A hibridmegválasztás szempontjai a napraforgó-termesztésben

A napraforgó-termesztés napjainkra a hazai szántóföldi növénytermesztés meghatározó ágazatává vált. A napraforgó a harmadik legnagyobb vetésterületű szántóföldi növényként megközelítette az őszi búza és kukorica szántóterületének nagyságát.

A növény termőterülete jelentős növekedést mutatott az elmúlt évtizedekben. A termőterület nagyságának, valamint a hektáronkénti termésátlag alakulásának trendje 2000-ig jelentős ingadozást mutatott, ezt követően azonban a biológiai alapok és a termesztéstechnológia folyamatos fejlődésének köszönhetően a termésátlag növekedésnek indult. Az elmúlt 18 évben a termőterület nagysága megduplázódott, 2017-ben megközelítette a 700 000 hektárt. A napraforgó termésátlaga az elmúlt három évben 2900 kg/ha fölé került, előzetes jelentések alapján pedig 2018-ban a hazai termesztés történetében először sikerült 3 t/ha országos termésátlagot elérni (1. ábra). Külön említésre méltó, hogy ezekkel a termésátlag-eredményekkel Magyarország a fontosabb napraforgó-termesztő országok között az első helyet foglalhatja el.

A köztermesztésben szereplő napraforgó-olajhibridek potenciális termőképessége 8-10 t/ha, amely jelentősen meghaladja az országos termésszintet. A termőképesség országos nagyságának további növelése reális alternatíva az ágazatban, ez azonban csak a rendelkezésre álló hibridportfólió okszerű, hibridspecifikus használata esetén lehetséges. Az agrotechnika fejlesztése a napraforgó-termesztésben folyamatos, azonban napjaink korszerű, speciális tulajdonságokkal bíró hibridcsoportjaiban eltérések vannak az agrotechnikai igényekben. Ebben a kultúrában bőséges számú hibrid áll a termelők rendelkezésére. A Nemzeti Fajtajegyzékben 2018-ban 57 napraforgó genotípus szerepelt, melyből 46 olajhibrid, 9 étkezési hibrid, valamint 2 szabadelvirágzási fajta. A napraforgóhibrid-kínálat a gyakorlatban bőségesebb, mivel a napraforgó-nemesítőházaknak lehetőségük van az Európai Unió vetőmag-forgalmazási szabályozása alapján más európai uniós országban elismert hibrideket Magyarországon forgalmazni. A napraforgóvetőmag-előállító és -forgalmazó vállalatok Magyarországon 2019-ben 81 olajnapraforgó-hibridet kínálnak a gazdák részére.

1. ábra: A napraforgó termőterületi és termésmennyiségi adatai Magyarországon (1990-2017). Forrás: KSH-adatok

A napraforgó nemesítésében a már hagyományosnak tekinthető peronoszpóra- és szádorrezisztencia kialakítása mellett meghatározóvá vált a speciális zsírsavösszetételre és gyomirtószer-rezisztenciára történő nemesítés. Egyre növekszik azoknak a hibrideknek a száma, melyek kapcsoltan mindkét speciális tulajdonsággal rendelkeznek. A kínálatban szereplő hibridek közül 4 magas olajsavtartalmú, 50 gyomirtószer-rezisztenciával rendelkező és 21 mindkét tulajdonságot hordozó hibrid. Jól mutatja a vetőmag-előállítók nemesítési törekvéseit, hogy a kínálat számbeli növekedése az elmúlt 3 évben elsősorban a Clearfield, Clearfield Plus és az ExpressSun (SU) hibrideknél, valamint a mindkét tulajdonsággal (magas olajsavas és gyomirtószer-rezisztens) rendelkező hibrideknél figyelhető meg (1. táblázat).

