A megelőzés automatikus termésmentés is!

A kalászos növényvédelmet meghatározza a termesztési cél, az évjárat és a helyi sajátosságok. A fajta fogékonysága pedig meghatározza a stratégiát.

A gombabetegségre fogékony fajták esetében sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőző jellegű kezelésekre. Egyértelmű, hogy a kórokozók fertőzési időpontját nagy biztonsággal előre tudjuk jelezni, de mivel olyan sok tényező szükséges a fertőzés bekövetkezéséhez, nem lehet teljes biztonsággal a fertőzés időpontját meghatározni. A gombaölőszeres kezeléseknél az esetek jelentős részében kivárásra játszunk, és csak akkor kezelünk, ha már látjuk a tüneteket. Ebben az esetben a legtöbbször gyógyító jellegűek, vagy esetleg eradikatívak lehetnek a kezelések. Ilyenkor kórokozótól függően jelentős zöldfelület veszteség következhet be, hiszen a gombakórokozó toxinjai már károsíthatják a növény szöveteit.

A kórokozók esetében, ha a nem látható inkubációs időszak során kezelünk, van egy pont, amikor már nem tudunk gyógyító kezeléseket végezni, tehát fogunk szövetkárosodást tapasztalni. A triazolok gyakori alkalmazása miatt a kontakt készítmények felhasználása háttérbe szorult az elmúlt időszakban, és inkább a gyógyító kezelések kerültek előtérbe. A megelőző kezelések jelentősége az, hogy megakadályozzuk a kórokozót abban, hogy károsodást tudjon okozni a kultúrnövény szöveteiben. A kontakt hatóanyagok legfontosabb tulajdonsága, hogy a felszínen megakadályozzák a kórokozó behatolását a növényi szövetekbe. Biokinetikai és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően a rezisztencia kialakulásának nagyon alacsony az esélye a kontakt hatóanyagokra. A kontakt hatóanyagok közül kiemelkedik a klórnitril hatóanyagcsoport tagja, a klórtalonil. A Syngenta kalászos növényvédelmi technológiájának és sikerének az alapja a megelőzés, és ennek egy alapköve a klórtalonil. Elsősorban foltbetegségek (ramulária), szeptória és helmintospóriumos betegség ellen hatékony, jó mellékhatással fuzárium ellen. Ezenfelül ami egyértelműen kiemeli a kontakt hatóanyagok közül, az az abiotikus tényezőkkel szemben tapasztalható védekezési képesség. Az intenzív napsugárzás nem csak az emberi bőrre, de a növényi szövetekre is káros hatással van.

Az intenzív UV-sugárzás hatására olyan oxidatív folyamatok indulnak meg a növényi szövetekben, ami foltok formájában jelentkezik a levéllemez felületén. Ezek a tünetek zöldfelület vesztéshez vezetnek, ami termésveszteséget is okoz, és más negatív folyamatokat is elindít, illetve elfed olyan foltbetegségeket, amik további termésmennyiségi és -minőségi csökkenést jelentenek. A klórtalonil a levélfelületre jutva rendkívül gyorsan megtapad, és szétterül. Intenzíven tapad a felületen, és jelentős eső hatására sem mosódik le a felületről, hosszan kifejti a védő hatását.

A Syngenta készítményeiben fontos szerepet kap ez a hatóanyag, mivel a technológiában szereplő két készítményben, az Amistar Opti-ban és a Cherokee-ban is megtalálható a klórtalonil. A két készítményben a klórtalonil mellett különböző hatásmechanizmusú hatóanyagok szerepelnek. Az Amistar Opti-ban a jól ismert azoxistrobin, a Cherokee-ban pedig két triazol, propikonazol és ciprokonazol van. A hatóanyag összetételből adódóan az Amistar Opti-t elsősorban levélbetegségek ellen, míg a Cherokee-t két kezelés esetén elsősorban kalászvédelemre javasoljuk.

SZERZŐ:
KORBULY BENCE
KALÁSZOS KAMPÁNYMENEDZSER
SYNGENTA KFT.

Ezeket olvasta már?

Így támad és így védhető ki a fuzárium
A tápanyaghiányos, sérült vagy abiotikus stressztől szenvedő növények a leginkább veszélyeztetettek
A napraforgó rovarkártevői
A klímaváltozás által okozott növényegészségügyi helyzet új megvilágításba helyezheti a napraforgó kártevők elleni védelmét.
Magyarország továbbra is vezető szerepben
A termelési költségek és kockázatok növekedése miatt 5%-kal 30 ezer hektárra csökkent a csemegekukorica hazai vetésterülete, de hazánk továbbra is főszereplője a piacnak.
De miért a Calciprill®?!
A Calciprill® termékcsalád alkalmazása esetén az elvárás a terméseredmények és ezáltal a realizált haszon maximalizálása.