Kukoricát termelni pedig kell!

A kukoricatermesztés Magyarországon végérvényesen vezető ágazattá vált, mivel a kalászos gabona termesztése iránt – elsősorban a csökkenő jövedelemtermelő képessége miatt – mérséklődött a termelői érdeklődés.

A kukorica viszont valóban vezető pozíciót foglalt el, részben az elmúlt évek termésrekordjai miatt, részben a felhasználása sokrétűségének köszönhető piaci érdeklődés hatására. Ezért okoz némi csalódottságot, hogy az idén jóval kevesebb kukorica terem a tavalyinál, de ami öröm lehet az ürömben, hogy az eddig mért toxinszintek a kritikus határérték alattiak. Gondok legfeljebb a túlzott szárításból és a nem megfelelő árumozgatásból adódhatnak esetenként, de legalább a kukoricát, mint árut nem fitymálják a kereskedők.

Szerényebb a termés mennyisége

A minisztérium adatai alapján 1,03 millió hektáron termeltek idén kukoricát, az átlagos hozam pedig hektáronként 6-6,5 tonna, ezért az idei termés 6-6,5 millió tonna lesz, ami 2530%-kal elmarad a tavalyi, 8,7 millió tonnás eredménytől. Kukoricát a teljes Unióban mintegy 8,7 millió hektáron termelnek, Románia (2,58 millió hektár) és Franciaország után (4,46 millió hektár) hazánk az unió harmadik legnagyobb előállítója. A termény ára hosszú ideje tonnánként 43-45 ezer forint körül stagnál, változik viszont a felhasználás szerkezete. Az élelmiszer-ipari felhasználás évről évre növekszik, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, miközben takarmányként egyre kevesebbet, 2,3 millió tonnát használunk fel, így exportra is sok marad, mintegy 1,5 millió tonna. A termés minőségére jellemző, hogy a csapadékos években emelkedik a penészes szemek aránya és a toxinfertőzöttség, de a betakarítás első szakaszában a vizsgált toxinszintek megfeleltek a követelményeknek. A magyar termés minőségi gondjait nem is annyira a magas toxinszintek veszélyeztetik, mivel az idén inkább a túlzott szárításból eredő hősérült szemek, illetve a nem megfelelő árumozgatás miatt keletkező törött szemek aránya haladhatja meg az előírt értékeket. A belföldi kereskedelemben a tárolás biztonságának elsődleges paramétereit, a nedvességet és a tisztaságot, valamint a DON és afla-toxinok mennyiségét kérik certifikáttal igazolni. Az exportra szánt tételeknél ugyanakkor nem ritka, hogy akár ötféle toxinra is meg kell vizsgálni a terményt – figyelmezteti az exportőröket, ill. az őket kiszolgáló termelőket a Gabona Control.

A terméskiesés okai

Magyarország az elmúlt évtizedek kimagasló kukoricaterméseivel méltán érdemelte ki az „Európa kukoricaövezete” megtisztelő címet. Mindez köszönhető a kedvező termőhelyi adottságoknak, a kiváló hibrideknek, a következetesen kimunkált termesztéstechnológiának, valamint a termelők szakmai hozzáértésének és fegyelmének. Hogy mindezek ellenére mégis 30%-os termésingadozás tapasztalható egyes évjáratok között, azért elsősorban az időjárás és a hellyel-közzel lazuló technológiai fegyelem tehető felelőssé. A 2017-es év beigazolta azt, hogy kukorica sem termelhető mindenütt az országban, hiszen vannak olyan kedvezőtlen talajadottságú térségek, ahol éppen a szélsőséges időjárási anomáliák következtében jelentkezik hatalmas terméscsökkenés. Ugyancsak termést befolyásoló tényező a hibridválasztás, hiszen vannak olyanok, amelyek kifejezetten érzékenyek a talajok minőségére, az alacsony táp anyagszintre és a víz hiányára. A vízhiány pedig alaposan megtréfálta még a jó termőhelyen gazdálkodókat is, hiszen a négy alkalommal is jelentkező hőségnapok gyötrelmét nem bírták egyes hibridek. Nagyon előrelátóan és okosan gondolkodtak azok a termelők, akik váltottak a hibridkukoricáról árukukoricára, és az öntözőberendezéseiket csatasorba állították. A mesterséges vízpótlás aranyat ért, hiszen a két-háromszori alkalommal kijuttatott 30-40 mm víz megmentette a kukoricatermést. Az öntözött táblák hozták a szokásos termésszinteket, ami a szerényebb felvásárlási árak mellett is tisztes nyereséget biztosított, vagy biztosít tárolás után akár a következő tavaszon. Nem véletlen ezek után, hogy rohamosan nő az öntözési kedv, fogynak az öntözőberendezések a kereskedésekben. A kukoricatermesztéssel egyébként más minden rendben van/lenne, hiszen kiváló a gépesítés, jó a hibridkínálat, kimunkált a termesztéstechnológia, ahogyan az idei évben is volt. Mégis becsúszott az a hiba, amire ugyan lehetett számítani, de a vízpótlást nagyon sokan nem vették komolyan, az öntözőgép beruházásokat pedig halogatták. A kukorica térnyerése pedig minden bizonnyal folytatódik, hiszen a többi ipari, alternatív, takarmány-, esetleg szántóföldi kertészeti növény versenyhelyzetében nem várható változás. A választék – a termelhető növényeké – aligha módosul úgy, hogy váratlanul nagy tömegben magas áron lenne termelhető bármelyik is. A kukorica a jelenlegi nem túl jó piaci pozíciója ellenére is a legkedveltebb és legnagyobb területen termelt növény marad, tehát érdemes minden termesztéstechnológiai elemét még jobban pontosítani, és az öntözés gondolatával megbarátkozni, bármennyire költséges is.


