Lengyel agrárbiztosunk lesz

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság következő, várhatóan november 1-jén hivatalba lépő elnöke szeptember 9-én és 10-én hozta nyilvánosságra a leendő biztosok névsorát és a nekik szánt portfóliókat.


Janusz Czesław Wojciechowski

A vidék és a gazdák számára legfontosabb területre, az agrárbiztosi pozícióra egy vidéki származású lengyel jogászt, a 64 éves Janusz Wojciechowskit jelöli. Ki ő, és mit várhatunk tőle a következő, cseppet sem nyugodt öt év során, amely időszak kemény költségvetési tárgyalásokat, az agrárpolitika újabb reformját, várhatóan természeti csapásokat és piaci válságokat, valamint éles külkereskedelmi vitákat ígér?

Nagy meglepetést hozott a lengyel kormányszóvivő augusztus közepén tett bejelentése, miszerint Lengyelországnak ajánlották fel az agrárbiztosi pozíciót. A biztosok kiválasztásánál is szerepet játszó területi kiegyenlítési elv szerint most egy dél-európai politikusnak kellett volna követnie az ír Phil Hogant az agrárbiztosi székben, hiszen előtte volt már észak-európai (a dán Marianne Fisher-Boel), kelet-európai (a román Dacian Ciolos) s végül Hogan személyében nyugat-európai biztos. Ennek ellenére a volt német védelmi miniszter a lengyeleknek ajánlotta fel ezt a posztot, ami számunkra kifejezetten jó hír. Lengyelország amúgy is az egyik legnagyobb agrárország a tagállamok közül, az EU-n belül az ötödik legnagyobb uniós forrást fordíthatja a területalapú támogatásokra, míg vidékfejlesztésre a negyedik legmagasabb összeget, Kelet-Közép-Európát nézve pedig messze az élen áll. Másrészt, nem kell ecsetelnünk, mennyire jó és szoros a lengyelek és magyarok között az együttműködés, mely egyre inkább egy látványos és sikeres formában, a Visegrádi Négyek szövetségében valósul meg. Ebből a szempontból egy lengyel, méghozzá a kormánypárthoz tartozó politikus jelölése a legjobb hír, ami az uniós agrárpolitika jövőbeni irányítását illeti. Ki is ez a rutinos, az európai politikát jól ismerő (szak)ember?

A 64 éves Janusz Czesław Wojciechowski a Varsótól délnyugatra található Rawa Mazowiecka településen, egy kifejezetten szántóföldi területen született. 1977-ben a ludzsi egyetemen végzett jogászként, majd dolgozott ügyészként és bíróként is, mielőtt a lengyel számvevőszékhez szegődött. Politikai pályafutása érdekesen alakult, hiszen a lengyel néppárt tagjaként, először megfigyelőként, 2002-től volt az Európai Parlamentben, majd 2004-ben lengyel mandátumot szerzett. 2016-ig folyamatosan európai parlamenti képviselő volt, az EP költségvetési ellenőrző (zárszámadási) és agrárbizottságaiban tevékenykedett, több ciklusban az agrárbizottság alelnöke is volt (egyébként képviselői pályafutását 2001-ben kezdte a Szejmben). 2010 novemberében szakított a lengyel néppárttal, s az újonnan alakult Jog és Igazságosság párt tagja és EP-képviselője lett. 2016-ban a lengyel kormánypárt őt jelölte az Európai Számvevőszék lengyel tagjának, ott a természeti erőforrások fenntartható használatát célzó, s benne a mezőgazdasági uniós források szabályszerű felhasználását ellenőrizte. Emellett a jobboldali katolikus (lengyelországi) Mária rádiónak állandó rovatvezetője, s rendszeresen gúnyverseket ír a lengyel politikai ellenfeleiről. A Magyar Mezőgazdaság agrárportál egyébként megjegyzi, hogy a lengyel kormány nem őt, hanem az államfő jelenlegi kabinetfőnökét, Krzysztof Szczerskit jelölte a biztosi pozícióra, ő azonban hivatalosan visszalépett, amikor kiderült, hogy von der Leyen az agrárportfóliót szánja Lengyelországnak, mondván, hogy a mezőgazdaság egyáltalán nem az ő szakterülete.

Az észszerű és a bürokrácia csökkentését megvalósító megoldások mellett áll majd ki, de fontos lesz számára a környezet- és klímavédelem

Milyen ember az új agrárbiztosjelölt, mire számíthatunk tőle? A legnagyobb ír online agrárportál, az Agriland összehasonlította a jelenlegi agrárbiztost, az ír Phil Hogant és a jelöltet, Janusz Wojciechowskit. A lengyel jelölt régebb óta, már 15 éve otthonosan mozgó tagja az európai politikának, az Európai Parlament felépítése és működése a kisujjában van, de jól ismeri a többi uniós intézményt is, legutóbb az Európai Számvevőszékben tevékenykedett. A magyar kormánypárt európai pártcsaládja, az Európai Néppárt viszonyaival is tisztában van, hiszen 2010-ig a Néppártban politizált, s utána lépett át a PIS-t befogadó Európai Konzervatívok és Reformerek pártjába és képviselőcsoportjába.

