Előnyt élveznek a hazai és helyi gazdálkodók

Év elején módosult a földtörvény

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.

A 2017-es kamarai választásokat követően a NAK egyik fő törekvéseként fogalmazta meg a földforgalmi törvény finomhangolását. A megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a NAK a MAGOSZ-szal együttműködve tavaly ősszel törvénymódosító javaslatokat nyújtott be. A módosítása célja a helyben lakó gazdák szerepének erősítése, egy egészséges, stabil birtokszerkezeten keresztül a versenyképesség növelése, a termőföld hazai kézben tartása. Az Országgyűlés 2018. december 12-én a benyújtott módosításokat elfogadta. Ebből következően többek között a helyi földbizottságokra vonatkozó szabályok is változnak: a jövőben ezek a testületek már nem átmeneti jelleggel látják el a földforgalom ellenőrzését. A kamarai települési agrárgazdasági bizottságok tagjai továbbra is ajánlást adnak a megyei elnökség részére, akik ez alapján fogalmazzák meg állásfoglalásukat a földügyekben. Eddig az állásfoglalással szemben az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehetett kifogást benyújtani; a törvénymódosítás értelmében mostantól ilyen esetben a helyi képviselők helyett a kamara állásfoglalása alapján a kormányhivatalok döntenek. A kormányhivatal döntésével kapcsolatban továbbra is bírósághoz lehet fordulni, fontos változás azonban, hogy a bíróság a döntést nem változtathatja meg, legfeljebb új eljárást rendelhet el. A módosítás eredményeként a beterjesztők szándékai szerint megszűnik annak a lehetősége, hogy a földterületek irreálisan magas áron cseréljenek gazdát, hogy később azokat nem mezőgazdasági célra használják fel. A helyi földbizottságnak figyelembe kell vennie, hogy a helyi viszonyok alapján az érintett területen mekkora jövedelmet lehet mezőgazdasági tevékenységgel elérni, és az alapján kell értékelniük a vételárat. Ettől indokolt esetekben akár el is lehet térni, például ha az adott területen valamilyen értéknövelő beruházás található, vagy éppen az adott terület hiányzik az egységes birtoktesthez. Az intézkedés a helyben lakó gazdák földvásárlását hivatott szolgálni. Módosulnak az állattartók elővásárlására és előhaszonbérletére vonatkozó rendelkezések: elővásárlásra és előhaszonbérletre csak akkor jogosult a gazdálkodó, ha a föld művelési ága igazodik állatai takarmányszükségletéhez. Az új szabályozás emellett támogatja a magasabb hozzáadott értékű termelést is azzal, hogy azok a gazdálkodók, akik kertészeti tevékenységet folytatnak, vagy vetőmagot állítanak elő, kedvezményes ranghelyet kapnak mind vásárlás, mind bérlés esetén, az állattartókkal azonos szinten. A törvénymódosítás értelmében szigorúbb következményekkel jár, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt jelentő, vállalt kötelezettségeit. Ebben az esetben azok, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet. Amennyiben egyikük sem élne vételi jogával, az állam veheti meg a birtokot. Megváltozik a helyben lakó szomszéd definíciója is, ami azért fontos újítás, mert így azok is élni tudnak az elővásárlás és bérlet jogával, akiknek bár szomszédos a földjük, de esetleg a településhatár elválasztja őket egymástól.

További változás, hogy a jövőben a földcsere esetében is szükség lesz a helyi földbizottság feladatait ellátó területi kamarai szervek jóváhagyására. A szabályozás alapján a módosítás hatályba lépését követően nem lehet feles bérleti, illetve részesművelési szerződést kötni, a meglévők pedig legkésőbb tíz év múlva, 2028. december 31-én megszűnnek. Emellett a törvény hatályba lépésekor fennálló ilyen szerződések meghosszabbítására a jövőben már nem lesz lehetőség. Az új szabályokat a 2019. január 11. után kötött szerződésekre kell alkalmazni.

A földforgalmat érintő javaslatok mellett az agrárium szereplőinek versenyképességét javító jogszabály-módosítások is hatályba léptek.

A törvénymódosítás szabályozza a védett állatok által okozott károk megtérítését. Eddig e fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. Mivel ebben az esetben az állam a közérdekre tekintettel korlátozza a gazdálkodók lehetőségeit, így a természetvédelmi hatóságoknak kell kártalanítást fizetniük. A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény életbe lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai szintén beépültek a törvénymódosításba.

A módosítás remélhetőleg az egyes vízitársulatoknál fennálló, a tagság érdekeivel szembemenő fizetési anomáliákra is megoldást biztosít. A jogalkotó 2012. december 27. napjától a társulati tagok fizetési kötelezettségének a megállapítását a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta, ugyanakkor még jelenleg is hatályban vannak azok, a tagok fizetési kötelezettségét lényegében határidő nélkül megállapító döntések, amelyeket még 2012. december 27. előtt hoztak meg. Az új jogszabály egyértelműen kimondja, hogy ezeket a kötelezettségeket csak közgyűlési határozattal lehet elrendelni.

Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából az öntözés fejlesztése is kulcsfontosságú, ennek érdekében egyszerűsödik a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítása azzal, hogy az új jogszabály csak egyszerű többségi döntést ír elő ezek engedélyezésére.

A földforgalmi szabályozást érintő módosításokról további részletes tájékoztatás található a NAK portálján, illetve egy rövidesen a falugazdászoknál is elérhető kiadványban.

SZERZŐ: M. H.

Ezeket olvasta már?

Fáziskésés és növekedési potenciál
A több ágazatban eredménnyel bevezetett áfacsökkentés egyetlen más ágazatban sem olyan fontos és időszerű, mint a kertészeti szegmensben.
„Így neveld az álmaid!” – a NAK és az AGRYA újabb ingyenes, közös szervezésű programja.
Elkezdődhet az osztatlan földek felszámolása
2020-2021-ben megkezdődhet az osztatlan közös tulajdon felszámolása.
Kihirdették az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet eredményeit
Zaklatott időszakon vannak túl a gabonatermesztők!