Hirdetés
2373

Május, az ígéret hava

Túl a kedves vidéki májusfa állítási szokáson a gazdálkodók tekintete a földekre, a vegetáció indulására és egyre gyorsuló ütemű fejlődésére irányul.

Az ősziek erőteljes megindulását követően a tavaszi fővetések szolgáltatják az első igazi izgalmat és a reményteljes látnivalót. Nem lehet szó nélkül elmenni persze az ismét kiteljesedett és a zöld megannyi változatában pompázó természet új vegetációja mellett. Megunhatatlan évről évre ugyanaz a csoda, a megújulás, és egyáltalán nem ragaszkodik az ember – hasonlóan a divat más-más törekvéseinek mintájára – a természet kibomlásának megváltozásához. Úgy csodálatos ez, ahogyan van, és hiába a divatdiktátorok esetleges nyugtalansága ez ügyben, a természet megújulása konstans, és kiszámíthatóan gyönyörű. Májusban már erős a felmelegedés, erőre kap a rovarvilág, az erdők állatai, és az ember is – ha csak teheti – a természetbe vágyik. A gazdatársadalom kivételes helyzetben van, mert ez a csodálatos természeti környezet a munkahelye. Nem véletlen hogy egyre szaporodnak a határjárások, mert a kellemes miliő és az aktuális munkavégzés mellett a szakmai tartalmú látnivalók is sokasodnak a haszonnövények körül.

Belvizek országszerte

Az idei év sem indul simán, hiszen a téli csapadék hirtelen olvadása és a kora tavaszi esők együttesen egyre nagyobb víztömegeket képeztek a szántóföldeken és – ami még rosszabb – sok helyen a vetéseken is. A belvizes területekről lassan levonuló víz utáni talajművelési bizonytalanság és a szükségmegoldást jelentő másodvetésű növény megválasztása okoz fejtörést azoknak, akik ilyen helyzetbe kerültek. Az idei évben sokan vannak ilyenek, hiszen országszerte – de különösen a Tiszántúlon – a mély fekvésű területeken tartósan jelen volt a víz, ami a gazdálkodás tervezett sikerét erősen visszaveti. Talán említeni sem érdemes, hogy a szerény piaci érdeklődésre számot tartó másodvetések terményei milyen bizonytalanságot és valóban csak kárenyhítést jelenthetnek. A vetésre alkalmassá tett földek művelési költsége, a levegőtlen, tömörödött talaj vetőággyá formálása nem tartozik a talajművelés legnagyobb pillanatai közé. Úgy foglalkozni a talajjal, hogy sejti az ember a szerény hozadékot, bizony nem a jutalom része a gazdálkodásnak. Egyébként is kevés a választható növények száma, hiszen a szuper korai kukorica esetleg még piacképes lehet, de a többi májusban vethető növény – köles, mohar, egy-két konzervipari, ill. kertészeti növény, takarmánynövény, stb. – piaci kilátásai bizony erősen kétségesek. A belvíz okozta károk éppen ezért hatalmasak, és persze alaposan felborítják a korábbi vetésváltási elképzeléseket is egy-egy gazdaságban. Ennek ellenére muszáj a későn rendelkezésre álló földek hasznosításával is foglalkozni, mert ellenpélda is van arra, hogy másodvetésből – vagy inkább megkésett fővetésből, jó növényválasztással – tisztes jövedelmet lehet elérni, csak jól kell növényt választani, és a szerencsével sem kell hadilábon állni...

Határjárás

Május elejétől különös élvezetet jelentenek a határszemlék, mert élénkzöldben pompáznak az őszi vetésű gabonafélék, zajlik a kalászba szökkenés és a vegetáció erősödésének nagyon látványos élettani folyamata. Az őszi vetésű káposztarepce legmegkapóbb megjelenése, a virágzás is ebben a hónapban teljesedik ki, belengve az egész határt bódító, mézes illatával. A repcevirág csodálatos egyedi sárga színe átrendezi és uralja rövid időre a határképet, amit a méhek hadának messzire hallható zümmögése kísér. A kukoricák már szögben vannak, és rohamosan fitogtatják dinamikus fejlődésüket, persze mindezt akkor, ha a kellemesen permetező, langyos májusi eső megsegíti a folyamatot. A kajlán futkosó, szertelennek látszó mezei nyulak viszont már megkezdik a négy-hat leveles napraforgó-növénykék tenyészőcsúcsának károsítását, konkrétan kicsípik azt, mint kedvenc csemegéjüket. Mindezt végig kell nézniük a reményteljes határjárások során a gazdáknak, és nem sokat tehetnek ellenük. Nem így a gabonákban előbbutóbb megjelenő vetésfehérítő bogár kártétele ellen, amit viszont érdemes a bejárások alkalmával időben észlelni, és azonnal védekezni. Még jóval korábban ugyanez volt a helyzet a repce kártevőivel, amelyek nagyon alattomosan károsítják a virágkezdeményeket és a szárat. Nem véletlen, hogy a határszemléket szeretik a gazdálkodók egyedül, vagy avatott szakemberrel – növényorvossal – együtt bonyolítani, mert a természet tavaszi bódító közegében elkerülheti figyelmüket, és végzetes kárt okozhat egyegy kártevő vagy éppen kórokozó a jelenlétével. Az utakról is sok mindent meglátni, de óhatatlanul ki kell szállni a járműből, és gyalogosan kell bemenni a táblák közepébe is, mert gyakran lokálisan, mégis jelentős területen történik károsítás. A modern technika persze a gazdaember segítségére siet, és egyre nagyobb számban jelennek meg a gazdaságokban a drónok, amelyek segítségével nagyon kényelmesen lehet állományszemlét, felderítést végezni. Különösen azokban a nagy táblaméretekkel rendelkező gazdaságokban, ahol körülményes a szemle, és károkozással is jár a terület felderítése nagyobb vegetációban.