A napraforgó zsírsavösszetétele az étkezési olajok felhasználhatóságának leginkább meghatározó eleme. A nemesítés eredményeként olyan hibridek előállítása vált lehetővé, melyek olajában a linolsav helyett az olajsav van jelen a legnagyobb arányban. Ezek a hibridek „magas olajsavas (HO) hibrid” elnevezéssel kerültek be a köztudatba. A korszerű magas olajsavas hibridek olajában az olajsavtartalom elérheti vagy meghaladhatja a 90%-ot. A nemesítőházak kínálatában egyre nagyobb arányban szerepelnek HO hibridek. A magas olajsavas hibridek ökológiai igénye és agrotechnikája hasonló a „hagyományos” linolsavas hibridekéhez, azonban vannak olyan technológiai elemek, melyeknél a technológiai fegyelem betartása a magas olajtartalom és olajsavtartalom elérése érdekében fontosabb. A magas olajsavastartalom elérése érdekében a HO hibridek és a linolsavas hibridek vetése során a megfelelő izolációs távolság tartása a keresztbeporzás elkerülése érdekében fontos tényező, ugyanakkor a genetikailag stabil HO hibridek esetében ez a probléma nem jelentkezik olyan mértékben, mint a genetikailag instabil magas olajsavtartalmú hibrideknél. A vetéstechnológia kidolgozása során figyelembe kell venni, hogy a megfelelő olajsavbeépülés érdekében kerülni kell a túl korai, hideg talajba történő vetést, mivel a korai vetésidő és a vontatott növekedés miatt a generatív fenofázisban előfordulhat, hogy a napraforgó nem kapja meg a megfelelő hőösszeget, ami az olajsavszintézis szempontjából kritikus. Fontos eleme az agrotechnikának az okszerű, harmonikus tápanyagellátás. A túlzott nitrogéntrágyázás, valamint a kritikus mikroelemek hiánya (kén, bór) gátolja a magas olajsavtartalom felhalmozódását. Szintén fontos szerepe van a Diaporthe Helianthi és Sclerotinia Sclerotiorum elleni hatékony védekezésnek, mivel a magas olajsavas hibridek egy részének ellenállósága nem minden esetben éri el a legjobb linolsavas hibridek ellenállóságát (2. ábra).


2. ábra: A magas olajsavtartalmú hibridek specifikus sajátosságai

Átlagos csapadékellátottságú évjáratban kisparcellás napraforgó-termesztési kísérletben a HO hibridek termésmennyisége alacsony és átlagos ráfordítási szintű fungicides növényvédelem esetén is elérte vagy meghaladta a linolsavas hibridek terméseredményeit, optimális és megkésett vetésidőben egyaránt. A terméstöbblet a késői (május eleji) vetésidőben meghaladta a 300 kg-ot (3. ábra).

3. ábra. Linolsavas és magas olajsavas hibridek vetésidő- és fungicidreakciója a termőképességre (Debrecen, 2013)

Csapadékosabb évben a hagyományos zsírsav-összetételű hibridek terméseredményei extenzív technológia alkalmazása esetén az optimális vetésidőtől eltérő modellekben meghaladták a HO hibridek termőképességét. A fungicidkezelés nélküli parcellákon a terméscsökkenés akár a 200 kg/ha-t is meghaladta (4. ábra). A HO hibridek termesztésének tehát nagyon fontos tényezője a technológiai fegyelem maximális betartása, valamint az intenzív technológiai szint alkalmazása.

4. ábra. Linolsavas és magas olajsavas hibridek vetésidő- és fungicidreakciója a termőképességre (Debrecen, 2014)

