Elkerülhetetlen a választás?

Fenntartható biogazdálkodás vagy 9 milliárd fős emberiség?

A biogazdálkodást és a fenntarthatóságot sokan elvben ugyan támogatandó, de inkább naiv stratégiának tekintik, ha az emberiség globális élelmiszer-ellátásának problémája kerül szóba.

Hogyan is tudnánk ellátni a hamarosan 9 milliárd főre duzzadó emberiséget és 50%-kal növelni a jelenlegi mezőgazdasági termelést kizárólag ökológiai szemléletű gazdálkodással? Sehogy. Vagy talán mégis?

Meglepően kézzelfogható válaszokat kaphatunk a kérdésre a Nature Communications-benmegjelent tudományos publikáció jövőjósló modelljei segítségével, azonban ezek a válaszok nem túl népszerűek. A rövid, velős, de tudományosan megalapozott lényeg csupán annyi, hogy változtatnunk kéne. Szokásokon és rendszereken egyaránt. Ami pedig nem egyszerű...

Mert vajon képesek vagyunk-e változtatni és kényelmetlenebbül élni a jelenben, hogy megmaradjon a jövőnk? Az idézett publikáció erre ugyan nem ad választ, ellenben megtudhatjuk belőle, mit várhatunk, ha változtatunk.

Íme, három forgatókönyv a több tucatnyi lehetséges közül 2050-re, amivel a SOL-modell számolt:

A: Nem változtatunk semmit. Ebben az esetben a világ mezőgazdasági termelését a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) által előrejelzett számok jellemzik majd, figyelembe véve a termésátlagok, az állattenyésztés és az étkezési szokások várható változásait is. Ez a referencia-forgatókönyv vagy viszonyítási alap.

B: Mindenki csak biót eszik, de ezenkívül nem változik semmi.

Ebben a forgatókönyvben a mezőgazdaság 100%-ban áttér ugyan ökológiai gazdálkodásra, azaz nem használunk szintetikus műtrágyát és konvencionális növényvédő szereket sem, de az élelmiszer-ellátó rendszer egyéb elemeiben (pl. fogyasztási és étkezési szokások) nem lenne változás.

C: Mindenki csak biót eszik, de emellett felére csökkentenénk a kidobott élelmiszerek és az élelmiszer-termeléssel versengő állati takarmányok használatát.

Utóbbi azt is jelenti, hogy az állattartás kevésbé intenzív formát ölt majd, és az állati fehérjék táplálkozásban betöltött szerepe csökkeni fog. Avagy nem jutna minden napra rántott hús.

Magyarázat: A SOL-modell egy olyan statisztikai megközelítés, amelynek segítségével lehetőség nyílik az élelmiszer-ellátási rendszer szisztematikus modellezésére és az eltérő stratégiák alkalmazásából adódó változások előrejelzésére. A SOL-modell abban tér el modelltársaitól, hogy alkalmas a biogazdálkodás agronómiai jellemzőinek (szintetikus műtrágyák és konvencionális növényvédő szerek használatának hiánya, alacsonyabb termésszintek, hüvelyesek nagyobb aránya, legeltetéses állattartás nagyobb aránya) szimulálására is. A modell megalkotásának nem titkolt célja egy olyan élelmiszer-ellátási rendszer felállításának ösztönzése, amely a jelenleginél lényegesen fenntarthatóbb, ha úgy tetszik ökobióbb. (Ez a modell nem veszi figyelembe a mezőgazdasági termelők és fogyasztók eltérő döntéseinek hatását és a piaci ár változásának közgazdasági következményeit.)

Ha a fenti forgatókönyvek valamelyike valósággá válna, a szántóföldi területek aránya a modell szerint így változna:

A termelési kontroll a biogazdálkodásban is elengedhetetlen

Elvben kizárólag ökológiai gazdálkodással is eltarthatnánk 9 milliárd embert, ha képesek lennénk rendszerben gondolkodni

A: 2050-re az emberiség termőföld-szükséglete 6%-kal lesz nagyobb a jelenleginél. Ez az új szántóföldek arányát jelzi, amelyet zömében erdős területek művelésbe vonásával lehetne elérni. Ha számolunk a klímaváltozás termésátlagokra gyakorolt negatív hatásával, akkor további 21-46%-kal több területre lesz szükség az élelmiszerellátás biztonságához. A fenntarthatóság és a mezőgazdaság okozta környezeti terhelés csökkentése ebben a forgatókönyvben nem szerepel.

