Innen származnak a RAPOOL-repcék

A repcekongresszusról a gyakorlatba

Mint azt augusztusi, a berlini repcekongresszusról szóló beszámolónk végén ígértük, mostani lapunkban a RAPOOL nemesítési hátterét vesszük szemügyre. A kongresszus után ugyanis lehetőségünk volt ellátogatni a RAPOOL-hoz kapcsolódó két nemesítőállomásra, amelyeket a Norddeutsche Pflanzenzucht Hans-Georg Lembke KG vállalat (NPZ) üzemeltet.


Egy kis történelem...

1. Laboratórium és vizsgálóállomás, Sanitz

Sanitz egy Rostock közelében lévő kis falu, néhány kilométerre a Balti-tengertől. Az NPZ Innovation GmbH itt üzemelteti laboratóriumi és vizsgálóállomását. Az AgroBioTechnikum biotechnológiai kutatást és szolgáltatásokat nyújt nemcsak az NPZ KG, hanem a RAPOOL-RING, a német Seed Alliance és más partnercégek és ügyfelek számára is.

 
Nemesítés Sanitzban

A 2013-ban alapított NPZ Innovation az NPZ KG leányvállalata, 45 alkalmazottal. Körülbelül 500 m²-nyi üvegházuk és 65 hektár kísérleti területük van. Rendelkezésükre áll még egy 20 m2-es klímakamra, egy in vitro laboratórium és egy markerlaboratórium is. Őszi és tavaszi repcét, lóbabot, borsót és takarmánynövényeket nemesítenek.

A cég közel 40 országban tevékenykedik, több leányvállalatot is alapított, így például Magyarországon is. Az NPZ jelenleg több mint 85 fajtát forgalmaz.

A klasszikus nemesítési módszerek mellett a legújabb biotechnológiát is alkalmazzák. A DH technológia, a rezisztenciatulajdonságok azonosítására szolgáló betegségvizsgálat és a markerek által támogatott kiválasztás mind jól bevált eljárás. Az NPZ Innovation GmbH két helyszínen folytat marker- és patogénrezisztencia-vizsgálatokat.

A cég tevékenysége három munkaegységre oszlik: a projektmenedzsmentegységre, amely a kutatási munkát szervezi és felügyeli, a molekuláris nemesítési egységre és a BioAssay egységre.

A molekuláris nemesítési egység modern markerlaboratóriummal rendelkezik a nagy teljesítményű vizsgálatokhoz. Ennek a munkacsoportnak az egyik feladata a genotípusok létrehozása és a markerek azonosítása. Az egység naponta több tízezer analízist képes elvégezni. Ezek létfontosságú genetikai információkat nyújtanak a fiatal növényekről, ami jelentősen felgyorsítja a nemesítési és kiválasztási folyamatot.

A fitopatológiai egység – a BioAssay egység – vizsgálja a repce és más növények nemesítésének lehetőségeit annak érdekében, hogy rezisztens fajtákat állíthassanak elő. A hangsúly a fitopatológiai vizsgálatokon van, hogy ellenőrizzék a különböző törzsek kórokozókkal szembeni ellenálló képességét. Repce esetében a következő kórokozókat tesztelik: Verticillium longisporum, Sclerotinia sclerotiorum, Leptosphaeria maculans és Plasmodiophora brassicae. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak bizonyos vírusok, mint például a tarlórépa sárgaságvírusa (TuYV) növekvő jelentőségére is.

2. Malchow, Poel-sziget

Következő állomásunk az NPZ szervezet „magja” volt Malchowban, a Poel-szigeten. Anyai, Lembke ágon 1627 óta a jelenlegi tulajdonos családja gazdálkodik a Poel-szigeten. A második világháború végén a helyszín az NDK állami növénynemesítési intézményének részévé vált. A berlini fal leomlása és a német egyesítés után, 1990-ben vásárolhatták vissza a céget családi tulajdonba. Azóta sikeres hálózatot építettek ki, új fajtákat nemesítettek, és együttműködnek a RAPOOL-lal.

Dietmar Brauer, az NPZ jelenlegi ügyvezetője mutatta be a sajtó képviselőinek növénynemesítési tevékenységüket. A hat saját és hat RAPOOL-szövetséges nemesítőállomással együtt a malchowi központ nemesítési munkát végez, és új anyagokat tesztel helyi körülmények között. A feltételek ideálisak: az állomásnak több mint 60 talajminőségi értékpontja van, az átlagos éves csapadékmennyiség 600 mm, és a tengerhez való közelségéből következően sok harmat képződik. Itt a 6 tonnás repcetermés sem szokatlan. Körülbelül 420 hektáron gazdálkodnak, a szokásos gyakorlat szerint kilenc termésforgóra osztva. Nagy figyelmet fordítanak a betegségekre. A tesztelés során egyre több új fajtát és törzset találtak rezisztensnek a különböző vírusokra.

