Ha nem tanulunk meg gondolkodni, a tizenkilencre húzunk lapot

Negyedik éve szervez rendezvényt legfontosabb kultúrnövényeink termesztéséről, ill. ennek hatékonyságáról a Magro.hu piactér. Az idei Kukorica és Búza Konferenciasorozat kaposvári állomásán jártunk, ahol arra voltunk leginkább kíváncsiak, hogy valóban csak többmilliós gépberuházásokkal lehet-e nagyobb terméshozamot elérni, ill. hatékonyabban termelni.


Bóné Tímea, a Magro.hu piactér tulajdonosa,a konferencia szervezője

Előzetes terveink alapján arra kerestük a választ, hogy melyek azok az adatok és mérési lehetőségek a talaj-előkészítéstől a betakarításig, amelyeket minden gazdálkodónak ismernie kellene. Az előadásokon vetőmag-forgalmazó, talaj-mikrobiológiával, gépkereskedelemmel, tápanyag-utánpótlással foglalkozó szakemberek mellett az informatikus szemszögéből is láthattuk mindazt, amit ma agrárdigitalizációnak, precíziónak hívunk. Nevezhetjük többféleképpen – ahogy a nap során is több elnevezés került elő –, de, miközben már a csapból is ez folyik, a konferencia végére a közel 150 résztvevő számára is egyértelművé vált: mérés, adat és precíz gondolkodás nélkül ma már a mezőgazdaság sem tud előbbre haladni, de még szinten maradni sem.

A konferencia legizgalmasabb mozzanata mindenképp az interaktívvá vált kerekasztal-beszélgetés volt, amelynek legfontosabb általános megállapításait foglaljuk össze, illetve felidézzük a lényeges kérdésekre adott főbb válaszokat.

– Felkapott téma az adatok hiánya, a mérés szükségessége. Különböző szakterületekről érkezve ezt valóban mindenki így látja? – a kérdéssel Bene Zoltán moderátor (cégvezető, Karintia Kft.) egy rögtönzött bemutatkozásra is felkérte beszélgetőtársait.

– Műtrágyáról, lombtrágyáról gyakran mondják, hogy szentelt víz, és lássuk be: valóban az, ha csak egyszer használom, vagy nem megfelelő fenofázisban alkalmazom. A lényeg mindig a részletekben rejlik, amik együtt, a végén tonnákat és forintokat jelentenek. És ez a fő apróság, részlet az információ: mikor, mennyit, mire juttassak ki – válaszolta Rácz Gábor, az ICL Specialty Fertilizers szaktanácsadója. – A burkolt, általunk precíziósnak nevezett műtrágyának is az adat a titka.

Rácz Gábor

– Azok a problémák, amiket más iparágak már egy évtizede megoldottak, a mezőgazdaságban most kerülnek elő. A digitalizáció kérdése már rég eldőlt, épp ezért megvan az az előnyünk, hogy más kárán is tudnánk tanulni, mindennapi munkában, munkaszervezésben is akár – fejtette ki Vörös Ákos szakértő (Agrodat Kft.).

Vörös Ákos

– Kicsit túl van már tolva a precízió; a Google-ből és a csapból is ez folyik. Lassan feltalálják a precíziós ágyekét, mert azt is könnyebb úgy eladni. Én inkább azt gondolom, hogy egy kicsit visszább kellene venni, és elkezdeni azokra a dolgokra koncentrálni, amik valójában fontosak – ez volt Nagy Bence,a Magtár GPS Kft. üzletágvezetője véleménye.

Nagy Bence

– Több mint 20 éve dolgozunk a talajok egyre csökkenő mikrobiológiai életnek javításán, a degresszió csökkentésén. Bár haladni kell a kor követelményeivel és lehetőségeivel, nem veszíthetjük szem elől, hogy a precíziós növénytermesztés legalapvetőbb feltétele a termőtalaj, és nemcsak fizikai, kémiai információkat kell róla megismernünk, hanem a biológiai, mikrobiológiai tulajdonságait is. Ezek az adatok az alapok – szögezte le Daoda Zoltán szakmai igazgató (AGRO.bio Hungary Kft.).

Daoda Zoltán

– Valóban nincs olyan rendezvény, ahol ne a precízió lenne az egyik hívószó – kapcsolódott az előzőekhez Hadászi László innovációs főigazgató (KITE Zrt.). – S tényleg sokan vannak, akik megalapozatlanul, tudás nélkül, internet-huszárkodva próbálnak piacot, üzleti lehetőséget látni ebben. Viszont nagyon kevés olyan cég van, amelyik vizsgálatokra alapozva épít fel valóban használható rendszert.

