Földalapú helyett talajalapú támogatásra lenne szükség

Termékeink a valós tudást tükrözik

Exkluzív rovatunkban az elmúlt három hónapban elsősorban az agrárgépes világban dolgozó szakembereket szólaltattunk meg, így most eljött az idő, hogy egész más területeket vegyünk górcső alá. Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója a talajélet javításáról, a talajbaktériumok szerepéről és ehhez a témakörhöz kapcsolódóan még sok, talán még mindig nem teljesen közismert tudnivalóról osztotta meg gondolatait velünk.

A Phylazonittól – a BactoFilhoz

– Volt a szűk családban kötődése valakinek a mezőgazdasághoz?

– Nem igazán. Gyerekkoromban 4-5 évig a nagyszüleimnél nevelkedtem, ahol a szomszédban egy fiatal állatorvos lakott. Onnantól datálom, hogy világéletemben állatorvosnak készültem... A gimnáziumban is biológia-latin szakot választottam, állatorvosi egyetemre felvételiztem. Ez sajnos nem sikerült, aztán a második felvételi után döntöttem a tervek módosítása mellett.

– A szakmai életútjának mik voltak a fő mérföldkövei?

– A módosított tervek alapján agrármérnökként végeztem Gödöllőn, 1989-ben, bábolnai ösztöndíjasként. Négy évig tartott ez az ösztöndíjas időszak, így nyaranta a bábolnai gazdaság különböző egységeiben voltam gyakorlaton, itt szakmailag nagyon sokat tanultam. Mintegy 4 évet dolgoztam a Bábolna Rt. baromfiágazataiban, ahol az akkori időszak legjobb hús- és tojóhibridjeivel dolgoztam. A következő nagy lépés a Phylaxia Pharma volt, ami a jelenlegi munkámnak is megalapozta a hátterét. Feladataim közé tartozott még például a cég tőzsdére való bevezetésének menedzselése, a részvénykibocsátási memorandum elkészítése – ezeket controlling igazgatóként sikeresen elláttam. Dolgoztam még piackutató cégnél is, ahol szintén más, érdekes területeken bővíthettem a tudásom.

Jött egy újabb bábolnai szakasz is ezek után, ahol elsősorban élelmiszeripari marketinget irányítottam. Ennek a szakasznak az ezredfordulón lett vége, ekkor találkoztam Márton Józseffel, akivel a Phylaxia Pharmában együtt dolgoztunk, a Phylazonit talajbaktériummal kapcsolatban ott már voltak közös munkáink. (Érdekes, hogy 3-4 évig „édesgyermekem” volt a mai konkurens termék.) A fejlesztők, tudósok kialakítottak egy új termékcsaládot, a BactoFilt, ennél az engedélyezés végére kapcsolódtunk be. Az új termék forgalmazására megalapítottunk egy új céget – 2001 óta dolgozom ennél, az AGRO.bio HungaryKft.-nél.

– Jól gondolom, hogy a Phylaxia talán kicsit megelőzte akkoriban a korát a talajbaktériumokkal kapcsolatos munkájával?

– 1980-ban kapott forgalmazási engedélyt az első termék, már akkor foglalkoztak a talajbiológiával. De ennél azért menjünk nyugodtan vissza, korábbra az időben, hisz 1910-ben alapították meg a Pasteur-intézetet Párizsban, és Európában másodikként, 1912-ben alakult meg a Phylaxia Magyarországon – tehát a cégnek igazán komoly múltja volt, elsősorban az állatgyógyászat területén. Innen nőtt ki a másik üzletág.

Újra kell éleszteni a termőföldeket

– Milyen ma, 2019-ben a talajbaktériumokkal kapcsolatos technológiák megítélése a piacon?

– Nagyon hosszú folyamat volt az egésznek az elfogadtatása, és sajnos akárhogy nézzük is, az időnk is fogy. A termőtalajok folyamatosan romlanak, ezt sajnos mérésekkel, kutatási eredményekkel egyértelműen alá lehet támasztani. Európában például 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy megújul. Nem véletlen, hogy 2014-ben már a FAO is felhívta erre a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy a termőföld kb. 50 évig biztosított a világon. Mivel a népességemelkedés pont ellentétes irányú, így 20-30 év múlva ez a folyamat már nagyon komoly problémákat fog okozni világszinten. A talajrontó gazdálkodást meg kell szüntetni és nem fenntartani, a talajokat pedig ezután újra kell éleszteni. Jelenleg a talajállapot a legnagyobb akadálya annak, hogy a növényekben lévő potenciált teljesen ki tudjuk aknázni.

– Mennyire veszik komolyan a partnerek ezeket a vészjeleket?