A kukorica a jelenlegi nem túl jó piaci pozíciója ellenére is a legkedveltebb és legnagyobb területen termelt növény marad

Nagy szórás a terméseredményekben

A kukorica helye a vetésszerkezetben nagyjából minden térségben hasonló. Annak reményében vetik a gazdák, hogy jól használják ki a termőhelyüket, és talán visszatér az évekkel ezelőtt magasabb terményár. A kukorica esetében is igaz, hogy nem lehet az országban mindenütt egyformán magas termésszinteket elérni, a leggondosabb technológiai fegyelem mellett sem. Nyilván a Fejér, Tolna vagy Baranya megyei – amely térségek valóban kukoricaövezetnek tekinthetők – kukoricatermelés színvonala, termőhelyi adottságai nem hasonlíthatók egy-egy alföldi vagy északi megye lehetőségeivel, kukoricatermelési szempontból.

Ahol hagyománya van, és magas termésátlagok születnek, ott sokkal nagyobb az inspiráció a még jobb eredmények elérésére. Persze, mert van miből – mondják a rosszabb termőhelyen gazdálkodók. Ez valóban így is van, hiszen a 10-15 t/ha termés – és annak árbevétele – alkalmat kínál a termelési folyamat további finomhangolására. Nagyon nagy különbségek vannak termelők között a kukoricatermesztés területi nagyságrendje és gyakorlata tekintetében. A legjobbak technikai, hibridválasztási, termesztéstechnológiai praktikái valóban világszínvonalúak, amit egy toleráns értékesítési gyakorlat és professzionális szakmai felkészültség koronáz meg. Ehhez képest a szerényebb lehetőségek mellett gazdálkodó és kevésbé jól felkészült gazdálkodók eredményei messze elmaradnak, de ők sem elégedetlenek. A terméseredmények szórása tehát ennek tükrében nagyon is érthető, és a felzárkózás nagyon lassú folyamata egyelőre nem is hoz jelentős változást. Kukoricát termelni pedig kell! Jól tudják ezt a gazdálkodók, hiszen hol teremjen Európában, ha nem nálunk, az országosan jó magyar adottságok mellett...

A magasabb árra várni kell

A kukorica árbevételére szinte minden magyar gazdaságban mielőbb szükség van, hiszen tömeget ad, és a bővített újratermelésben számítanak rá. Október második felében a 40 000-45 000 Ft közötti ár volt a jellemző – minőségtől, szállítási távolságtól függően –, és nem lehet azt mondani, hogy nem kereste a terményt a piac. Nem szabad elfelejteni, hogy a déli országokban – Olaszország, Bosznia, Horvátország, stb. – az aszályos nyári időszakokban még nagyobb kár keletkezett, mint idehaza. Keresik a kukoricát, de keresik a hazai állattenyésztésben is, hiszen 50-60%-os terméssel zárul az év a korábbiakhoz képest. Sajnos a keresleti piac nem veri fel eléggé az árakat, legalábbis az idei év hátralévő időszakában. Az árbevétel viszont kell, így hát fogynak a készletek. Egyelőre csak a valóban jó anyagi helyzetben lévő és jó kukoricatermő térségek gazdaságai engedhetik meg maguknak a tárolást és a várakozást. Minden bizonnyal meg is lesz a várakozás eredménye, de a tavaszi óvatos árindikációk sem jeleznek előre ugrásszerű áremelkedést. Ennek ellenére benne van a levegőben az 50 000 vagy azt meghaladó ár is, mert a hiány megjelenése nagyon rövid idő alatt átrendezheti a piaci trendet, és felülírhatja a várakozásokat... A kukorica a jelenlegi nem túl jó piaci pozíciója ellenére is a legkedveltebb és legnagyobb területen termelt növény marad

SZERZŐ: NZ.

Ezeket olvasta már?

Miért érdemes durumbúzát termelni?
A durumbúza kurrens, kül- és belföldön keresett termény, kiszámítható piaccal, magas átvételi árakkal.
Kihirdették az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet eredményeit
Zaklatott időszakon vannak túl a gabonatermesztők!
Így támad és így védhető ki a fuzárium
A tápanyaghiányos, sérült vagy abiotikus stressztől szenvedő növények a leginkább veszélyeztetettek
Tonivit – a biztos alapozásért
Indítsa őszi vetésű növényeit Tonivit biostimulátorral az erőteljesebb gyökérnövekedés és -fejlődés, végső soron a magasabb termésmennyiség érdekében!