Hadászi László

– A mai gazdálkodót agyonnyomja a rászakadt digitalizáció, precízió és a klímaváltozás. Sok a szereplő, sok a lehetőség, amiben már nagy kihívás eligazodni. Épp ezért egyet hátra kell lépni, és meg kell nézni, hogy a jelen gazdálkodói méretünkben és technológiánkban vannak-e tartalékok. Valószínűleg beruházás nélkül is tudnánk még fejlődni, de ehhez mérni kell, és az eredményeket fel kell dolgozni, majd fel kell használni – fejtette ki Kőrösi Tibor fejlesztési vezető, a Karintia Kft.-t képviselve.

Kőrösi Tibor

– Hol követik el a legnagyobb hibát a termelők? – tette fel Bene Zoltán a következő kérdést.

K. T.: – Azt mérik csak, amit kötelező, de azt is csak nagyjából. A fajták közti eltérések 1-3 tonna különbséget is jelenthetnek hektáronként, ehhez képest már a vetőmagkísérletben sem tudja olykor a gazda, hogy milyen vetőmagnormával vetett, „elfelejtettem, annyi dolgom van”. A megszokásból történő gazdálkodást pedig el kell felejteni, mindent fel kellene írni, ehhez viszont nem drága eszköz kell, hanem egy precíz gazda, aki táblánként tudja a hozamot is.

– De az elégedett gazda nincs rákényszerítve a változtatásra, így a mérésekre sem.

H. L.: – A magyar gazda – tisztelet a kivételnek! – nem mér semmit. Amit mér, még annak sincs értelme, ha az adatok nem feldolgozhatóak, nem illeszthetőek rendszerbe, s így nem megbízhatóak; de hát mégse lépjünk vissza a kockás papír szintjére!

B. Z.: – Tegye fel a kezét, aki gazdálkodik otthon! (Szinte mindenki.) Maradjon fenn annak a keze, aki meg tudja mondani, hogy a kukoricának, ami most a magtárában van, tonnánként mennyi volt az előállítási költsége. Kb. 15%-uk? Itt kezdődik a mezőgazdaság! Amíg nem tudom, mi az önköltségem, és csak a bevételemet látom, úgy mi alapján hozok döntést? Hol megy el a pénz? Hol lehet kihozni belőle többet? A kockás papír sem lenne rossz eszköz, ha egyáltalán elkezdenénk használni...

– Akkor most kockás papír vagy iPad kell?

V. Á.: – Valaminek lennie kell. De amikor majd 5-10 év múlva eljutunk odáig, hogy adatbázist kell a meglévő adatainkból építeni, az ellenségünk lesz ez a kockás papír és a PDF. Ugyanis vannak valid méréssel alátámasztott, adatbázisban elhelyezhető, idősoros strukturált adatok, és vannak a nem strukturált adatok, azaz az összes többi, amikből évek múlva iszonyú költség lesz majd rendszert építeni. Én most szólok, hogy 10 év múlva nagyon drága lesz ezt a kockás papírt feldolgozni.

R. G.: – Emberek vagyunk, és különbözően gondolkodunk. Akit tápanyag-utánpótlásnál nem lehet a technológia hektárköltségének kiszámítására rávenni, mert a zsákra írt Ft/t beszerzési költségre fókuszál, azt a termelőt a kockás papír használatára kell először rávezetni, a kijuttatási költséget, a ráfordított időt számolva, a prognosztizálható termésnövelést kalkulálva – a taposási kárról már nem is beszélve.

D. Z.: – A mérésben is vannak fokozatok, hisz mérhetek ásóval gilisztaszámot, gazdászpálcával talajtömörödöttséget, abból eketalpvastagságot, de akár üzemanyag-szükségletet is majd, vagy fotoszintézis-mérővel a tápanyag-utánpótlás szükségességét. Tehát adatot kell gyűjteni!

– Farkas László zimányi termelő is itt van a hallgatók között. Mit tanácsolna a jelenlévő, még a döntés előtt álló termelőknek? – fordult a moderátor a közönség felé.

– A most elvesztegetett időt sajnálom – kezdte válaszát Farkas László –, a mások idejét, amíg a többiek nem döbbennek rá, hogy milyen lehetőség van a precíziós gazdálkodásban. Amíg adatokról beszélünk, nagyon nem mindegy, hogy a talajvizsgálati adatunk pl. táblaszintű-e. Például esetleg a 120 hektáros táblának egy adatát kezeljük, és abból az egy adatból tervezzük meg a tápanyag-kijuttatást, vagy tudjuk, hogy ennek a 120 hektáros táblának van 15 db foltja, akár más-más tulajdonságokkal. Tehát mindenkinek arra kellene ügyelnie, hogy a precíziós gazdálkodásnak a szakmáról kellene szólnia: hol, milyen dózissal, mikor. A precízió annyit jelent és nem többet, hogy az adatnak minden időpillanatban tudjuk a keletkezési helyét, mert akkor célzottan tudunk a megfelelő helyen beavatkozni.

– A precíziós gazdálkodásnak vajon feltétele a szakirányú felsőfokú végzettség? Ez az arány ugyanis csak 4% hazánkban.