– Még nem igazán – amíg a földhasználat lehetőséget biztosít arra, hogy egy földbérlet alatt csak kizsigereljem a talajomat, és ne foglalkozzam a minőségével, a visszapótlásokkal. Pedig nem lenne nehéz egy-két gyors szabálymódosítással ezen változtatni. Kezdetnek például megtenné az is, hogy az agráriumból, a termőföldről származó cellulózt, bármiféle szalmát ne lehessen ipari vagy energetikai célokra felhasználni. Ha a mindennapi termelői gyakorlatot nézzük, az első lépés az lenne, hogy a gazdák ismerjék meg a talajaikat. Elő kell venni az ásót, és ha mondjuk 100 ásónyomból 90-ben találnak gilisztát, akkor minden rendben, jó állapotban van a talaj – ha az arány fordított, mondjuk 90-ben nem találnak gilisztát, akkor nagyon nagy a baj... Nagy gondnak látom, hogy a cégek könyvértékeiben a talajnak nem szerepel a minősége, pedig számvitelileg ezt is simán meg lehetne oldani. Az is probléma, hogy földalapú támogatás van, nem talajalapú. A támogatás a föltulajdonhoz, méretéhez kötődik, nem a talaj minőségéhez. Bízom abban, hogy a következő támogatási ciklusban már fognak ezzel foglalkozni. Szervesszéntartalmat akár 10 perc alatt lehet mérni, a talajminőség-változásához lehetne például kötni egy hosszú távú támogatáspolitikát.

Érdekes, hogy mennyire máshogy gondolkodnak erről más országokban: míg itt a 20-25 éves bérleti konstrukció az átlagos, és a bérlő nem érdekelt abban, hogy a talajéletre, minőségre megfelelően vigyázzon, addig Ukrajnában például az új kínai tulajdonosok 99 évre bérlik a területeket. Ott nem tehetik meg, hogy ne foglalkozzanak a talaj minőségével.

Nem tudjuk, ki a második...

– Van egyébként Európában olyan ország, ahol ezen a téren sokkal előrébb járnak, vannak működő minták?

– Sajnos nincsenek, ez komoly probléma. Én személyesen például nagyon sok német, francia, angol és holland területen vizsgáltam a talajt, nyugodtan mondhatom, hogy a mi termőföldjeink jobb állapotban vannak. Ott egyedül a szervestrágya-ellátottságuk sokkal jobb, mint a miénk. Tapasztalataim szerint talaj-mikrobiológiában a magyar kutatók, gyártók és felhasználók annyira vezetünk Európában, hogy nem is tudjuk igazán, ki a második. Emellett a magyar engedélyezés ezen a területen olyan szigorú, hogy jó pár nyugat-európai ország terméke itt engedélyt sem kaphatna. Ezen a téren az európai uniós új szabályozás, ami kb. 3 év múlva lép majd életbe, igazából a mostanihoz képest visszalépést jelent, jóval lazább lesz sajnos.

– Mire lesz ez jó?

– Nem igazán tudom. Nekünk nagyon sok jó megoldásunk, termékünk van, ami a valós tudást, nem a vágyakat tükrözi.

– Az AGRO.bio Kft.-nél milyen kísérleti háttér van a termékek, technológiák mögött?

– Maga a termékcsalád kifejlesztése 15 éves gyógyszerész és biotechnológiai múlttal rendelkező szakemberpáros munkáját dicséri. Nem volt Magyarországon olyan felsőoktatási intézmény, ahol ne végeztünk volna ezekkel összehasonlító kísérleteket. Emellett idén fejezzük be a Demo-Farm projektünk 4. évét, ahol 15 nagyüzem a partnerünk, az 50 hektárostól a 6 000 hektárosig. Itt közel 40 000 mért adatunk van a talajokról, növénykultúrákról. Elkezdtünk egy talajtípusokra koncentráló tartamkísérletet is, ennek a második évében vagyunk. Ilyet hazánkban eddig még nem végeztek. Majd a 3. és az ötödik évben lesznek erről publikálható eredményeink.

Azotobacter vinelandii mikroszkopikus képe

Ha talajbaktériumról beszélünk, akkor nem egy fix hatóanyagban kell gondolkodnunk, hanem olyan élő szervezetben, amely számára biztosítanunk kell a megfelelő életfeltételeket. Csak ebben az esetben tudják elvégezni azt a feladatot, amit a technológia tervezése során várunk tőlük. 2010-ben látott napvilágot egy magyar módszer, ami alapján egyértelműen ki lehet mutatni, hogy a talajban mennyi baktérium található, és azok milyen törzsbe tartoznak. Fontos, hogy ez nem hitkérdés, hanem objektíven mérhető, ellenőrizhető! Mi 3-4 éven keresztül heti 2-300 talajmintát vettünk az ELTE Mikrobiológiai Tanszékével karöltve, így tudjuk, hogy milyen kultúrákban mit tudnak a termékeink. Az ISO-minősítésű gyártás során garantálni tudjuk, hogy a megfelelő termékben a kívánt törzsek találhatók, és ezek után joggal várhatja mindenki a felhasználás után az eredményeket.

