalmazott – akár csúcstechnológiájú – módszerek, kiváló genetikai alapok, illetve kijuttatott tápanyagok érvényesülését a növény teljesítményében. Rendelkezhetünk a legjobb gépparkkal, talajművelő eszközökkel, dolgozhatunk precízen, talajvizsgálatra alapozott okszerűen adagolt és kijuttatott műtrágyázási technológiával; a nem megfelelő állapotú talaj nem fogja lehetővé tenni ezeknek az érvényesülését az eredményességünk növelésében. Nem lehet kellően kihangsúlyozni a rendszeres és lelkiismeretes talajvizsgálat szerepét, mint ahogy azt sem, hogy a talajvizsgálatban szereplő valamennyi paraméter értékes információt szolgáltat – ami már az alapvizsgálatokra is érvényes. A növénytáplálás szempontjából értelemszerűen fontos nitrogén-, foszfor- és káliumellátottsági szint mellett a talaj állapotát jól tükröző Arany-féle kötöttségi számra, a szervesanyag-tartalomra és pH-értékre kevesebb figyelmet fordítunk – talán azért, mert nem tudjuk pontosan, mi a jó érték, illetve hogyan tudnánk rajta javítani. Pedig ezek közül különösen a talaj kémhatását mutató pH-érték (1. és 2. ábra) az, amelyre kiemelt figyelmet kellene fordítanunk.


1. ábra


2. ábra

Hogy miért? Egyrészt, mert a talaj kémhatása a talaj szinte összes tulajdonságára közvetlenül vagy közvetve hatással van, másrészt annak javítása ma már egyszerűbben megoldható. Kívánatos lenne még az y1 érték (hidrolitos aciditás) vagy az ioncserélő kapacitás (CEC) meghatározása, de ezek ma kívül esnek a szélesebb körben elterjedt talajvizsgálati gyakorlaton.

És itt kapcsolódunk a kalciumos talajjavítás kérdésköréhez. A talaj savanyodása egyenes összefüggésben van a talaj kalciumszintjével. Minél kevesebb az ott fellelhető kalcium, annál savanyúbb a talaj. Ebből logikusan következik a megoldás: a savanyú talaj helyreállítása a kalcium talajba juttatásával lehetséges. És hogyan lesz a kalciumos talajjavítás egyszerű és hatékony? A válasz a megfelelő kalciumos talajjavító termék megválasztásában rejlik. A megfelelő termék – legegyszerűbb megfogalmazásban – egyszerűen kijuttatható, és a talajban hatékonyan, lehetőség szerint kellően gyorsan dolgozik. Ahhoz, hogy egy talajjavító termék mindezt tudja, a megfelelő hatóanyagra van szükség. A pontosabb megértéshez járjuk körbe a kalciumos talajjavításban használható hatóanyagcsoportokat és azok jellemzőit:

1. Kalcium-karbonát, illetve kalcium-magnézium-karbonát- őrlemények

Az ár mellett minden esetben a másik meghatározó kérdés a szemcseméret (3. ábra). Már a néhány 100 mikron(!) feletti frakció oldódása is kérdéses – pontosan nem tudni, ebből mennyi és mikor fog beoldódni, de egy bizonyos szemcseméret felett csak minimális mennyiség hasznosul. Hektáronkénti dózisuk magas, kijuttatásuk nehéz és körülményes, amire fel kell készülni. A nagy szemcseméret előnye az eltarthatóság, a tárolhatóság és a potenciálisan hosszabb hatástartam – bár ez utóbbi is nagyban függ a kijuttatott dózistól. Az ilyen készítmények tonnára vetített ára általában alacsony, de az agronómiai szempontból indokolt mennyiség alkalmazásakor – különösen, ha a nem megfelelő szemcseméret miatt be nem oldódott frakciót is figyelembe vesszük – a talajban valóban hatást kifejtő anyag hektárköltsége jellemzően már egészen más kategória, mint a Ft/t érték.


