Hiába kiváló a magyar szója...?

El kell érni, hogy nőjön a magyar szója termőterülete, hogy a megtermelt áru ne alapanyagként hagyja el az országot – és még ez sem elég a sikerhez: hathatós intézkedésekre van szükség, hogy a „ránk” erősödő konkurensekkel szemben megőrizzük piacainkat. Nem volt tehát felhőtlen az a szakmai konferencia, amelyet a Bóly Zrt. (Bonafarm Mezőgazdaság növénytermesztési ágazata) a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesülettel közösen rendezett szeptemberben a szója baranyai fellegvárában. Ugyanakkor – mint azt a tanácskozást követő bólyi fajtakísérlet-szemle is igazolta – a lehetőségeink vonzóak: a technológia egyre hatékonyabb, és megfelelő minőségű vetőmagkínálat áll rendelkezésre a jövedelmező termesztéshez.

Egyötödös függőségben

A hazai haszonállat-állomány évente 5-600 ezer tonna GMO-os import szójadarát használ fel, és a 60 ezer hektáron folyó hazai szójatermesztés ma legfeljebb 150 ezer tonnát képes megtermelni. Vagyis lenne igény a hazai fehérjenövény-volumen növelésére – mondta bevezető előadásában Macháty Béla. A Bóly Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint nincs reális esélye annak, hogy hazánkban jelentősen nő a termőterület, de már 100 ezer hektáros nagyságrend is előrelépés lenne. – Bár az állam és az EU-támogatások igyekeznek előmozdítani ezt, fontos, hogy a gazdaság szereplői is megtegyék a magukét a kellő technológiai szaktudás, a megfelelő fajta- és termőhelyválasztás, vagyis a versenyképes termesztés érdekében – hangoztatta a vezérigazgató-helyettes. A kihívások közt említette, hogy nő más fehérjenövények – ide sorolta még a növekvő fehérjetartalmú búzát is – iránti kereslet, másfelől tény, hogy a génmódosított alapanyagból készült szójadara ára akár 20%-kal is alacsonyabb lehet.

A technológia egyre hatékonyabb...

Itthon feldolgozni!

A hazai agrárinnováció és -kutatás vezetője arra mutatott rá, hogy mind hazánk, mind az EU döntő mértékű függőségben van a szójaimporttól, és nem is reális célkitűzés a teljes hazai fehérjeszükségletet kizárólag hazai szójával fedezni – egyéb, kidolgozás alatt lévő alternatív technológiákat is be kell vetni a függőség felszámolásához. Gyuricza Csaba szerint nem segíti az ágazatot a készülő európai-dél-amerikai kereskedelmi egyezmény sem, amely a vámok tervezett eltörlésével a hazai GMO-mentes szójaágazat versenyképessége ellen hathat. Ugyanakkor úgy vélte, kellő ösztönzőkkel átléphető lenne a 100 ezer hektáros hazai termőterület, azonban ha teljesen hazai forrásra kívánnánk támaszkodni az ágazatban, akkor mintegy 230 ezer hektárra lenne szükség. A NAIK főigazgatója Ukrajna szigorú belpiacvédő példáját említve ezúttal is nyomatékosan kitért rá: döntő jelentőségű, hogy a jó minőségű hazai szója ne alapanyagként hagyja el az országot. – Világszerte nő a termőterület, erősödik a verseny. Ebben a helyzetben fontos a szójababot itthon tartani és feldolgozni, mérsékelni az importfüggőséget, javítani a termesztés hatékonyságát – hangoztatta Gyuricza Csaba.

A felkészültség döntő

A szójapiac elemzését Polgár Zoltán végezte el a bólyi Bonafarm-Mezőgazdaság rendezvényen. A Galldorf Zrt. kereskedelmi igazgatója rámutatott: sok hazai termelő elhibázott taktikával rossz ütemben reagált az elmúlt időszak piaci túlkínálatára, s ezzel a mostani szezonban a szerb és román konkurensek pozíciója javult. Kérdésünkre a szakértő úgy vélte: a szójatermesztés hazai kibontakozását akadályozza, hogy a gazdaságok nem bíznak a növény jövedelmező előállításában. –Tény, hogy a szója víz- és páraigényes, és megköveteli a területhez megfelelő fajtaválasztást, a precíz, gondos és hozzáértő termesztéstechnológia betartását. Ugyanakkor a termesztése körülbelül 2 tonna felett válik jövedelmezővé, megfelelő szakszerűséggel még öntözés nélküli területen is – összegezte Polgár Zoltán. Hozzátette: az Alföld egyes régióiban csak öntözéssel képzelhető el a szójatermesztés, aminek útjában ma még számos akadály áll, továbbá probléma, hogy a növény kikerült a zöldítésből, mert a termesztése vegyszeres növényvédelem nélkül aligha oldható meg.

Ezeket olvasta már?

A klímaváltozás hatása az őszi vetésű növényekre
Szegeden tartottak kalászos- és repcetanácskozást.
Kockázatok a kukorica-, napraforgó- és szójatermesztésben
A Debreceni Egyetem a kísérleti telephelyén több mint 3 évtizede végez tartamkísérleteket
Alternatív növények
A vidékfejlesztésben, a vidéki versenyképesség növelésében az alternatív növények vetőmagcélú termesztése is segíthet.
Középpontban a kukorica - és napraforgó
Nádudvaron tartott fajtabemutatót a Kite Zrt.