B: Abban az esetben, ha kizárólag biogazdaságból származó élemiszerrel látnánk el az emberiséget, 2050-re a termőföld-szükséglet 16 vagy 33%-kal lenne nagyobb, mint az A forgatókönyv esetén. (Hogy 16 vagy 33%, az attól függ, hogy a bio és a konvencionális mezőgazdaság termésátlagainak különbségét milyen módszer szerint vesszük figyelembe.) A biogazdálkodás nagyobb területigénye önmagában véve nem meglepő, hiszen a konvencionális mezőgazdasággal szemben az ökológiai gazdálkodás alapfilozófiája a fenntarthatóság és a környezettudatosság, nem pedig az, hogy egységnyi területről minél nagyobb termést arathassunk. Ha tehát 2050-ig csupán annyit változtatnánk, hogy mindenki elkezdene biót enni, a nagyobb szántóföldterület-igény miatt önmagában nem lenne túl jó megoldás...

C: Ugyanakkor, ha mindeközben fogyasztási szokásainkon tudunk jó irányba változtatni, 2050-re az emberiség termőföldszükséglete 4%-kal alacsonyabb lehetne az A verziónál, annak ellenére, hogy 100%-ban áttértünk ökológiai gazdálkodásra. Ehhez azonban el kell érni azt is, hogy a megtermelt élelmiszerek egyharmada már ne menjen pocsékba, vagyis ne landoljon minden harmadik szendvics a kukában. Mivel nem termesztünk takarmányt olyan területeken, ahol emberi fogyasztásra alkalmas növény is megterem, az állatoknak maradna a legelés. Nekünk meg jutna a több bab... Igaz, amit állati fehérjeként eszünk, az legalább jó ízű. Mert boldogabb volt a hús is, még állat korában...

Tanulság

Elvben tehát kizárólag ökológiai gazdálkodással is eltarthatnánk 9 milliárd embert. Ha képesek lennénk rendszerben gondolkodni, egymást kiegészítő stratégiákat párhuzamosan alkalmazni és ellentétes érdekek mentén megállapodást kötni, akkor igen, működhetne. Elláthatnánk még ennyi embert is bióval, hasonló méretű területen, mint konvencionális mezőgazdaság esetén. A különbség azonban nem ebben, a hasonló méretű területben, hanem az életünk és élelmünk minőségében lenne.

A 100% bió önmagában sajnos nem túl racionális (igaz, a 9 milliárd ember sem az). De ha lenne egy kis előrelépés a mindennapi fogyasztási szokásaink területén, már az is hatalmas nyereség lenne.

Hivatkozások

1 Muller et al. 2017: Strategies for feeding the world more sustainably with organic agriculture

2 A SOL-modell egy olyan statisztikai megközelítés, amelynek segítségével lehetőség nyílik az élelmiszer-ellátási rendszer szisztematikus modellezésére és az eltérő stratégiák alkalmazásából adódó változások előrejelzésére. A SOL-modell abban tér el modelltársaitól, hogy alkalmas a biogazdálkodás agronómiai jellemzőinek (szintetikus műtrágyák és konvencionális növényvédő szerek használatának hiánya, alacsonyabb termésszintek, hüvelyesek nagyobb aránya, legeltetéses állattartás nagyobb aránya) szimulálására is. A modell megalkotásának nem titkolt célja egy olyan élelmiszer-ellátási rendszer felállításának ösztönzése, amely a jelenleginél lényegesen fenntarthatóbb, ha úgy tetszik ökobióbb. (Ez a modell nem veszi figyelembe a mezőgazdasági termelők és fogyasztók eltérő döntéseinek hatását és a piaci ár változásának közgazdasági következményeit.)

3 ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete

SZERZŐ: DR. SZIRA FRUZSINA, ÖMKI

Ezeket olvasta már?

Alternatív növények
A vidékfejlesztésben, a vidéki versenyképesség növelésében az alternatív növények vetőmagcélú termesztése is segíthet.
Eldobni az ekét? (videótartalommal)
Sajtókiigazítási kérelem helyett a témáról, bővebben...
Növényvédelem a növényvédő szereken túl, I. rész
A hagyományos növényvédelem alternatívája az integrált technológia lehet: a károsítók ellen alkalmazott legalább két eltérő típusú eljárás.
Maga, komám, vegán?
A veganizmus nem csak múló divat: egy új korszak kezdete lehet.