Forró napok jönnek

Ismét elérkezett a betakarítás ideje. Az őszi vetés lekerül a földekről. De vajon érdemes-e betárolni? Egyáltalán, mi befolyásolja az árakat? Merre fognak mozdulni az elkövetkező hónapokban? Ezek azok a gondolatok, amelyek a minőség és mennyiség után mindjárt meg kell, hogy forduljanak a gazda fejében. De honnan fog választ kapni rájuk? Hogyan fogja informáltságát a felvásárlóéhoz emelni annak érdekében, hogy egyenrangú félként tudjanak megegyezni az eladásról? Rovatunk cikke ebben a hónapban e téren próbál támpontokat adni számunkra.

Magtárba került az őszi vetés. Ezzel azonban véget is ért a korábbi évekkel való hasonlatosság. Az év első felének időjárási körülményei ismét tudtak újat mutatni. S ezen a növények is igen „elcsodálkoztak”. Az erős aszály, az azt követő hűvös periódus, majd az esős időszak nem hozhat kiemelkedő eredményeket. A növényvédelem szerepe meghatározóvá vált. A fuzáriumfertőzöttséget egyre több helyen látjuk, reméljük, nem fordul toxikusra. Mindenesetre, a bevizsgálási listára mindenképpen tegyük fel! Mi alakítja, illetve mi fogja alakítani az árakat?

Magtárba került az őszi vetés. Ezzel azonban véget is ért a korábbi évekkel való hasonlatosság

Először is: a hazai termés mennyisége és minősége mindenképpen, de korántsem olyan mértékben, mint a nemzetközi ármozgások. Hogy ez miért van? Azért, mert erős nettó exportőri pozíciónk miatt csak rövid időre tudunk elszakadni a nemzetközi piaci viszonyoktól. Ráadásul, ahogy arra már utaltunk, termelésünk jellemzően ugyanazokat a trendeket mutatja, mint a térség, a kontinens termelése. Ha a hazai árgörbéket a termelési eredményeinkkel és a világpiaci mozgásokkal vetjük össze, egyértelműen utóbbiakkal mutatnak szorosabb összefüggést. Előrejelzéseinket tehát ennek megfelelően súlyozva adjuk közre. A búzaterület 952 ezer, az őszi árpa 218 ezer, a repce 296 ezer hektáros. A terméseredményekre még várni kell, de az már jól látszik, hogy a nemzetközi piacok a keresletet és a tavalyi termést is meghaladó búzamennyiségre számítanak, ami a készletszintek emelkedését fogja hozni. Az árak az elmúlt hetekben a tavalyi készletek szűkülése, egyes termelőtérségek időjárási anomáliái és az amerikai kukoricavetések elhúzódása miatt emelkedtek, de közben a terméskilátások javulnak, tehát az áremelkedést nem várjuk tartósnak. Mivel rendszerint összefüggést mutatnak, néhány szóval a kukoricára is ki kell térnünk. A kukoricával ugyanis más a helyzet. Ahogy azt megszoktuk, a hazai vetések állapota nem tér el érdemben a térség, a kontinens vetéseiétől, és így most lemaradásban vannak. Ezek a lemaradások komoly izgalmakat okoznak (értsd pénztermelési lehetőséget) a gabonatőzsdéken. Az amerikai vetések elhúzódása miatt Chicagóban megugrottak az árak. Míg a búzánál a globális termelés meg fogja haladni a felhasználást, így nőnek a készletek, addig a kukoricánál fordított a helyzet. Az USA várható terméskiesését az európai és dél-amerikai emelkedés nem tudja ellensúlyozni.

A nemzetközi piacok a keresletet és a tavalyi termést is meghaladó búzamennyiségre számítanak

A léptékeket azért érezni kell: az előrejelző intézmények szerint a kukorica-termés 1-2 százalékkal marad alatta a tavalyinak, míg a készletek 2-10 százalékkal mérséklődhetnek.

A terméseredményekkel kapcsolatos globális várakozások tehát folyamatosan javulnak. Ahogy mondani szokták, a természet kompenzál. A piaci oldalon jelentős változások zajlanak. Egyrészt az elmúlt évtizedben a Közel-Kelet és Észak-Afrika húzta az importot. Ez kezd most kiegészülni Délkelet-Ázsiával és Közép-Afrikával. A világpiac élénkülni fog ebben a szezonban, több búza fog megfordulni a nemzetközi piacon. A keresleti oldalt ezenkívül két erős trend befolyásolja. Egyrészt az afrikai sertéspestis letarolta Kínát, Vietnámot. Ez a takarmánycélú keresletben ezen az oldalon jelentős csökkenést generál. Másrészt viszont a sertéshús piacán kialakuló hiány kontinensünkön a sertés- és baromfitermelés és -export növekedését hozza, ami viszont keresletnövekedést jelent a takarmányok európai piacán. Az USDA legfrissebb előrejelzése szerint az Európai Unióban a 2019/20-as gazdasági évben 12 százalékkal nagyobb búzatermésre lehet számítani, mint az előzőben. Ez csaknem duplája a világpiaci termésbővülésnek. Más szóval az újabb globális búzatermelési rekordból az EU jelentős részt tudhat magáénak. E keresleti és termelési tényezők eredője kínálati túlsúly a gabonafélék piacán.