Látni kell, hogy az EP agrárbizottságában, de más szakbizottságaiban is a néppártiak és a konzervatívok a fő szövetségesek, hiszen mindkét csoport az európai érdekeket és a józan, megfontolt politizálást képviseli, legalábbis ami a gazdasági ügyeket illeti. Az EP agrárbizottságában Wojciechowskit nagy tisztelet övezte-övezi, mindig higgadtan és realistán nyilatkozott, s következetesen kiállt a kelet-közép-európai, köztük a magyar gazdákért. Kedvenc témái közül kiemelkednek az állategészségügyi és állatjóléti kérdések. A kezdetektől, 2014-től, amikor a vírus először elérte a lengyel területeket, folyamatosan figyelmeztetett az afrikai sertéspestis gyors terjedésére, s azonnali radikális, az EU által is társfinanszírozott, központi intézkedéseket követelt (azóta már több mint 42 ezer fertőzött sertést kellett levágni Lengyelországban). „Az eddig megtett intézkedések nem elegendőek” – ismételgette sokszor az EP-ben. Ami az állatjólétet illeti, számvevőként hangsúlyozta, hogy az állatok jólétét javító uniós fellépések bizonyos területeken sikeresek voltak, ám még mindig vannak hiányosságok az EU jogszabályai által előírt minimumszabályok betartásában, különösen a sertések farokkurtítása, az ólakban rendelkezésre álló hely és a hosszú távú állatszállítások terén. A kölcsönös megfeleltetés rendszerének az állatjóléti szabályokkal történő jobb összhangba hozatalát, valamint a jelenleg már elérhető állatjóléti támogatási lehetőségek tagállamok általi szélesebb körű kihasználását szorgalmazta. A romániai kóbor kutyák – számítások szerint több mint 1 millió állat kóborol gazdátlanul az országban – ügye is foglalkoztatta, ezek az állatok számos balesetet okoztak, s a befogásuk is jelentős állatjóléti kérdéseket vetett és vet fel. Ám többször felszólalt az állattartók mellett is, mondván, hogy az Európai Bizottság nem tesz eleget a sertéshúsárak stabilizálása érdekében, amelyek még 2015-ben, az orosz mezőgazdasági embargó miatt estek le (azóta a Kelet-Ázsiát és benne Kínát sújtó sertéspestis következtében jelentősen megemelkedtek). Akkoriban az állami intervenció beindítását és a magántárolási támogatás aktiválását követelte.

Az Állatbetegségi Közösségi Bejelentő Rendszerben bejelentett afrikai sertéspestis-fertőzések, forrás: EFSA

A génmódosítással kapcsolatos parlamenti vitákban következetesen a módszer ellen szólalt fel, a magyar állásponttal összhangban a természetes mezőgazdaság fenntartását hangsúlyozta. Ugyanezt az álláspontot képviseli az állatok klónozása terén is. Vegyük például a 2015. szeptember 8-i parlamenti felszólalását, amely alapos bepillantást enged a leendő agrárbiztos gondolkodásába. Szerinte „nagyon jó, hogy egy olyan irányelvet vezetünk be az Európai Unióban, amely tiltja a klónozást tenyésztési célokra – ha haszonállatokról van szó. Ugyanakkor azt is támogatom, hogy ennek a feltétel nélküli tilalomnak, nem csupán ideiglenes tilalomnak kell lennie. Minden tilalom természeténél fogva ideiglenes, amíg azt nem szüntetik meg, de egyértelmű jel, hogy az Európai Unió ellenzi a klónozást. És nemcsak etikai okokból, hiszen a gazdasági megfontolások is egyértelműen támogatják ezt, mivel az európai mezőgazdaság jövőjének a természetes termelési módszerekre kell épülnie. Nem engedhetjük meg, hogy az európai mezőgazdaság és az állattenyésztés élelmiszergyárrá, húsgyárrá alakuljon át, ez teljesen rossz koncepció lenne. Meg kell védenünk a természetes módszereket.” Végül, de nem utolsósorban, érdemes kiemelni, hogy Wojciechowski érdekelt az EU keleti irányban történő kereskedelmében, s különösen a közép-ázsiai térség fontos a számára, melyben szintén hasonlóságot mutat a magyar kormány külkereskedelmi politikájával. A lengyel jelölt parlamenti képviselőként a Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Kirgizisztánnal, Türkmenisztánnal, Tádzsikisztánnal, valamint Mongóliával foglakozó EP-delegáció állandó tagja volt. A biztosi megválasztása egyébként nem lesz problémamentes, hiszen a Politico hozta le a hírt, hogy az EU csalás elleni ügynöksége, az OLAF szerint Wojciechowski nem tudott elszámolni a 2004 és 2014 közötti európai parlamenti utazási költségeinek egy részével. Ehhez a Spiegel hozzáteszi, hogy az Európai Parlament információi alapján a kérdéses összeg „öt számjegyet tesz ki” (euróban), annak ellenére, hogy a jelölt 11 250 eurót már visszafizetett. A lengyel kormánypárt általi jelölése és a fenti ügye miatt az EP-ben az agrárbizottsági meghallgatása finoman szólva sem lesz sétagalopp. Ennek ellenére az európai sajtó nem az ő jóváhagyását tartja a legnehezebbnek, hanem a magyar és a román biztosjelöltét.