K. T.: – Nem biztos, hogy azon múlik. Tavaly csupán három termelő hívott fel azzal a kérdéssel, hogy a vetőmagjának mi a használati értéke, mekkora a csíraszázaléka, milyen az ezermagtömege. Ugyanis ők nem vetnek el mindent ugyanazzal a vetőmagnormával, megtanultak differenciáltan gazdálkodni. De ez csak három termelő! Szerintem jelenleg 30-40% technológiai tartalék van a termelésünkben, ezek egyike például a műtrágyázás előtti pH-mérés. Az egy séma alapján, zsigerből történő gazdálkodást el kell felejteni! De ugyanilyen „apróság” a betakarításkori nedvességtartalom; gyakran elég lenne csak a tábla szárazabb végénél indítani a kombájnost. Ez is csak egy mérés, egy egyszerű mérés. És ez nem végzettség vagy beruházási költség kérdése.

H. L.: – Nem kell ettől a 4%-tól megijedni – ezen amúgy sem lehet egy hét, de egy év alatt sem változtatni. És máshol sem fényesebb a helyzet. Viszont meg kell tanulni, meg kell tanítani végzettség nélkül is gazdálkodni a termelőt, amire a precíziós gazdálkodás IT-rendszerei alkalmasak is. És ezzel persze nem a szakma ellen akarok érvelni. Sőt, ez éppen mellette szól.

V. Á.: – Én azt látom, hogy aki belevágott a precíziós gazdálkodásba, az ezt józan paraszti ésszel végzi. Egy hegyes-dombos vidéken termelő partnerünk egymástól pár száz méterre két mérőpontot állított fel: havonta csak pár mm az esőeltérés köztük, de ő megméri minden reggel, és pontosan tudja, mit jelent az a különbség; adott esetben már nem is küldi oda a gépet. Mert ha mégis? A traktorosai „interdiszciplináris” beszélgetést folytatnak majd percekig-órákig arról, hogy fognak-e dolgozni vagy nem, majd miután nem sikerült, a napidíjat mégis elkérik. Ezek pl. a guruló forintok.

A munka nem össznépi „döntésre” vár. Ez ma már mérés és precízió kérdése. Nincsenek varázslatok, ahogy mondani szokás: a király meztelen.

Aki esetleg lemaradt a rendezvényről, az az AGROmashEXPO Fórumszínpadán tartandó kerekasztal-beszélgetést meghallgatva még inspirálódhat, felkészülhet a következő szezon adatgyűjtésére.

A precíziós gazdálkodásnak a szakmáról kellene szólnia: hol, milyen dózissal, mikor

Minden a precíz gazdánál kezdődik

Interjú Bene Zoltánnal (cégvezető, Karintia Kft.),a kerekasztal-beszélgetés moderátorával

Hogy látja, hajlandó a termelő változtatnia szokásain?

– Tapasztalatunk szerint – ahogy itt, a közönségnél is kiderült – legfeljebb 15%. Ennyien hajlandóak időt és energiát szánni arra is, hogy megtegyék a nulláról az első lépést, azaz kalkuláljanak költséget és bevételt. Innovatívnak tartják magukat, mert beállítanak egy fajtasort, de gyakran már a tőszámot sem kérdezik meg vetéskor, a végén pedig egyben betakarítják: „ne haragudj, bocs, utolsó nap volt, nem tudtunk már megvárni”.

Talán a kényszer fogja rávinni a gazdát a változtatásra. A támogatások kisebb-nagyobb mértékű megnyirbálása veszi majd rá, hogy a bevételcsökkenés okán elkezdjen egy kicsit innovatívabban gondolkodni, kalkulálni.

A helyzetet tovább rontja az éghajlatváltozás, aminek az eddigieknél is kiszámíthatatlanabb lesz a hatása. Erre a két bizonytalansági faktorra a nemesítők igyekeznek genetikai válaszokat adni, de hogy ebből mit fog kihozni a gazda, az már elsősorban rajta, a hajlandóságán, a precíz munkáján múlik.

Van egy nagyon szűk kör, aki figyel, tanul, okul, és van a többség, aki még mindig a szokáselv alapján gazdálkodik. Pedig, ha nem tanulunk meg gondolkodni, akkor hamarosan a tizenkilencre húzunk lapot...

Ezeket olvasta már?

Ha nem tanulunk meg gondolkodni, a tizenkilencre húzunk lapot
Arra keressük a választ, hogy melyek azok az adatok és mérési lehetőségek a talaj-előkészítéstől a betakarításig, amelyeket minden gazdálkodónak ismernie kellene.
Igényeljen kedvezményes belépőt a gépkiállításokra!
AGROmashEXPO és ArárgépShow 2020.
Nagymúltú, legendás Pioneer hibridek „járták be” az elmúlt évtizedekben a FAO 300-as és a FAO 400-as éréscsoportok végét.
Olyan csapattal dolgozhatok együtt, amelynek minden tagja hasonló gondolkodással bír.