A napraforgó-nemesítés másik legjelentősebb állomását a gyomirtószer-rezisztens hibridek kifejlesztése jelentette. Ennek a hibridcsoportnak a létrehozása nagy előrelépést jelentett a napraforgó-gyomirtás hiányosságainak kiküszöbölésében. A hibridcsoport megjelenése előtt a kétszikű gyomnövények vegyszeres irtására csupán az időjárási hatásoknak jelentősen kitett preemergens technológia állt rendelkezésre. A gyomirtószer-rezisztencia elsőként 2005-ben jelent meg a napraforgó-portfólióban. Napjainkban a napraforgó vegyszeres gyomszabályozásának első állomása a hibrid megválasztása. A hibridválasztást követően a hibrid igényeinek megfelelő technológia kiválasztása és alkalmazása a hatékony gyomirtás elsődleges eleme. A napraforgó vegyszeres gyomirtásában gyorsan terjedt a gyomirtószer-rezisztens hibridek esetében alkalmazható, a BASF és Syngenta által 2005-ben bevezetett Clearfield technológia, valamint a DuPont és a Pioneer közös fejlesztésének eredményeként létrejött Express™-toleráns napraforgó-gyomirtási technológia (ExpressSun). Ezek a technológiák lehetőséget nyújtanak a termesztők számára, hogy kiküszöböljék a kétszikű gyomirtás során jelentkező gyomirtási nehézségeket, ugyanis ezeknek a technológiáknak köszönhetően lehetővé válik a napraforgó-állományban megjelenő kétszikű gyomnövények hatékony, időjárásnak kevésbé kitett posztemergens irtása is. Ez az új technológia hatékony megoldást jelenthet a parlagfű és a kétszikű gyomnövények irtásában. Fontos azonban megemlíteni, hogy a technológia alkalmazása csupán gyomirtószer-reszisztenciával rendelkező hibrideknél alkalmazható, hagyományos hibridek esetében a kezelés az állomány pusztulását okozza. A nem GMO-alapú gyomirtószerrezisztencia-nemesítésben új irányzatként jelent meg a Clearfield Plus technológia. Az így előállított hibridek a BASF által 2015-ben engedélyezett Pulsar Plus gyomirtó szerre rezisztensek, ami az egyszikű és kétszikű gyomok irtásában egyaránt jobb hatékonyságú a Clearfield technológiában alkalmazható Pulsar 40 SL gyomirtó szerrel szemben (5. ábra).


5. ábra. Gyomirtási modellek terméseredmény-értékeinek alakulása (Debrecen-Látókép, 2013)

A Clearfield Plus technológiában azonban nem alkalmazhatóak a Clearfield hibridek; ebben a gyomirtási rendszerben csak a Clearfield Plus (CLP) hibridek használhatóak. A napraforgóhibridek tenyészidejének hossza változó, 105-140 nap. A köztermesztésben a legnagyobb számban a korai érésű hibridek szerepelnek (2018ban 24 db). A középérésű és igen korai éréscsoportú hibridek száma kevesebb (17 db, 5 db). A termelés során a hibrid tenyészidő-hosszúságának ismerete és az agrotechnika tenyészidőcsoporttal történő harmonizálása a termésbiztonság fokozásának egyik fontos eleme. A tenyészidőcsoportok szélsőértékei között – igen korai tenyészidő és középkései tenyészidő – akár 30-35 nap különbség is lehet. A hosszabb tenyészidejű hibrideknél a technológiai fegyelem betartása rendkívül fontos. Ennél a hibridcsoportnál a későbbi érésidő miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a késői vetésidő lehetőség szerinti mellőzésére (legkésőbb április 25-ig vessük el), az intenzív fungicides növényvédelem alkalmazására, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelő deszikkálás kivitelezésére, megvédve az állományt a későbbi betakarítási idő miatt fellépő fertőzésektől, állománydőléstől a csapadékos őszi időszakban (6. ábra).


6. ábra. A tenyészidő szerepe a napraforgó-termesztéstechnológiában

A technológiai hibák a középkései érésű hibrideknél késői vetésidőben jelentősebb technológiai problémákat eredményeznek. Az állomány túlzott sűrítése késői vetésekben jelentős, akár 400 kg/ha terméscsökkenést eredményezhet, míg a termésstabilitás az optimális 55 000 tő/ha termőtőszámban sokkal kedvezőbb (7. ábra).

7. ábra. Napraforgó-éréscsoportok vetéstechnológiai reakciója (Debrecen, 2016)

SZERZŐ: DR. SZABÓ ANDRÁS
DR. DÓKA LAJOS FÜLÖP
DR. SZABÓ ÉVA
DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

 

Ezeket olvasta már?

Újra kell gondolni a szőlővédelmet
Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről.
A gyümölcsültetvényekben az év végi feladatok közé tartozik a jövő évi növényvédelem előkészítése.
A szélsőséges időjárás sem jelentett legyőzhetetlen kihívást a SAATEN-UNION hibridjeinek.
Forduljunk a nap felé!
Kegyelmi időket élünk: ilyen kamatszintekkel, támogatásokkal egyszerre többé nem fogunk találkozni.