30 milliárdos tőkeinjekció

Sokak számára egy új mezőgazdasági vállalkozás elindítása, fejlesztése igen komoly anyagi erőfeszítésekkel jár, vagy gyakran éppen ennek hiányában hiúsul meg. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint éppen emiatt közel 1800 gazdálkodó számára újabb mintegy 30 milliárd Ft vidékfejlesztési forrás odaítéléséről döntöttek. A Kormány kiemelt célkitűzése a 2020-ig tartó uniós ciklusban, hogy a fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek számára lehetőséget biztosításon új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására, ezáltal elősegítve a mezőgazdasági termelők generációváltását. Ennek jegyében a Miniszterelnökség első körben mintegy 13 milliárd Ft támogatás odaítéléséről döntött, amelyet közel 1100 fiatal mezőgazdasági termelő fordíthat új agrárvállalkozására. Az egyes fiatal gazdák a pályázat keretében mintegy 12 millió Ft támogatásban részesülnek. Fontos hangsúlyozni, hogy vannak még folyamatban lévő értékelések, ennek megfelelően a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg a közeljövőben tovább fog emelkedni. További 5 milliárd forint megítélt forrás járul hozzá az öntözött területek növeléséhez. A most támogatásban részesült 179 gazdálkodó többek között a vízvisszatartásra, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének megvalósítására fordíthatja a forrásokat. Egy korábbi módosításnak köszönhetően a nyertes pályázók egyéni beruházás esetén maximum 1 milliárd Ft, míg kollektív projekt esetén legfeljebb 2 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek. A mostani döntéseknek köszönhetően további 700 millió Ft-tal támogatja a tárca az élelmiszer-feldolgozást érintő beruházások megvalósulását, több mint 2,5 milliárd Ft szolgálja az állattenyésztési és kertészeti ágazat fejlesztéseit, míg mintegy 5 milliárd Ft az erdészeti gépbeszerzést és az erdőkörnyezetvédelmet. Emellett újabb 3 milliárd Ft odaítélésére is sor került, amely többek között a falusi turizmus fejlődéséhez járul hozzá. A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon „jóváhagyott” státuszba kerülnek, támogatói okiratukat elektronikus úton, folyamatosan fogják megkapni. A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben eddig összesen 91 milliárd Ft vidékfejlesztési támogatás megítéléséről döntött, több mint 4000 kérelmet támogatva. Ezzel együtt a Vidékfejlesztési Program teljes keretének már 94%-a, több mint 1220 milliárd Ft lekötésre került.

Agrárbüdzsé

A gazdálkodókat az idő előrehaladtával egyre jobban foglalkoztatja, hogy maradnak-e 2020 után is az agrártámogatások. Magyarország célja az uniós támogatási rendszer fenntartása, amelynek érdekében hazánk tenni is szeretne. Jelesül, kész növelni is befizetéseit az uniós kasszába, és a források megőrzése mellett még az egyszerűsítést, modernizálást és igazságosabb működést is szorgalmazná a Közös Agrárpolitikával (KAP) kapcsolatosan. 2018. március 23-24-én, a lengyelországi Jasionkában rendezték meg az Európai Mezőgazdasági Fórum elnevezésű konferenciát, ahol a KAP 2020 utáni jövőjéről, azon belül is elsősorban az ehhez szükséges költségvetési források biztosításának fontosságáról tárgyaltak az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa társaságában a tagállamok képviselői. Egyetértettek abban, hogy a jövőben is erős, kétpilléres, megfelelő költségvetési forrásokkal bíró KAP-ra van szükség, amely az uniós szerződésben lefektetett célok mellett az új kihívásoknak is képes megfelelni. Többen, az egyenlőség uniós alapelvére hivatkozva a közvetlen támogatások teljes külső kiegyenlítését hangsúlyozták, és kellő óvatosság mellett, a gazdaságmérettől független elosztási modell kialakítását tartják kívánatosnak. Magyarország számára, a magyar küldött álláspontja szerint a termeléshez kötött támogatások, a vissza nem térítendő beruházási források, az egyszerűsítés, valamint a jelenlegi rendszer jól működő elemeinek továbbvitele jelenti a legfontosabb prioritásokat.

SZERZŐ: NZ.

 

Ezeket olvasta már?

Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019
A mezőgazdaság ágazati kihívásai közül az egyik legfontosabb a klímaváltozás.
Partnerek Indiától Olaszországig
A kereskedelem és a gépészet is izgalmas terület.
Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019
A mezőgazdaság ágazati kihívásai közül az egyik legfontosabb a klímaváltozás.
80-130%-kal több forrás erdőtelepítőknek
A hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg: ez az ország évek szén-dioxid-kibocsátásának 7-8%-a.