Mit várhatunk tőle tehát? Agrárbiztosként még erőteljesebben kiáll majd az uniós agrárköltségvetés megőrzéséért, mint azt az ír Phil Hogan tette. Az agrárreform kapcsán az észszerű és a bürokrácia csökkentését megvalósító megoldások mellett áll majd ki, de fontos lesz számára a környezet- és klímavédelem, valamint az állatjólét minél teljesebb összhangba hozatala az uniós agrárpolitikával. Biztosak lehetünk benne, hogy a sertéspestis és más állatbetegségek elleni küzdelem és ehhez kapcsolódva az érintett piacok stabilizálása a politikája középpontjában áll majd, s reményeink szerint az EU szabadkereskedelmi tárgyalásai során az eddigieknél jobban kiáll majd az európai mezőgazdasági termelők érdekei védelme mellett (pont a jelenlegi agrárbiztossal, aki az új Bizottságban külkereskedelmi biztos lesz, kell majd dűlőre jutnia ezekben a kérdésekben). Összességében, mi, magyarok reménykedve tekinthetünk Janusz Wojciechowski jövőbeni agrárbiztosi tevékenységére, s joggal bízhatunk abban, hogy lengyelként és konzervatív beállítottságú emberként megbízható szövetségesünk lesz az agrárpolitikai küzdelmekben.

Génmódosítás elleni tüntetés plakátjai Lengyelországban, forrás: Money.pl

Egyéb biztosjelöltek is fontosak lesznek a jövőbeni agrárügyek szempontjából. Az új Bizottság egyik alelnöke, a számunkra oly ismerős holland Frans Timmermans az Európai Zöld Megállapodásért felelős biztos lesz, s ha olyan vehemensen áll bele környezet- és klímavédelmi vitákba is, mint azt a jogállamiságért felelős politikusként tette, akkor komoly vitákra számíthatunk vele a mezőgazdaság terén is. A környezetvédelmi és a halászati tárca vezetésére a legfiatalabb jelöltet, a 28 éves, litván zöldpárti Virginijus Sinkeviciust jelölik. Kérdés, hogyan fog tudni megbirkózni egy ennyire széles területtel, különösen úgy, hogy valószínűleg Timmermans árnyékában kell majd dolgoznia. A külkereskedelmi területet a jelenlegi agrárbiztos, az ír Phil Hogan kapja majd, aki pont az agrár-külkereskedelem terén érte el a legkomolyabb sikereit – gondoljunk csak az EU-Dél-Korea, az EU-Japán, az EU-Vietnám és az EU-Kanada megállapodásokra, melyekből az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar sokat protál –, aminek következtében az EU élelmiszerexportja jelentősen nőtt az utóbbi években. A júliusban a Dél-amerikai Szabadkereskedelmi Társulással (MERCOSUR) aláírt politikai megállapodás eredménye azonban részben megkérdőjelezi az európai mezőgazdaság melletti kiállását. Végül, az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági tárcát egy ciprusi gyermekpszichológus hölgy, többek között az abortusz legalizálását támogató Stella Kyriakides kapja meg.

SZERZŐ: PÁTZAY GYÖRGY, EURÓPAI PARLAMENTI SZAKÉRTŐ

Ezeket olvasta már?

Lengyel agrárbiztosunk lesz
Az agrárbiztosi pozícióra egy vidéki származású lengyel jogász, a 64 éves Janusz Wojciechowski a jelölt.
Észszerű reform kell az uniós agrárpolitikában (második rész)
Van még munka bőven a KAP reformjával.
Ésszerű reform kell az uniós agrárpolitikában (első rész)
Az uniós agrárpolitika öt nagy reformja után, az aktuális válaszok megtalálása érdekében újabb változtatásokra van szükség.
Maga, komám, vegán?
A veganizmus nem csak múló divat: egy új korszak kezdete lehet.