A tanulás jelenti a fejlődést

– Mit lát most a legnagyobb gondnak, miért nem használják még nagyobb arányban ezeket a készítményeket?

– Úgy látom, hogy alapvetően mindenki a tárgyévi extraprofitra hajt, és ez hibás gondolkodás. Egy megfelelő talaj-mikrobiológiai fejlesztésnek is vannak éven belüli eredményei, már ezek miatt is megéri használni ezeket a termékeket, de a talajszerkezetre, vízmegtartó-képességre kifejtett hatása, a szervesanyag-tartalom folyamatos növelésének képessége, a biokontroll-hatása miatt hosszú távon élvezhetjük igazán az eredményeket. A 2-3. évtől ezek már látványos változásokat tudnak eredményezni.

– Ez alapvetően más hozzáállást vár el a termelőktől, mint ami a megszokott. Mit tud az AGRO.bio tenni ezen a téren, hogyan tudja a gazdák oktatását, szakmai fejlesztését elősegíteni?

– Fontosnak tartjuk az edukálást, ezért minden szakmai kerekasztalnál, előadásban, saját kommunikációnkban elsődleges feladatnak tekintjük, hogy a szakmai információkat minél szélesebb kör megismerhesse. Két évvel ezelőtt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával létrehoztuk a NAKADÉMIA című rendezvénysorozatot, ami kizárólag a termőtalajról szólt. A visszajelzések nagyon pozitívak voltak.

Ezeknek a termékeknek a használata – már a tárgyévben is – jelentős költségcsökkentéseket hozhat magával!

– Termékszinten az elmúlt években voltak olyan anomáliák, amelyek az egész piacra negatív hatással voltak. Volt olyan kisebb versenytársuk, akinél bizonyos eladott termékek igazából messze nem tartalmazták azt a törzset és olyan mennyiségben, mint az a termékleírásban szerepelt. Tisztult ezen a téren a piac napjainkra?

– Igen, volt olyan termék, amelynek visszavonták emiatt a forgalmazási engedélyét. Ezt mi is folyamatosan monitorozzuk. Egyértelmű tapasztalat, hogy a komoly, igazi volument jelentő cégek termékminősége folyamatos javulást mutat. A piac tisztítása miatt alapítottuk meg 5 további gyártóval a Magyar Talajbaktérium-gyártók Szakmai Szervezetét. A napi szintű termékminőség ellenőrzésének a szerepét még erősíteni kell. Az új tagok felvételénél is megfelelő óvatossággal kell eljárnunk, mindenkinek bizonyítania kell a termékek és a piaci magatartás komolyságát.

Közel 40 000 mért adatunk van a talajokról, növénykultúrákról

– Hogyan alakulhat, fejlődhet még ez a piac?

– Sajnos az elmúlt 5-10 évben a hazánkban felhasznált talaj-mikrobiológiai termékek mennyisége nem nőtt. Ezen az AKG-ban való részvétel sem segített jelentősen. Itt még nagyon komoly hiányosságok vannak az agrároktatásban is, közép- és felsőszinten egyaránt. Ha valaki kikerül a gyakorlatba, ott a profiton van a fókusz, erről már beszéltünk. Sokszor kapjuk válaszként, hogy erre már nincs pénz, holott ezeknek a termékeknek a használata – már a tárgyévben is – éppen költségcsökkentéseket hozhat magával! Én mindenkinek azt mondom: próbálja ki, használja – biztos vagyok benne, hogy nem fogják megbánni.

– Ennyi, ezen a területen eltöltött év után mi sarkallja még mindig lendületes munkára?

– Rengeteg megoldatlan feladat áll előttünk, nagyon sok ismeretanyag, amit még nem sikerült átadni. Emellett gyermekeim, s lassan unokáim is vannak, így a jövővel is foglalkoznom kell, felelősségem van ezen a területen. Miattuk is köteles vagyok folytatni ezt a munkát!

 

 

 

AGRO.bio Hungary Kft.
E-mail: info@agrobio.hu
Telefonszám: +36 1 785 4884

Ezeket olvasta már?

Földalapú helyett talajalapú támogatásra lenne szükség
Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója a talajélet javításáról, a talajbaktériumok szerepéről.
Új, kedvező finanszírozási megoldások
Az új konstrukciók a Vidékfejlesztési Program vissza nem térítendő, fejlesztéseket szolgáló támogatásai mellett az agrárvállalkozások beruházásait is segítik.
Érték és Minőség Nagydíjat kapott az Agrova Kft.
A 2018-ban megszűnt Magyar Termék Nagydíj után az Érték és Minőség Nagydíj pályázat kitüntető címeit idén második alkalommal adták át.
Partnerek Indiától Olaszországig
A kereskedelem és a gépészet is izgalmas terület.