Ilyen még nem volt: GMO-konferencia hazánkban

Első alkalommal szervezett genetikailag módosított organizmusokkal (GMO) foglalkozó konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő Deák Tibor Szakkollégium.

A GMO-ban rejlő lehetőségek

A Budapesten megrendezett konferencia célja egy szakmai párbeszéd megindítása az agrárium széles körében alkalmazható génmódosítási technológia élelmiszeripari, szabályozási és gazdasági hátteréről, illetve a genetikailag módosított szervezetektől mentes termékek piaci lehetőségeiről.
Az élelmiszer- és takarmánynövények genetikai módosításának számos célja lehet. Ezek közül kiemelten fontos a rovarkártevőkkel és penészgomba-fertőzésekkel szembeni ellenállás kialakítása, aminek során közvetett pozitív hatásként a mikotoxin-szennyezettség csökkenése is kimutatható. Emellett a növényeken olyan célirányú genetikai módosítások is elvégezhetők, amikkel növelhető az élettani szempontból fontos táplálóanyagok mennyisége, s javítható az élelmiszerek minősége is. Amint arra Dr. Mézes Miklós, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára előadásában rámutatott, egyes élelmiszer- és takarmánynövények genetikai tulajdonságait már számos esetben módosították sikeresen ilyen módon.

Az európai fogyasztók jelentős része elutasítja

A szója olajtartalmának zsírsavösszetétele génmódosítással úgy változtatható meg, hogy abban egyrészt megemelkedjen az olaj oxidatív stabilitását növelő olajsavtartalom, másrészt megjelenjen benne az úgynevezett sztearidonsav, aminek fontos humánegészség-védelmi szerepe lehet.

Az ilyen jellegű kutatások között a legnagyobb figyelmet a rizs ß-karotin-tartalmának növelésére irányuló módosítás idézte elő, aminek célja a világ számos országában – elsősorban gyermekeknél – jelentkező A-vitaminhiány leküzdése. A genetikailag módosított Golden Rice 2 rizs viszont már olyan mennyiségben tartalmazott ß-karotint, ami erre a problémára valós megoldást kínált az érintett területeken. Ezek a növények és a belőlük készített termékek már jelen vannak a mindennapi kereskedelmi forgalomban, forgalmazásuk a világ számos országában engedélyezett.

Dr. Mézes Miklós, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára

Az európai fogyasztók hozzáállása az első GMO-termék 1994-ben történt bevezetése óta meglehetősen elutasító. Ezt bizonyítja többek között az a 2010ben megjelent Eurobarometer-jelentés is, amely szerint az európai fogyasztók több mint fele az ismeretlen kockázatok miatt nem gondolja megfelelőnek a génmódosított élelmiszereket, és a GMO-k forgalmazása csak alig harmaduk szerint jelenthet előnyt országuk gazdasága számára. GMO – mellette vagy ellene?

A genetikai módosítások fontos célja a rovarkártevőkkel és penészgomba-fertőzésekkel szembeni ellenállás kialakítása

Hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását és a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, így Alaptörvényünk ki is zárja a GMO-megoldások köztermesztésben való alkalmazását. Éder Tamás, a Bonafarm Csoport PR- és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója és a konferencia egyik védnöke szerint ugyanakkor kiemelten fontos, hogy a területen komoly erőforrásokkal támogatott kutatásokat folytassunk Magyarországon is többek között azért, hogy tisztázhassuk a legújabb génszerkesztéses megoldások valódi kockázatait.

Mivel a népesség szükségleteinek növekedésével párhuzamosan növekszik a minőségi élelmiszerek iránti igény is, a GMO-val kapcsolatos új tudományos ismeretek humánegészség-védelmi szempontból és az állati termékek előállításának gazdaságossága szempontjából egyaránt jelentősek lehetnek.

A konferencián elhangzottak alapján vitathatatlan a GMO-mentes termékek iránti piaci kereslet létezése is, így egyelőre még nehéz előre jelezni, milyen pro és kontra érvek születnek a téma kapcsán a következő időszakban.

Ezeket olvasta már?

Érték és Minőség Nagydíjat kapott az Agrova Kft.
A 2018-ban megszűnt Magyar Termék Nagydíj után az Érték és Minőség Nagydíj pályázat kitüntető címeit idén második alkalommal adták át.
Termesztési és technológiai szakmai nap Derecskén
A KITE Zrt. derecskei kertészeti telephelyén épült vadonatúj növényházat is megnézhették a 8. Magyar Paprika Nap résztvevői.
Amit senki sem akarhat
Jó olyan közösségben élni, ahol a legfontosabb szempont a fogyasztók egészsége.
A repce jövője RAPOOL-szemmel
Idén júniusban már a 15. Nemzetközi Repcekongresszust tartották, ezúttal Berlinben.