Ez azonban nem mentesíti a gazdálkodókat attól a kötelezettségtől, hogy a talajnak jó állapotban kell lennie, és helyes vetésforgót szükséges alkalmazni. A repce nem foglalhat el a vetésforgó 20-25%-ánál több területet. A malchowi állomáson laboratóriumkomplexum is található, ahol a repcemagon végzett minőség-ellenőrzés történik. A németországi vetőmagtermelőktől a betakarítás után begyűjtve évente 20 000-30 000 mintát vizsgálnak csírázási kapacitásra és számos más minőségi paraméterre, infravörös-közeli spektroszkópiával.

A többi nemesítőcégtől eltérően a RAPOOL-RING szövetség három előállítója saját repcemagjának 100%-át megtermeli és fel is dolgozza. Az alapvetőmagot itt, Malchowban dolgozzák fel. A vizsgálati laboratóriumon kívül láthattunk egy tágas feldolgozóüzemet is, amelyben számos válogató-, feldolgozó- és kezelőberendezés található.

Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a vállalat saját minőségi előírásai jóval magasabbak, mint a hatósági követelmények: „A tisztaságnak legalább 98%-osnak kell lennie, de célunk, amelyet általában el is érünk, 99,9%.

A törvény előírja, hogy a csírázóképességnek meg kell haladnia a 90%-ot, de mi általában 95%-ot teljesítünk.” A magokat ezután kezelik, az ügyfél igényeitől és a célországtól függően. A gazdaság mintegy 230 szezonális munkavállalót foglalkoztat minden évben, hogy segítse a laboratórium és a vetőmag-feldolgozó üzem munkaerő-igényes tevékenységét. Ez egyben elég komoly logisztikai feladat is.

Kísérletek

Fóma-cotyledonteszt: a repcenövények szikleveleit megfertőzik fómakórokozókkal, hogy ellenőrizzék az érzékenységet. Az inkubációs periódus után látható, hogy a növény mennyire ellenálló. Itt rezisztens leveleket is megtekinthettünk.

Fómás szárfertőzés: a vizsgálat során a vágott szárakat a fómagombákkal fertőzött szivacsokhoz rögzítik. Az inkubációs idő 6 hét. A fő törzsek kórokozóit a helyszínen raktározzák, hogy szükség esetén szaporíthassák és felhasználhassák ezeket.

Önbeporzás: a homozigóta növényeket úgy állítják elő, hogy virágzás előtt zsákokat helyeznek a növényre.

Csírázás, minőség-ellenőrzés: a laboratórium évente akár 30 000 mintát is bevizsgál csírázási kapacitásra és minőségre. NIR-spektrométereket használnak a tulajdonságok széles skálájának tesztelésére.


Üvegházak Malchowban

Vernalizáció: a fiatal növényeket hűtőkamrába helyezik, amely a téli időszakot szimulálja a hosszabb idejű növekedés ösztönzése érdekében.

A RAPOOL szerepe Európában...

A RAPOOL céget 1974-ben alapították. A cég 120 éves repcetapasztalatával, fajtáival, hibridjeivel hozzájárult ahhoz, hogy a repce gazdaságilag és ökológiailag is értékes, meghatározó szántóföldi kultúrává vált. Napjainkban az európai repcetermesztést 90%-ban már a hibridek uralják. A RAPOOL mindent egy kézben tart: a kutatást, a nemesítést, a vetőmag-előállítást, a csávázás technológiai fejlesztését és a vetőmag-forgalmazást. Modern repcehibridjei a nagy termés és a magas olajtartalom biztosítékát nyújtják. Európában 2,5 millió hektár földterületen termesztenek RAPOOL-repcéket, 180 őszi- és tavaszirepce-kísérleti helyszínük van a kontinensen.

...és hazánkban

A hazai piacon 17 éve vannak jelen a RAPOOL-repcék. A RAPOOL nemzetközi kísérleti hálózatából 4 helyszín Magyarországon található. Innen kerülnek kiválasztásra azok a repcehibridek, amelyeket a hazai szakértő csapat tovább tesztel adaptációs vizsgálatokban és üzemi körülmények között. Fontosnak tartják ugyanis, hogy repcehibridjeik hazai állami elismerést kapjanak. Magyarországi piaci kínálatukba végül azok a repcehibridek kerülnek be, amelyek a legjobban teljesítettek, és a legjobban alkalmazkodtak a hazai klímához és termesztési körülményekhez. Teljesítőképességüket ezután is folyamatosan nyomon követik, szoros együttműködésben a termelőkkel.

SZERZŐ: SÓS RITA

no