3. ábra

Itt fontos megemlíteni, hogy dolomitos őrlemények alkalmazása előtt feltétlenül ellenőrizzük le még egyszer a talajminta alapján megállapított magnéziumszintet, mert a magnézium – ellentétben a kalciummal – nem mobilis elem, így esetében könynyen eljuthatunk a túlzott ellátottsági szintre, amely felborítja az ásványok, ionok arányát, és más elemekkel való antagonizmushoz vezet.

2. Karbonátgranulátumok

Az őrleményekhez képest finomabbra őrölt karbonátból valamilyen kötőanyag segítségével granulált termékek. Előnyük a kiegyenlített szemcseméret, fajsúly és a műtrágyákéval megegyező pormentes szórhatóság. A karbonát hatóanyagú granulátumok esetében mindig gondoljuk át a következőket, mielőtt ezeket használnánk:

a. Mekkora a talajvizsgálati eredmény alapján kiszámított dózis?

b. Ehhez mérten mekkora a termék gyártójának ajánlott dózisa?

c. Mennyi a termék tonnánkénti ára?

Amennyiben b. és c. pont ütközik az elsővel (alacsony dózis, magas tonnánkénti költség), minimum gondoljuk át még egyszer a beszerzését, mielőtt döntünk. A talajvizsgálati eredmény alapján számított dózis – különösen erősen savanyú területeken – jellemzően nagyon magas költséggel teljesíthető, a kisebb dózis pedig átmeneti időre és kis mértékben javít, ami előnyös lehet a vetéssel egy menetben történő kijuttatásnál, ahol a cél a csírázó és fiatal növény ellátása.

A megfelelő termék egyszerűen kijuttatható, és a talajban hatékonyan, lehetőség szerint kellően gyorsan dolgozik

3. Aktív kalcium (kalcium-oxid) hatóanyagú szemcsés termékek

A kalcium-oxid – elsősorban rendkívül gyors vízoldékonyságának köszönhetően – a fentiekhez képest eltérő technológiájú meszezést tesz lehetővé, és ezt az új technológiát mélyebben megérthetjük, ha áttekintjük a hatóanyag jellemzőit:

–Egyszerű kezelhetőség és kijuttathatóság: A kalcium-oxid oldhatósága gyakorlatilag nem függ a szemcsemérettől, így a röpítőtárcsás kijuttatáshoz megfelelő szemcseméretű termék kialakítására ad lehetőséget. A röpítőtárcsás szórás egyenletesebb szórásképet, nagy szórásszélességet és gyors előrehaladást tesz lehetővé, nagy napi hektárteljesítménnyel – mintha műtrágyát szórnánk.

– Gyors hatás: a gyors oldatba kerülés gyors hatást eredményez a talajban.

– Az anyag egyedülállóan magas koncentráltsága – és ezzel összefüggésben a hektáronként kijuttatandó anyag mennyisége: a szükséges dózis nem tonnákban, hanem mázsákban mérhető. A gyors és egyszerű kijuttathatóság lehetővé teszi az akár minden évben kisebb dózisokkal végrehajtott, lépcsőzetes pH-emelést, amelyhez a talajélet is könnyebben alkalmazkodik. A kisebb mennyiségek évenkénti kijuttatása biztosít egyfajta folyamatos – és jó esetben növekvő – kalciumjelenlétet, amely az adott területen termesztésbe kerülő valamennyi kultúrának előnyére válik.

– Időben rugalmas kijuttathatóság: a gyors oldódás miatt a kalcium gyorsan talajoldatba kerül, ennek köszönhetően rugalmasan időzíthető a kijuttatás. Összesen két olyan időszak van, amikor nem alkalmazható:

  • közvetlenül a vetéssel egy menetben (minimum 1 héttel a vetés előtt ajánlott kijuttatni és sekélyen bedolgozni),
  • erősen bokrosodott, nagy levelű, „összezárt” állományban (a szemcsék a talajra hulljanak, ne a növényre).