A nagy termelők közül az Európai Unión kívül növekedést mutat Ausztrália, Ukrajna, Oroszország, Kanada búzatermelése is. Közülük számunkra az orosz és ukrán kibocsátás tartós növekedése mindenképpen kiemelést érdemel. Az USDA aktuális előrejelzése szerint Ukrajna például 18,5 millió tonnás búzaexportra készül a 2019/20-as gazdasági évben. Ezek a kiváló gabonatermelési adottságokkal rendelkező országok közel vannak, és közvetlenül vagy a fekete-tengeri útvonalon keresztül egyre nagyobb befolyást gyakorolnak piacunkra és exportlehetőségeinkre. A folyamatot komolyan kell vennünk! Reagálni hatékonyságunk javításával és/vagy kínálatunk átalakításával kellene. Több figyelmet kell fordítanunk a tömegcikkek melletti keresleti tényezőkre, és olyan fajokat, fajtákat termelni, amelyek a kisebb csatornákon jelentkeznek. Ebben az egészséges életmódhoz kötődő fogyasztói igények segítségünkre vannak. Jó példával szolgál a vegánizmus, a gluténmentes piac vagy a zabdivat, de a kézműves sörök és általában a premizálódó sörpiac, a funkcionális élelmiszerek folyamatosan nyíló szegmensei is lehetőségeket rejtenek. Minél hamarabb kezd valaki e téren tájékozódni és lépéseket tenni, annál valószínűbb, hogy a nyertes oldalra kerül. Legyen ez a cselekvő ember dicsérete! Ne várjuk meg, míg elérünk a falig!

Térjünk vissza a fuzárium-helyzetre. Amennyiben a mikotoxinok tömegesen jelennek meg a termésben, és jelentősen csökken az étkezési minőség aránya, úgy a minőség szerinti különbségek akár jelentősen is növekedhetnek a piacon. Cikkünk írása idején mintegy tízezer forintos különbség van az étkezési és a takarmánybúza fizikai piaci árai között.

Nagyon fontos, hogy legyen vizsgálati eredményünk, tisztában legyünk árunk paramétereivel, és igazolni is tudjuk azokat! A tavalyi és az idei termés tekintetében azonban ez eltérő viselkedést igényel. Javaslatunk szerint akinek még tavalyi étkezési tételei vannak, az mihamarabb adja el, akinek az új termésből áll elő ilyen, az számíthat további áremelkedésre.

E cikket június legvégén írjuk. Ekkor még nagy a csend a gabonapiacon. A gazdák várnak. Közben meleg, sőt hőség van. Ez az időjárás az érésnek és a betakarításnak egyaránt kedvező, morzsolódik a lemaradás, az időbeni csúszás. Emlékszünk, tavaly ugyanez a hőség a tervezettnél, szokásosnál is előbbre hozta a betakarítást. Idén a termelők hamarosan elkezdenek egyeztetni a kereskedelmi és raktározó partnerekkel, majd indulnak a kombájnok. Amikor Ön kézhez kapja ezt az írást, akkor várhatóan már az árpa teljes mennyiségében, a repce túlnyomó többségben és a búza is jelentős részben a raktárakban pihen.

Akkor sikeres-e az év, ha nagy a termésünk, jó a minősége vagy ha az árak viszonylag magasak? A kettő ritkán jár együtt. Ahhoz, hogy jó döntést hozzunk az eladáskor, tisztában kell lennünk a piaci helyzettel. Ne csak egy forrásból tájékozódjanak! Ne csak gazdálkodóktól vagy kereskedőktől szerezzenek be információt, hiszen ők egyik vagy másik oldalon érintettek! Keressék az olyan független forrásokat, amelyek megbízhatók. A minap az egyik gazdálkodó ezzel fogadott: „Fórián úr, bárcsak hallgattam volna tavaly önre!”.

A nagy termelők közül az Európai Unión kívül Ausztrália, Ukrajna, Oroszország, Kanada búzatermelése is növekedést mutat

Ahogy egyforma évek, úgy ideális gazdálkodási körülmények sincsenek. Azt tehetjük, hogy kiszolgáljuk a genetika igényeit, és minél több forrásból tájékozódunk a piaci trendeket illetően. A két fő növény eltérő mérlegadatai ugyanis nehezen kiszámíthatóvá teszik a várható árváltozásokat. Az Erste Bank agrárelemzői arra számítanak, hogy a búza ára hamarosan lefordul a jelenlegi szintekről, és inkább lefelé fog mozogni a következő hónapokban. A kukoricáé sokkal ingadozóbb lesz: érzékenyen fog reagálni minden terméssel kapcsolatos hírre. Összességében azonban inkább az oldalazására számítunk.

Szerző:
Flórián Zoltán
vezető agrárszakértő
ERSTE Agrár Kompetencia Központ

 

 

 

Hirdetés

Ezeket olvasta már?

24. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum Debrecenben
Az új kártevők és betegségek nagy kihívás elé állítják a növényvédelmi szakembereket
Elkezdődött a IV. Kukorica és Búza Konferencia Kaposváron.
Először tudjuk meg, hogy mit nem tudunk – induljon végre az adatalapú gabonatermesztés!
Elérhető a Nufarm friss növényvédelmi kézikönyve
A Nufarm letölthető termékkatalógusa mindazt az információt részletesen tartalmazza, amelyre önnek szüksége lesz 2020-ban a növényvédelmi feladatok összeállításához.