A fentieket kivéve gyakorlatilag bármikor használható, amikor a területre rá lehet menni, és csapadék sem akadályoz a kijuttatásban. Állományban történő kezeléseknél ügyeljünk arra, hogy a növények felülete ne legyen erősen nedves! A gazdálkodók körében gyakran felmerül az a kérdés, hogy mely kultúra előtt érdemes a műveletet elvégezni. Erre a kérdésre a jó válasz az, hogy mindegy, milyen növényről van szó, mert mindegyik a talajba kerül, a savanyú talaj hátrányai következményeként viszont valamennyi kultúra teljesítőképessége korlátozódik. Gondoljunk a kukorica nagy tápanyag- és vízigényére, nagy gyökértömegére – ha ezek az alapvető feltételek nem megfelelően teljesülnek a savanyú talaj korlátozó hatása miatt, a növény nem tudja a maximumot adni. Napraforgónál kifejezetten komoly probléma a savanyú talajokban a kórokozó szervezetek elszaporodása, dominanciája a hasznos szervezetek felett, ill. az ebből eredő megnövekedett fertőzési nyomás.

Mivel a talaj pH-értéke egy táblán belül igen komoly eltéréseket mutathat, érdemes a homogén zónák lehatárolását és az arra alapozott differenciált kijuttatás alkalmazását is fontolóra vennünk. Így érhetjük el a legjobb eredményt, elkerülve az egyes foltok, zónák alul- és túladagolását.


4. ábra

Az előttünk álló szezonban, a tavaszi kultúrákban a kalcium-oxidos talajjavításra rendelkezésre álló időszakot mutatja a 4. ábra. A vetést megelőző hétig gyakorlatilag a talaj állapota és a munkálatok szervezése határozza meg, mikorra illesztjük be ezt a műveletet. Őszi kalászosokban a bokrosodásig szintén rendelkezésre áll az év első időszaka.

Mit várhatunk a kalciumos talajjavító alkalmazásától? A hatóanyag az oldódást követően a savanyú talaj kémhatását a semleges irányba mozdítja el, javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását, ezáltal a szélsőségekkel – pl. aszály – szemben ellenállóbbá teszi; elősegíti a talajélet intenzifikálását, és javítja a műtrágya hasznosulását. Nem kérdés, hogy a kalcium mennyire fontos szerepet tölt be a gazdálkodás hosszú távú eredményességében. A megfelelő szintű és kiegyenlített kalciumellátottság biztosítása viszont nem könnyű feladat. Ehhez pontosan ismernünk kell a talajunkat, annak állapotát, amiről a legjobb talajmintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal meggyőződni. Ennek ismeretében tudunk célzott és megfelelő mértékű utánpótlásról gondoskodni, amihez érdemes szakember tanácsát kérni, és olyan terméket választani, amely a célnak és a technológiánknak is megfelel. Ebben ma már a mezőgazdaságot kiemelt területként kezelő cégek is segítséget tudnak nyújtani.

És ne feledjék – az egészséges talaj értékesebb!

SZERZŐ: WÁGNER JÓZSEF ÜZLETFEJLESZTŐ

Ezeket olvasta már?

A talajélet és növényegészség összefüggéseinek egy koncepciója a biológiai termelésben
A gyakorlatban megfigyelt események és összefüggések néha egészen meglepő irányba indítják el a növényegészségről alkotott elképzeléseinket.
Nekünk tényleg soha nem jó semmi?
A talajképződésre a mérsékelt égöv a legalkalmasabb helyszín – de nem az eddigi használt technológia mellett.
Ahogy ma termelünk, tovább nem folytatható
Nem csak azzal az élettel kell foglalkozunk, ami a talaj felszíne felett van!
Évezredes tudás jövőbemutató hatékonysággal
A forgatásnélküli és takarónövény-technológia előnyeiről.